Összeomlott a gyémántpiac

Új divat van terjedőben az USA-ban: a lánykérés során a szerelemtől ittas boldog férj-jelölt letérdelni letérdel ugyan, viszont a gyűrűben a szokásos gyémánt helyett hamis kő ragyog.

Az Államokban ugyanis zárva voltak az ékszerboltok is, ráadásul a teljes ellátási lánc - a gyémántbányáktól a csiszoló üzemeken át a kereskedőkig - teljesen leállt. A gyémánt érzelmi kérdés, így

hiába próbálkoztak a kereskedők az online értékesítések fellendítésével, kép alapján nem nagyon veszünk drágakövet.A globális gyémántpiac nagyságát évi 80 milliárd dollárra becsülik. A dél-afrikai bányák, az indiai csiszolók, az amszterdami és antwerpeni osztályozók, a londoni Hatton Garden és a New York-i Diamond District kiskereskedői kénytelenek voltak beszüntetni tevékenységüket a járvány miatt.

A koronavírus nem csak a lánykérést tette kicsit gyanússá - hamis gyűrűvel -, de olyan gigantikus felvásárlásoknak is keresztbe tett, mint a francia luxuscikk konglomerátom, az LVMH és az amerikai ékszerlánc, a Tiffany frigye.

A francia cég 16,5 milliárd dolláros ajánlatot adott az amerikai hálózatra, a járvány nyomán azonban Bernard Arnault, az LVMH feje, Európa leggazdagabb embere a Tiffany növekvő veszteségeire hivatkozva megpróbálja lejjebb nyomni az árat.  A Signet, egy másik nagy ékszerlánc nemrég közölte, hogy üzletei tíz százalékát zárja be Nagy-Britanniában és az USA-ban.

Sokszor, sokféle szektorra mondták, hogy a járvány a lehető legrosszabbkor jött - mikor jön jókor egy járvány? -, a gyémántiparra azonban ez fokozottan érvényes. A szektor már a koronavírus előtt is kínlódott a recessziós félelmek miatt, ráadásul az egyik legnagyobb indiai gyémántkereskedő csalásai  is megrengették a bizalmat az ágazatban. A piacot elöntötték a kisebb, gyengébb minőségű kövek és egyre jobban terjednek a szintetikus, laboratóriumokban készült gyémántok.

A 2008-as pénzügyi válságot követően a kereslet még viszonylag gyorsan visszatért a piacra, most azonban a recessziós veszély, majd a járvány és a gazdasági visszaesés a kilátástalan jövőbe tolta ki a kilábalást.

Nehezíti a helyzetet, hogy a gyémánt “legyártása” időigényes folyamat az egyes munkafolyamatok más-más kontinensen történnek, a szállítás a még meglévő korlátozások miatt nehézkes és a biztosítási költségek is megemelkedtek. Az Alrosa, a világ legnagyobb gyémántbányász cége nemrég közölte, hogy első negyedéves profitja 90 százalékkal zuhant és kénytelen volt termeléscsökkentést elrendelni az óriási oroszországi Lomonoszov bányában.

A második legnagyobb kitermelő, a De Beers bejelentette, hogy az idén 25-27 millió karát mennyiséget tud kibányászni, ami 20 százalékkal kevesebb, mint a társaság előrejelzése volt. A szállítás nehézségei miatt a De Beers a múlt hónapban törölte egyik legnagyobb hagyományos eseményét, a botswanai gyémántvásárt.

Indiában, Surat városában, ahol a világ gyémántjainak legnagyobb részét vágják és csiszolják 200 ezer vendégmunkás volt kénytelen elhagyni munkahelyét. A műhelyek egy része ugyan újra elkezdte a munkát, de a surati csiszolók 25-30, a mumbai Bharat Diamond Bourse, a világ egyik legnagyobb gyémántkereskedelmi csomópontja csupán 10 százalékos kapacitással működik.  

Iparági becslések szerint jó esetben az év végére tud újra összeállni a teljes, globális hálózat, feltéve, ha nem jön a járvány második hulláma.

Az év végi teljes üzem létfontosságú lenne a szektor számára.

A világ gyémánt eladásainak körülbelül a felét az Egyesült Államok adja, a legnagyobb forgalom, az éves átlag körülbelül egyharmada az év végén, november-decemberben realizálódik. Reménykeltő azonban, hogy Kínában, ahol elsőként oldották fel a korlátozásokat viszonylag erős a kereslet. Az áprilisi és a májusi forgalom nagy volt (20 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest), a február-márciusi leállás után mintha mindenki házasodni akarna.

Nagy kérdés persze, mint mindenhol a kiskereskedelemben, hogy a korlátozások feloldása utáni fellendülés tartós lesz-e, vagy csak az elhalasztott vásárlások gyors pótlásáról van szó.

A Gemdax nevű ágazati tanácsadó cég előrejelzése szerint az idén a globális kereslet több mint 25 százalékkal csökken a tavalyihoz viszonyítva. A kereskedők próbálkoznak az online értékesítések felfuttatásával, az eladások 90 százaléka azonban fizikai formában valósul meg. Hiába a szlogen, hogy “a szektornak újra kell gondolnia magát”, ha egyszer a vásárlók ragaszkodnak ahhoz, hogy kézbe vegyék a köveket. A gyémánt több mint egyszerű ékszer, lelke és legendája van, amit nehéz a virtuális térben megmutatni.