Mikor szárad ki a Balaton? Unokáink még látni fogják?
ElemzésekBár előbb-utóbb emberi beavatkozás nélkül mindenképp eltűnne, a magyar tengertől még jó ideig nem kell búcsút vennünk. Viszont a vízállás a közeljövőben egyre többször lehet alacsony.
Sokáig csak akadémiai viták folytak róla, mostanság viszont a saját bőrünkön érezzük a hatásait. A globális felmelegedés nem elég, hogy egyre jobban leizzaszt minket így az év derekán, de még az állóvizeket is megcsapolja.
A 90-es évek óta a világ legnagyobb tavai mintegy 22 gigatonna vízveszteséget szenvednek el évente.
Abban, hogy a tavak fele folyamatosan zsugorodik az emberi tevékenység is közrejátszik, de a vezető okok közt találjuk a klímaváltozást is.
A baj nem kicsi: a kiszáradó édesvizek közelében mintegy 2 milliárd ember él. Például a Csád-tó, amely a maga nemében az egyik legnagyobb volt Afrikában, fél évszázad alatt a tizedére zsugorodott.
A magyar tenger is veszélyeztetett?
A balatoni hekkeseket, a lángos bódékat és az éjszakai fürdőzéseket azért még ne sirassuk. A Balaton minden bizonnyal még hosszú ideig velünk lesz.
A Balaton átlagos vízállása az elmúlt napokban (cm)
Forrás: vizugy.hu
Attól rettegni, hogy a tó el fog tűnni egyébként nem új jelenség. Ahogy az Lóczy Lajos könyvéből is kiderül: erre már a XIX. században is volt példa. Az 1866. évi nagy leapadás idején sivatagszerű jelenségek mutatkoztak a délipart homokterületein. Állítólag több helyen gyalog át lehetett sétálni az északi és a déli part között. A berkek kiszáradtak, futóhomok sivított végig rajtuk. A közönség a víz-szabályozást vádolta és közkeletű mondás lett, hogy „lopják a Balatont".
Persze szélsőséges időjárási jelenségek idején a vízszint kilenghet. Ami aggasztó, hogy a klímaváltozás tartósan ronthat a helyzeten.
Kravinszkaja Gabriella, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezető munkatársa korábban arról számolt be, hogy 2000 és 2022 között nyolc alkalommal lett a tó természetes készlet-változása negatív. Vagyis többször előfordult, hogy a tó felületéről annyi víz párolgott el, hogy azt a csapadék és a hozzáfolyások teljesen már nem tudták pótolni. A Balaton nem fog ugyan egyhamar semmivé lenni, de sajnos láthatóan sérülékeny.
„A klímaváltozás miatti hosszú aszályos időszakok miatt számítani lehet jelentős vízszint-ingadozásra, és gyakran alakulhat ki tartósan alacsony vízszint” – írta a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet.
Az előrejelzések szerint 2100-ra már a vízkészlet olyan jelentősen fog csökkenni, hogy az a Balaton hasznosíthatóságát is érinteni fogja.
De mégha nem lenne klímaváltozás a Balaton előbb-utóbb akkor is kimúlna. Ugyanis, ha az ember nem tesz ellene feltöltődik hordalékkal és elmocsarasodik. Viszont emiatt kell a legkevésbé aggódni. Ez a folyamat ugyanis több ezer évbe telik még.
Nem csak a Balatonnál van baj
Magyarországon az ívóvízellátás túlnyomó részét, vagyis a 96 százalékát a felszín alatti készletek biztosítják. Az ország számos területén, így például a Duna-Tisza közi hátságban vagy a Nyírségben a talajvízszint jelentős csökkenése mutatható ki, amely természeti és emberi tevékenységre vezethető vissza.
Utóbbiba tartozik például a vízadó réteg túlhasználata, a vízfolyások medermélyülése és a helytelen művelési ág megválasztása is.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság egy anyagában külön kiemelte:
Mára tényként kezelhetjük, hogy a vízháztartás, így a talajvízháztartás megváltozásában is nagy a klímaváltozás szerepe; a szélsőségek gyakorisága, tartóssága és súlyossága bizonyíthatóan nőtt. Ezen következmények sikeres kezelése jelentős erőfeszítést igényel.
A vízhiány, ha csak nem történik komoly változás, itthon komoly problémává nőheti ki magát a jövőben.
