ÁSZ: Megbízhatóak a nemzetközi mérési módszerek?
HírekMennyire megbízhatóak a nemzetközi versenyképességi és hitelminősítői mérési rendszerek, és milyen mértékben képesek támogatni a kormányzati politikák kialakítását? – erre a központi kérdésre adott választ a Pénzügyi Szemle Csoport és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által közösen szervezett konferencia.
A nemzetközi mérési módszerek – így például a versenyképességi és hitelminősítő rangsorok – megbízhatóságáról rendezett tudományos konferenciát a Pénzügyi Szemle – az Állami Számvevőszék közpénzügyi szakfolyóirata – együttműködésben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, „A jó kormányzás támogatása megbízható mérési rendszerekkel" címmel.
A tudományos esemény célja az volt, hogy hozzájáruljon a közpolitikai tervezést támogatni képes, megbízható mérési rendszerek beazonosításához.
A konferencia programja a Pénzügyi Szemle 2019. évi 3. kutatások eredményeit, a tudományos mérések hitelességét és a nemzetközi rangsorok meglapozottságát helyezte fókuszba.
Domokos László, az ÁSZ elnöke megnyitójában rámutatott:
Egyes nemzetközi indexek politikai megbélyegző hatása mögött nincsenek tudományos következtetések levonására alkalmas eredmények.
Dr. Domokos László, az Állami Számvevőszék és a Pénzügyi Szemle közpénzügyi szakfolyóirat szerkesztőbizottságának elnöke és Dr. Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora nyitották meg a tudományos konferenciát, az NKE Ludovika Campus Széchenyi Dísztermében.
Domokos László leszögezte:
Csak hiteles információk alapján lehet megalapozottan tervezni, dönteni, cselekedni, majd a céljaink teljesülését értékelni.
Kifejtette:
A politika egyre fokozódó igényét a döntés-támogató mérések iránt számos esetben olyan mérési rendszerek elégítik ki, amelyek nem validáltak, nem alkalmasak következtetések levonására, és így politikai döntések megalapozására sem. Mivel a politika a közjó kialakításáért felel, a mérés hitelességének itt már a köz egészére kiható kockázata van.
Koltay András kiemelte:
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulása óta folyamatosan bővíti és fejleszti a jó állammal, a jó kormányzással kapcsolatos kutatásait, amelynek eredményeképpen 2015-től minden évben megjelentette tudományos hátterű kormányzati teljesítményértékelését, a Jó Állam Jelentést.
Hozzátette:
Azért is van szükség nemzeti keretek között készített kormányzati teljesítményértékelésre, mert a nemzetközi szervezetek az adatközlés mellett nem adnak közvetlen értékelést, nem reagálnak az ország-specifikus problémákra.
A konferencia rámutatott arra is, hogy a nemzetközi versenyképességi mérések egyes adatait, bizonyos részeit ajánlott fenntartásokkal kezelni, és semmiképp sem érdemes pusztán csak a versenyképességi rangsorokra, vagy mérésekre alapozni a gazdaságpolitikát.
Továbbá fény derül arra is, hogy a nemzetközi hitelminősítő szervezetek által kidolgozott értékelési módszerek nem biztosítják átfogóan az objektivitás, a nyomon követhetőség és az áttekinthetőség követelményét.
A tudományos konferencia arra is rávilágított, hogy a hazai tudományos folyóiratok miként tudnak jobban megfelelni a nemzetközi tudományos standardoknak.
A nemzetközi közpolitikai mérések módszertanát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) mellett működő magyar képviselet vezető munkatársa, a kormányzás és a politikai teljesítmény mérését a gyakorlatban a Századvég Gazdaságkutató tudományos munkatársa mutatta be.
