MNB: Az árkorlátozások már a termékek 16 százalékára vonatkoznak
ElemzésekAz idei gazdasági növekedés mértékét 0,8 százalékra csökkentette a jegybank. A korábbi 1,9-2,9 százalékos előrejelzésüket tehát jelentős mértékben lefelé módosították – derül ki a ma ismertetett Inflációs Jelentésből.
Eszerint az alacsonyabb GDP növekedés főbb okai:
- a megnövekedett globális bizonytalanság, a vámháború fejleményei
- gyengébb magyar ipari és üzleti szolgáltatási adatok érkeztek
- a hazai beruházások teljesítménye jelentősen elmarad az uniós átlagtól, a vállalatok a vevők hiánya miatt nem szeretnének további kapacitásokat kiépíteni, a gyenge beruházási adatok ciklikus jellegűek
- a vállalatok tevékenységét az infláció, a magas energiaárak, a munkaerőköltség emelkedése is hátráltatja
- a beruházásoknál 2026-tól lehet javulás a konjunktúra élénkülésével és a bizalom fokozatos erősödésével
- csak idén év végén bővülhet érdemben a német ipari termelés, ez után az ipari exportnak hála nálunk is nagyobb lehet a konjunktúra.
A GDP éves változásának termelés oldali dekompozíciója
Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója a jelentést ismertető sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a lakossági jövedelmek és a fogyasztás támogatja a hazai GDP növekedést, ehhez hozzájárulnak a kormányzati programok is (szja-mentesség kiterjesztése, munkáshitel, vidéki lakásfelújítási program, stb.). Mint mondta, a jármű- és akkumulátoripari beruházások termelésének beindulása csak 2026-tól támogatja az export növekedését, és a hazai gazdasági növekedés 2027-ben lehet szélesebb bázisú.Az infláció idén 4,7 százalék lehet éves szinten az MNB becslése szerint, és jövőre tartósan a jegybanki toleranciasávba kerül.
A jegybankok inflációs célja és az infláció alakulása
Megjegyzés: A kék vonalak Ausztrália, Kanada és Új-Zéland esetében az inflációs célsávot jelölik, míg a többi ország esetében a cél körüli toleranciasávot. Kanada és Új-Zéland esetében hangsúlyos a sávközép, amit üres rombusszal jelöltünk. Forrás: OECD, FRED, National Institute of Statistics Romania, Statistics Sweden, Federal State Statistics Service
Az infláció alakulásával kapcsolatban Balatoni András elmondta: a tényadatok a márciusi előrejelzésük alapján alakultak, a vámháború miatt csökkentek az energiaárak.A teljes fogyasztói kosár 16 százalékára vonatkoznak a különböző önkéntes és kormányzati árréskorlátozások, melyek éves szinten 0,8 százalékkal csökkentik az inflációt. Egyelőre nem látszik, hogy az árrésstop alá került termékeken kívüli termékek körében csökkent az akciók száma és mértéke.Az inflációt befolyásolja, hogy a vállalatok áremelési várakozásai csökkentek az árkorlátozások hatására, a szolgáltatások esetében is csökkentek az inflációs várakozások, de a lakossági inflációs várakozások továbbra is magas szinten alakultak, bár itt is látható csökkenés.
Az inflációs kockázatokat meghatározza, hogy a piaci átárazások több területen is változatlanul erősek, a munkaintenzív szolgáltatások inflációja is emelkedett.
Az inflációs kockázatok többsége felfelé mutató, a GDP alakulásában pedig lefelé mutató – mondta el Balatoni András.
