Nagyot fordult a világ, felhagyhat a szigorításokkal az MNB

Elemzések2019. aug 9.Harsányi Péter

  • Durvul a kereskedelmi háború, kamatot csökkentett a Fed, a piac további vágásokat vár
  • Nagyon rossz bőrben van a német feldolgozóipar, az Európai Központi Bank (EKB) szeptemberben újra lazíthat
  • Az MNB is megállhat a szigorításokkal, legutóbb egyhangúlag tartás mellett szavaztak a jegybankárok
  • Tovább maradhatnak alacsony szinteken a hitelkamatok hazánkban

Jól döntött az MNB

A Fed és az EKB lazuló monetáris politikája jelentősen növeli a Magyar Nemzeti Bank mozgásterét. A hazai infláció mérséklődésével és a romló külső környezettel párhuzamosan elhamarkodott döntés lett volna ugyanis nagyobb mértékben szigorítani a hazai a monetáris kondíciókon.

Az Európai Központi Bank például a korábbi kommunikációja ellenére képtelen volt elindítani a kamatemelési ciklust, miután a feldolgozóipar gyengélkedése és a lassabb globális növekedés következtében 2021 végéig jóval az EKB 2 százalékos célja alatt maradhat az eurózóna inflációja.

A nagyobb jegybankok lazuló monetáris politikájával összhangban csökken tehát a szigorítási kényszer a Magyar Nemzeti Bankon, miközben a hazai eszközök vonzereje fokozatosan növekedhet.

A stabil inflációs pályát valószínűsítik egyébként a 3 százalék közelébe süllyedő középtávú piaci inflációs várakozások, valamint az ismét történelmi mélypontokra szakadó kötvényhozamok is.

A várhatóan hosszabb ideig fennmaradó támogató pénzpolitika hatására a kamatok is alacsonyabb szinten maradhatnak, azaz továbbra is olcsón vehetünk fel hitelt, lakáshitelt.

Miről határozott legutóbb az MNB?

Az MNB rövidített jegyzőkönyve alapján a legutóbbi, júliusi kamatdöntő ülésen a monetáris tanácstagok egyhangúan az irányadó ráta, illetve az egynapos hitel és betéti kamatlábak szinten tartása mellett döntöttek.

Továbbá a Tanács júniusban a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát legalább 200-400 milliárd forintban állapította meg, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.

Az MNB várakozásainak megfelelően a fogyasztói árak emelkedésének üteme a nyári hónapokban csökkenésnek indult. Az inflációs mutatók gyakorlatilag az MNB előrejelzéseivel összhangban a toleranciasávon belül alakulnak, így jelenleg nem indokolt a pénzpolitika jelentősebb módosítása.

A lassuló külső konjunktúrát tompítja, és egyben Magyarország külső sérülékenységét csökkenti az új lakossági állampapír-stratégia, a 2020-as költségvetési törvény és a Gazdaságvédelmi Akcióterv.

A monetáris tanács kiemelt figyelemmel követi a Magyar Állampapír Plusz értékesítési számait. Eddig 1500 milliárd forint értékben adtak el az új lakossági állampapírból, melynek nagyságrendileg a fele származhatott új forrásból.

Ez a durván 750 milliárd forint pedig a befektetési alapkezelői szektorból távozó pénzekből, készpénzből, bankbetétekből és visszafogott fogyasztásból tevődhetett össze.

Utóbbi hatását csak az elkövetkezendő negyedévekben tudja az MNB számszerűsíteni. Minél jobban csökken a lakossági fogyasztás a megtakarítások emelkedése mellett, az annál inkább lefelé segíti az inflációt.

Durvul a kereskedelmi háború, kell a jegybanki támogatás

Szeptembertől további 300 milliárd dollár értékű kínai vámárúra vethet ki 10 százalékos védővámot Donald Trump, ami akár 25 százalékig is emelkedhet, amennyiben nem tudnak áttörést elérni a kínai féllel a kereskedelmi tárgyalásokon.

Ez a kínai ellenlépésekkel együtt számottevő negatív hatást fejthet ki a globális növekedésre, így már csak az a kérdés, hogy mikor és milyen mértékben lazítanak újra a jegybankok.

Az Egyesült Államokban eddig is csak 2021-re érte volna el az infláció fenntartható módon a Fed  2 százalékos célját, azonban a protekcionista intézkedések miatt jelentős leépítések várnak az amerikai és mellesleg a kínai feldolgozóiparra, ami lefelé lökheti az inflációs pályát.

A közelgő választási kampány előtt nem meglepő módon az amerikai elnök a napokban ismét élesen kritizálta a Fed-et, hogy csökkentsen kamatot a gazdasági növekedés támogatása érdekében. A Fed legutóbb 0,25 százalékponttal vágott az irányadó rátán, viszont még nem kötelezte el magát egy kamatcsökkentési ciklus mellett.

Ősztől ugyanakkor jó eséllyel újra lazíthat az amerikai jegybank, ugyanis a feldolgozóipar gyengesége fokozatosan átgyűrűzhet több szektorra is, a világgazdaság lassul, a hozamgörbe inverz alakúvá válik (ami recessziós előjel), valamint a külső kockázatok is egyre magasabbak.

Draghi utolsó nagy lépése a lazítás lehet

Az ősszel leköszönő Mario Draghi megkönnyítheti utódja, Christine Lagarde számára a kezdést, miután a szeptemberi inflációs prognózisok fényében az Európai Központi Bank (EKB) újra kamatot csökkenthet.

A betéti kamatlábak mindazonáltal már most is -0,40 százalékon állnak, így legfeljebb 0,10 százalékpontos vágás képzelhető el, ellenben nagy hatása lenne az eszközvásárlási program (QE) újraindításának, avagy ennek megágyazásának. A korábban bejelentett ősztől induló kedvezményes hitelek (TLTRO III) ugyan javítanak a helyzeten, de vélhetően további lazító intézkedésekre lesz még szükség.

Nincs könnyű helyzetben azonban az EKB sem, ha ugyanis már most ellövi a puskaport, akkor mit fog lépni akkor, ha tényleg beüt egy komolyabb válság?

Magyarország, és a feltörekvő országok esetében a jelenlegi környezetben gyakorlatilag az „nyer”, akik védettebb, azaz amely ország jobban tudja, tudta csökkenteni a külső sérülékenységét. Szerencsére ebben hazánk élen járt.