Mit hoz a tél a harctereken? – térképen az ukrajnai háború

Orosz kudarc

Az ukrajnai invázió a kezdetektől nehezen indult Oroszország számára. A háború kitörését megelőzően szinte konszenzus volt róla a szakértők körében, hogy az orosz hadsereg néhány nap alatt maga ál gyűri Ukrajnát, ez azonban közel sem így történt.

Az eredeti többfrontos támadás kifulladt. A teljes légifölényt Oroszország nem tudta kialakítani. Az orosz csapatok gyors előre nyomulása megakadt. Az utánpótlási vonalakat nem voltak képesek biztosítani. Kijev körülzárása sikertelen volt.

Végül tavasz végére Oroszországnak fel kellett adnia az észak-ukrajnai elfoglalt területeket. A megszálló orosz csapatok visszavonulót fújtak és csak a déli, dél-keleti fronton folytatódott az oroszok által ’’különleges műveletnek’’ titulált offenzíva.

Az orosz kudarcnak több oka is volt. Ezek közé tartozott a szervezetlenség, a rosszul megválasztott stratégia, az alacsony morál, és a rossz állapotban lévő, elavult felszerelés. Ezen túl jelentős részben hozzájárult az ukránok sikereihez, hogy sokkal szervezettebbek voltak a vártnál. Az elmúlt években Ukrajna folyamatosan készült egy esetleges orosz invázióra és ennek meg is lett az eredménye. Emellett az ukránok vélhetően sokkal több fegyvert kaptak nyugatról már a háború előtt is, mint azt az oroszok sejtették, valamint a háború kitörése után jóval jelentősebb nyugati támogatásban részesültek, mint arra bárki is számított.

Kérész életű sikerek a Donbasszban

A nyár folyamán azonban úgy tűnt összeszedik magukat az oroszok. A Donyec-medence térségében sikeres műveleteket folytattak és Luhanszk megyét viszonylag gyorsan elfoglalták, miközben a többi fronton többnyire tudták tartani az állasaikat.

Azóta azonban ezt az orosz offenzívát is megtörte az ellentámadásba lendülő ukrán hadsereg. Ukrajna egyrészt megfelelő fegyvereket, kiváltképp tüzérségi eszközöket kapott nyugatról, valamint amerikai és brit segítséget az ellentámadások megkezdéséhez.

Ukrán ellentámadás

Herszon és Harkov térségében indítottak komoly ellentámadást. Azóta Harkov környéke teljesen felszabadult, sőt egész Harkov megyét megtisztították az oroszoktól az ukránok és már Luhanszk megye határán zajlanak a harcok. Az oroszok óriási területeket vesztettek és sorra adták fel az elfoglalt városokat, mint például Lyman és gyors ütemben visszavonulót folytak.

Az ukrajnai háború állása 2022.10.27-én

A Donyec-medencében folytatott offenzíva is csődöt mondott. Luhanszk megye bekebelezése után hiába kezdtek bele Donyeck megye ukrán ellenőrzés alatt álló részeinek az elfoglalásába, ez sikertelen volt. A térségben azóta védekező állásba kényszerültek az oroszok és egy kisebb területet már Luhanszk megyéből is visszaszereztek az ukránok. Itt jelenleg Bakhmut térségében a rettegett orosz Wagner csoport I. és II. világháborús állapotokat idéző védműrendszert alakított ki nyugati műholdfelvételek tanúsága alapján. A Donbasszban így a közeljövőben is brutális harcokra lehet számítani. A kérdés most az, hogy az oroszoknak sikerül megállítani az ukrán ellentámadást, vagy újabb területeket szerez vissza Ukrajna.

A háború jelenlegi másik gócpontja Herszon térsége. Itt gyakorlatilag nyár közepe óta próbálkoznak az ukránok Herszon város visszavételével, eddig sikertelenül. Az oroszok már régebb óta berendezkedtek a település védelmére. Jelenleg a civil lakosság evakuálása zajlik, de az orosz megszálló katonák úgy tűnik a helyükön vannak. Az utóbbi hetekben az ukrán haderő már arra készült, hogy viszonylag gyorsan és könnyen visszaszerezhetik a várost. Most úgy tűnik ez mégsem lesz így. Herszonért  valószínűleg nagyon heves harcok fognak zajlani az előttünk álló időszakban.

Oroszország mozgósít

A helyzet jelenleg teljesen kiszámíthatatlan. Oroszország folyamatosan mozgósít. Még az idén rengeteg új orosz katona jelenhet meg Ukrajnában. Kérdéses azonban, hogy mennyire lesznek felkészítve a rájuk váró feladatra és hogy kapnak-e normális felszerelést. Az iráni drónok egyre nagyobb számban történő bevetése és az ukrán városokra zúdított brutális rakétaeső is hozhat változást a háborúban. Az oroszok most az ukrán kritikus infrastruktúrát támadják. A cél nyilvánvalóan az, hogy a tél beálltára pokoli állapotokat idézzenek elő az ukrán lakosság számára, abban reménykedve, hogy ez megtöri az ukrán ellenállást. Ezen túl az is látszik, hogy többnyire sikerült helyreállítania az oroszoknak a csapatlégvédelmet. Egyre ritkább, hogy ukrán drónok olyan pusztítást vigyenek végbe az orosz egységekben, mint a háború elején. Új fegyverek is megjelentek az oroszoknál. Egyrészt iszonyú régi hidegháborús eszközöket is még nagyobb számban elővettek, ami komoly hiányosságokra utal, másrészt azonban Oroszország távoli vidékeiről is elkezdték Ukrajnába vinni a modernebb, használhatóbb fegyvereket, például a T-90 harckocsikat.

Mit hoznak az amerikai időközi választások

Ezzel együtt azonban Ukrajna sem tétlenkedik. A nyugati fegyverszállítások folyamatosak. A legnagyobb kérdés, hogy az amerikai időközi választások után egy esetleges republikánus győzelmet követően megmaradnak-e az amerikai fegyver transzferek, illetve ezek elmaradása esetén mennyit tudnak és akarnak majd segíteni az európai országok.

Sokáig elhúzódhat a háború

Pillanatnyilag azonban Ukrajna vette át a kezdeményező szerepet és többnyire az ukrán hadsereg előretörése a dominánsabb. A háború jövője megjósolhatatlan. Sajnos komoly esély van rá, hogy akár nagyon hosszan elhúzódhatnak a harcok és még sokáig ropoghatnak a fegyverek Ukrajnában. Komolyabb eszkalációra azonban viszonylag kicsi az esély. Habár kétségtelen, hogy sok NATO ország aktívan támogatja Ukrajnát, be semmiképpen sem kapcsolódnak közvetlenül a háborúba. Oroszország Ukrajna nyugati támogatása miatt gyakran fenyegetőzik akár atomfegyverrel is, de szintén nem érdekelt a háború kiszélesítésében. Moszkva vélhetően teljesen tisztában van vele, hogy egy nyílt NATO – Oroszország háború számukra csak pusztulással végződhet. Így végső soron várhatóan a harcok Ukrajna területén belül maradnak, de kicsi rá az esély, hogy a következő hónapokban véget érjenek.