Meddig erősödhet a forint? Elemzőket kérdeztünk

A megkérdezett elemzők szerint az év végére 340 és 347 között alakulhat az euró/forint árfolyam, amennyiben kitart a gyors kilábalási folyamatba vetett globális hit, fennmaradnak a jelenlegi régiós kamatkülönbözetek és nem kezd bele egy agresszív lazítási ciklusba az MNB.

Sok múlik azon, hogy mennyi idő alatt cseng le a koronavírus. Egy elhúzódó járvány esetén 354 forint körül fejezheti be az évet az euró/forint kurzus.

A forint mozgásait egyre kevésbé lehet a hazai fundamentumokkal indokolni. Jelenleg a nemzetközi befektetői hangulat ingadozásai befolyásolják legnagyobb mértékben a hazai fizetőeszközt.

Már elkezdett csökkenni a forintpiac hektikussága, mely mögött a gazdaság újranyitása és a járvány lecsengésével kapcsolatos optimizmus áll. A gazdasági aktivitás visszatérésével a vállalati forintkereslet is növekedhetett, ami  elősegítette a forint stabilizálódását.

A forint reálkamatelőnyének növekedése szintén támogatta a hazai fizetőeszköz erősödését.

MKB Bank

Kuti Ákos, az MKB Bank vezető elemzőjének elmondása alapján a koronavírus-járvány hatására a pénz- és tőkepiacokon jelentős kilengéseket láthattunk 2020 március-április folyamán, amely az euró/forint árfolyam pályáját is érintette. Az MKB Bank ügyfelelei, partnerei részéről számos alkalommal merült fel a kérdés, hogy mit várhatunk a jövőtől.

A járvány és az annak kapcsán meghozott intézkedések miatt az MKB Elemzési Központ egy rendkívül bizonytalan környezetben készítette el a rendszeresen közzétett árfolyam- és hozamelőrejelzéseit. Ezért akkor nem egy, hanem három forgatókönyvet is közzétett a bank.

A forgatókönyvek a járvány várható lefutását vették alapul, ez határozta meg a gazdasági visszaesés mértékét, elhúzódását.

Az egyes forgatókönyvek azzal a feltételezéssel számoltak, miszerint április közepéhez képest alapesetben 3-5 hónap, optimista esetben 1-2 hónap, míg pesszimista esetben 6-8 hónap múlva cseng le a járvány. Ezt követően indul újra a gazdaság.

Az MKB Bank előrejelzéseinek alapját képező gondolatmenetet azóta a valóságban is megtapasztalhattuk. Áprilisban azt MKB Bank elemzői azt jelezték előre, hogy mivel az MNB a 2020-as évet ultra laza monetáris politikával kezdte, ezért a járvány okozta gazdasági helyzetben nagyobb piaci volatilitás gyengébb forinttal és magasabb kamattal párosul. A 3 havi BUBOR jelentősen megnőtt.

Jelenleg viszont már az látszik, hogy csökkent a forintpiac volatilitása, hektikussága, mely mögött a gazdaság újranyitása és a járvány lecsengésével kapcsolatos optimizmus áll.

Mivel javult a globális hangulat, a gazdasági aktivitás visszatérésével a vállalati forintkereslet is növekedhetett, így a forintpiac is stabilizálódott.

Ennek fényében itthon fokozatosan előtérbe került az alacsonyabb rövid kamatok témája (1 havi, 3 havi BUBOR), amely korábban is fontos célja volt a gazdaságpolitikának.

Mindezek tükrében az MKB alappályáján 347-es, első alternatív pálya esetében (optimista eset) 337-es, második alternatív pálya esetében (pesszimista eset) pedig 354-es EUR/HUF-árfolyamot várt 2020 év végére.

Az előrejelzések publikálása óta megjelent makrogazdasági adatok az első alternatív pálya (optimista szcenárió) és az alappálya közötti állapotot vetítenek előre az év hátralévő részére, ugyanakkor lefelé mutató kockázatot jelent a járvány esetleges kiújulása. Makrogazdasági és hozam-, illetve árfolyam előrejelzéseit a bank negyedévente vizsgálja felül. A következő helyzetértékelés és prognózisok július elején várhatóak.

