McKinsey: Mikor lehet vége a koronavírus járványnak?

Miközben a déli félteke egyes részein enyhülni látszik, Európa és Észak-Amerika nagy részén tombol a koronavírus-járvány, és nehéz télre van kilátás. Az elmúlt időszak ugyanakkor új reményt hozott, miután a Pfizer-BioNTech, illetve a Moderna oltóanyaga is 95 százalék körüli hatékonyságot mutatnak, ami messze meghaladja a várakozásokat, és a Covid-19 elleni terápiák terén is tapasztalható előrelépés. Mint a McKinsey előrejelzése megállapítja, a nagyobb hatékonyság azt is jelenti, hogy a nyájimmunitás eléréséhez elég a lakosság kisebb hányadát beoltani.  

Az óvatosság azonban továbbra is indokolt, hiszen bár a Pfizer és a Moderna vakcináinak a biztonságossági eredményei is biztatóak (komoly mellékhatásokról nem számoltak be), még csak most kezdenek el nagy tömegeket oltani, így a kép változhat. Azt sem tudni még, hogy a vakcinák mennyi időre nyújtanak védettséget.

Kérdéses, mennyire lesznek hatásosak az oltások a gyermekeknél, miután csak a Pfizer-vizsgálatba vontak be néhány (12 éves és idősebb) gyermeket. Az említett két vakcinát tehát először csak felnőtteknél alkalmazzák, vagyis a populáció egészére kiterjedő védettség döntően rajtuk múlik, amíg az oltásokat fiatalabbaknál nem engedélyezik. 

Ha a vakcinák hatékonyak, biztonságosak és minden korosztálynak beadhatók, a fertőzésen átesettek természetes immunitását is figyelembe véve, elegendő lehet a lakosság 45-65 százalékát beoltani  a nyájimmunitáshoz. Ha az oltások hatékonyak, de csak felnőttek olthatók vele - akik az Egyesült Államok lakosságának csak 76 százalékát teszik ki - akkor magasabb, 60-85 százalékos oltási lefedettségre lehet szükség a populáció szintű védettséghez.

A dolgot tovább bonyolítja, hogy azt ugyan lehet tudni, hogy a beoltott emberek ritkábban betegszenek meg Covid-19-ben, és ha igen, akkor is kevésbé súlyosan, az nem ismert, vajon a fertőzés átvitelét is akadályozza-e a védőoltás. Ha az oltások csak 75 százalékban hatékonyak az átvitel csökkentésében, akkor a nyájimmunitás érdekében a lakosság körülbelül 60-80 százalékának védettnek kell lennie. Ha pedig a védőoltás mindössze 50 százalékkal csökkenti a fertőzés továbbadásának lehetőségét, akkor 90 százalék feletti átoltottság kellene a lakosság szintű védelemhez.

Ha a Covid-19-cel szembeni természetes immunitás hat-kilenc hónapig tart, szemben például a tetanusznál meglévő több évvel, vagy az egész életen át tartó védettséggel, mint a kanyarónál, akkor a felnőttek oltási arányának legalább a 85 százalékot el kell érnie a lakosság szintű védettséghez.

A McKinsey-nél a bizonytalansági tényezők ellenére is optimisták, és azt remélik hogy az Egyesült Államok nagy valószínűséggel 2021 harmadik és negyedik negyedévében eléri a védettségnek azt a szintjét, amivel véget lehet vetni a covid járványnak. Ehhez azonban – teszik hozzá – az oltási kampány mellett nagyon fontos a közegészségügyi intézkedések hatékony végrehajtása és az új kezelések és diagnosztikai lehetőségek kiaknázása. Ez és a szezonalitás előnyei segíthetnek abban, hogy már a jövő év második negyedévében érdemben csökkenjen a koronavírus-halálozás, és az USA elinduljon a normális élet irányába.

Mindez persze a jelenlegi tudáson alapuló előrejelzés. Lehetségesek olyan, előre nem látható fejlemények, mint hogy a télen a vártnál lényegesen több lesz a fertőzött, és ezzel együtt többen szereznek természetes immunitást. De persze ennél és az oltás nyomán létrejövő védettségnél sem tudható még, hogy az milyen hosszú időre szól, ezért akár az is lehetséges, hogy a nyájimmunitásról csak 2022-ben vagy akár még később lehet beszélni.

Akárhogy is, a vírus terjedésének folyamatos monitorozására, esetleges újraoltásokra és az elszigetelt esetek kezelésére még sokáig szükség lesz. De ezek már nem lesznek különlegesebb feladatok, mint az egyéb fertőző betegségek kezelése, és nem járnak az egész társadalmat érintő változásokkal. Rövid távon nehéz lesz, de reálisan remélhetjük a koronavírus járvány végét 2021-ben – áll a tanácsadócég előrejelzésében.