Milyen az élet most Fukusimában, az atomkatasztrófa után?

Pár éve még jó üzletnek számított Fukusima környékén, ha valaki a helyben termesztett élelmiszerek radioaktivitását mérte. Volt olyan „labor” a prefektúrában, ahol havonta 600 különféle növényt vagy húst vizsgáltak be. Mára azonban ez a szám kevesebb mint a harmadára esett vissza.

Bár a környéken az élet kezd visszatérni a régi kerékvágásba, a több mint 10 éves katasztrófa nyomaiba könnyű belefutni a környéken. Az érintett prefektúra 2,4 százaléka tiltott zónának számít.

A háttérsugárzás szintje az erőmű 20 kilométeres körzetén belül túlnyomórészt már a biztonságos határértéken belül van. Ám így is elmondható, hogy több érintett település, így például Futaba, Okuma és Soma majdnem teljesen üresek mind a mai napig. A térség agrártermelése viszont újra kezd erőre kapni.

A 2011-es baleset idején az összes fukusimai zöldség és húsárú értékesítését betiltották. Viszont ma már az embargót csak Kína tartja fent.

Amíg a tragédiára nem került sor a fukusimai erőmű az egyik legbiztonságosabb nukleáris létesítményként volt számon tartva. Ám megtörtént a lehetetlen, amellyel még a biztonsági szakemberek se számoltak: a legnagyobb mért földrengés rázta meg Japán keleti partvidékét, amely egy olyan cunamit indított be, amely miatt végül az erőműben három reaktorban is leolvadt az üzemanyag.

Új lakosok

Ott ahol régen farmok és művelési területek álltak, most sok helyen napelem parkok magasodnak. A térség céljai közé ugyanis időközben bekerült, hogy 2040-re a megújuló energiafelhasználás szintje elérje a 100 százalékot.

Jó úton haladnak: a 43 százalékos értéket már elérték.

Ahol üresek az utcák, mert a kitelepített lakosok nem tértek vissza, ott rendszerint nem is az a fő probléma, hogy az emberek félnek a sugárzástól, hanem hogy kevés a munka. A kormány külön programot indított a régióban az ipar felélesztésére. Az egyik fókuszt a robottechnológia kapja.

A prefektúra egyik városában Minamisomában készült egy központ, ahol a robotipari cégek kipróbálhatják és tesztelhetik a legújabb fejlesztéseiket.

Az ehhez hasonló kezdeményezéseknek köszönhető, hogy sok érintett településen a régi lakosok helyett inkább új beköltözők telepednek le. Rendszerint fiatalok, akik a viszonylag olcsó ingatlanáraknak is örülnek.

De a városok újraélesztése nem mindenütt sikerült. A korábban 13 ezres Odakában jelenleg úgy háromezren laknak. Ebben közrejátszik az is, hogy viszonylag sokáig, öt évig a település teljesen el volt zárva az atomerőmű-baleset miatt. A legközelebbi, működő klinika jelenleg is 30 percre van a várostól. Bár 2016 óta újra lakhatóvá vált, azóta a régi lakosok jó része már máshol gyökeret eresztett.

Odakában egyébként egy egészen sajátos ötletet találtak ki a lakosok visszacsalogatására: a lovat mint közlekedési eszközt újra divattá akarják tenni.

A 2011-es eseményekre nem csak emlékművek emlékeztetnek a térségben: nyílt egy külön múzeum is, amely nem csak a balesetet, hanem azt is igyekszik bemutatni, hogy a térség miként igyekszik újra magára találni.

Szennyezett vizet eresztenek az óceánba

Hiába volt a katasztrófa 12 éve, a baleset még mindig meg tudja bolygatni a mindennapokat. A jövő miatt aggódik a 77 éves Kinzaburo Shiga is, egy helyi halász, aki hajójával rendszerint az erőmű szomszédságából az Onahama kikötőből indul beszerezni a zsákmányát.

Azok a tartályok, amelyekben a szennyezett talajvíz és hűtővíz gyűlik kezdenek megtelni. A szennyezett víz egy részét idén bele akarják engedni a Csendes-óceánba. Bár a hatóságok szerint az átszűrt és tisztított víz nem fog érdemi károkat okozni, több környezetvédelmi szervezet, így a Greenpeace szerint a belengetett lépés súlyos károkat fog okozni.

Egy valaki biztos rosszul jár: a helyi halászok, akiktől ezután sokan nem mernek majd vásárolni.

A kormány fel is készült az eladások csökkenésére ezért a helyi halászok megsegítésére elindítanak egy 580 millió dolláros programot.