Minden várakozást felmúlva zuhan az állampapírhozam

Az elmúlt fél évben a magyar 10 éves állampapírhozam magassága uniós rekoreder volt, jóval 7 százalék fölötti szinten. A csúcs 11 százalékon volt a tavalyi pánikidőszakban, amikor nem lehetett tudni, hol az infláció teteje. Akkor igencsak célszerűnek tűnt megvenni az ilyen papírokat, nem csak intézményi, de lakossági befektetőknek is. Lehetett sejteni ugyanis, hogy az inflációt idővel sikerül megfékezni, az visszatér a jegybanki célsávba, így a 10 éves futamidő nagy része alatt már nem igazán lesznek 5 százalék fölötti kamatok.

Aki megvásárolta a kötvényt, a 10 százalék fölötti hozamot biztosította 10 évre.

10 éves magyar államkötvény hozama. Forrás: stooq.com

Ajándék volt a befektetőknek

Hogy ez milyen vonzó szint volt, az is mutatja, hogy a jelenleg kapható lakossági inflációkövető kötvény 9,9 százalékot fizet 2025 áprilisáig, utána a kamat már a 2024-es várhatóan 5-6 százalék körüli inflációnak megfelelően alakul. Ráadásul az sem zárható ki, hogy jövő év folyamán a jelenleg értékesített sorozatot megszüntetik, és helyette olyat vezetnek be, amely alacsonyabb fix kamatot ad arra az időszakra, amikor még elvileg a 2023-as infláció szerint számolnák a kamatot. Miután ez 18 százalék körüli, de a tényleges infláció már most is csak 7,9 százalék, ez irreálisan magas szint lenne, amely a költségvetést túlterheli, ezért érthető, hogy fokozatosan közelítik az idei kamatot a várhatő idei inflációs szinthez.

Felgyorsult hozamesés, visszatérés a régiós szintre

Visszatérve a 10 éves piaci állampapírhozamra: míg októberben még 7,70 százalék volt, novemberben már 7 százalék alá került, most pedig immár 6 százalék alatti lett a hozam. Ezzel már a szerb és a román szintet sikerült alulmúlni, de jó eséllyel

a folyamatban nem lesz megállás, és sikerül majd elérni a jelenleg kicsit több mint 5 százalékos lengyel hozamszintet, majd idővel lecsökkenhet a hozam 4 százalékra.

Ennél alacsonyabb szintet egyelőre nehéz elképzelni, miután az inflációs cél 3 százalék, és a befektetők elvárnak némi reálkamatot.

Az eurózóna már célba ért

A cseh 10 éves hozamszint eközben már 4 százalék alatt van, de hát ott 2 százalék az inflációs cél, ráadásul egy trendszerűen erősödő valutáról van szó, ahol megelégszenek a befektetők az alacsonyabb hozammal is. Az eurózónán belül hozamok pedig már egészen extrémen alacsonyak lettek: a többségük 3 százalék alatti, a szlovák szint 3,16 százalék, a csődtömegből mintaállammá vált Görögországé mindössze 3,11 százalék.

Előnyök

A legfontosabb kérdés, hogy miért kedvező, ha a hosszabb hozamok alacsonyak. Egyrészt az államadósság után fizetendő kamatok ilyenkor jóval kisebbek, hisz az adott állam ezen a szinten tud 10 éves lejáratú állampapírt kibocsátani, másrészt a hosszabb kamatperiódusú hitelek, leginkább a lakáshitelek kamata alacsonyabb.

Az eurózóna erősen eladósodott államainak óriási segítség, hogy ismét olcsón finanszírozhatják az adósságot, és a magyar költségvetésnek is nagyon nagy szüksége van arra, hogy az eddig magas költségek mérséklődjenek. A hosszabb hozamok csökkenése mutatja a legjobban, hogy a heves, de szerencsére nem hosszan elnyúló

inflációs válságot lassan tényleg magunk mögött hagyjuk.