Az MKB Bank vezető elemzője a három forgatókönyv mindegyikében azzal számolt, hogy az MNB 2020 második negyedévében nem nyúl érdemben a monetáris politikai eszköztárhoz a jelzáloglevél- és állampapír-vásárlási programokon kívül.

Várhatóan a 2020. júniusi kamatdöntésen kerülhet sor először a monetáris politikai eszköztár finomhangolásra. Az addig megjelenő makrogazdasági adatok mutatják meg, hogy milyen mértékben esett vissza az aktivitás és milyen további lépések szükségesek a jegybank részéről.

A koronavírus járvány közép-európai megjelenését és a kormányzati szigorításokat követően tendenciaszerű gyengülés volt megfigyelhető az árfolyamokban március elején. Az euró/forint a 330-340-es sávból kiszakadt, egészen 360-ig gyengült március közepén, áprilisban a 370-et súrolta az árfolyam.

A euró/forint árfolyam az interjú készítésekor 345 forint körül ingadozott, közel 7 százalékkal erősödött az áprilisi mélyponthoz képest, de még mindig 3 százalékkal gyengébb az árfolyam a koronavírus előtti szinthez viszonyítva. A monetáris politika klasszikus eszközét, tehát az alapkamatot tekintve a Magyar Nemzeti Bank nem változtatott politikáján, az overnight fedezett hitel és az egyhetes fedezett hitel kamatlábát viszont 95-95 bázisponttal 1,85 százalékra változtatta a Monetáris Tanács.

Takarékbank

Jelentős erősödésen van túl a forint az elmúlt időszakban, április elején a legnagyobb "káosz" közepén látott 360 euró feletti szintekről mostanra a 345 alatti szinten oldalaz napok óta – világított rá Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.

A legjelentősebb hatással jelenleg a nemzetközi folyamatok vannak a hazai devizára. A még mindig, bár egyre inkább indokolatlanul feltörekvő devizának elkönyvelt forint a feltörekvő "globális kosarakkal" mozog együtt.

A nemzetközi fejlemények eredményeképpen létrejövő kilengésekben a hazai stabil fundamentumoknak már egyre kevésbé volt szerepük az elmúlt években. Az utóbbi 3 hónapban viszont már egyáltalán nem magyarázható a forint árfolyam mozgása a fundamentumokkal.

Emiatt kevésbé van értelme a forint árfolyamát "közvetlenül" befolyásoló folyó fizetési mérleg, kamat és reálkamatszintek, EU transzferek, GDP tendenciák, külső- és államadósság változásainak hatását kivetíteni a forintárfolyamra – fejtette ki Horváth.

A Takarékbank vezető elemzőjének meglátása szerint kizárólag a nemzetközi hangulat rángatja a hazai és a régiós devizákat, de a két irányú kilengések jellemzően a forint esetében a legmagasabbak. Utóbbi szintén kevéssé indokolt.

A javuló nemzetközi hangulat és növekvő kockázati étvágy mellett némi szerepe lehet az utóbbi hetekben történt forinterősödésben annak, hogy az MNB módosított a kamatszintek egy részén annak érdekében, hogy a forint elleni „shortolás” és spekuláció, illetve a „carry trade” megdráguljon. Ez egy szükséges lépés volt.

A régióban a többi jegybank a közel nulláig történő kamatvágás mellett döntött. Ennek tükrében a forint nominális kamathátránya megfordult, ami normál fundamentális környezetben zajló kereskedés esetében vonzóbba tenné a forintot.

A hazai infláció emellett érdemben lassul részben a karanténokhoz kapcsolódó korlátozások, részben pedig az olajárcsökkenés miatt. Mindeközben a szűkebb régiós versenytársak esetében kevésbé csökkent az fogyasztói árindex és csupán 3 százalék közelébe mérséklődött.

Következésképpen a forint reálkamatelőnye is növekedett, ami szintén az erősödés mellett szól.

A jelenlegi kiszámíthatatlan környezet ellenére a Takarékbank elemzői alapvetően a forintárfolyam normalizálódására számítanak.

Horváth András szerint az árfolyam az év végéig visszatérhet a 340-es ellenállás szintig. Feltéve, ha fennmarad a jelenlegi, V-alakú kilábalásban való globális hit és a kamatdifferencia a régióban, illetve az MNB nem kezd egy esetleges agresszívabb lazításba a karanténok hatásait ellensúlyozandó.