Na, ez tényleg remek befektetés - kockázat nélkül

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hó elején mindig bejelenti, hogy miként alakult az előző havi infláció. Februárban végre már egy kicsit apadt a pénzromlás a megelőző hónaphoz képest, hiszen a 25,4 százalékos szint (bár nagyon magas), de a januári 25,7 százalékos, rekordszinthez képest már egy árnyalattal alacsonyabb, vagyis bízhatunk abban, hogy eljött a trendforduló. Ezt mutatja az is, hogy a maginfláció is már egy kicsit csökkent.

Lakossági állampapírok

Ha eközben megnézünk egy magyar állampapírokkal, vagy konkrétan lakossági állampapírokkal foglalkozó oldalt, akkor azt látjuk, hogy már tervezhetően is vannak 15,25-16 százalékos biztos hozamot ígérő papírok.

Mind a www.allampapir.hu, mind a www.akk.hu a nyitólapon hozza ezeket a papírokat.

Talán elsőre meg is lepődünk, mert ilyen magas kamatokat nem szoktunk látni egy kockázatmentesnek, vagyis biztosnak mondható befektetésen, de az is lehet. hogy csalódottan felsóhajtunk, ha 25,4 százalék az infláció, akkor egy 15,25-16 százalékot fizető állampapír 10 százalékos reálveszteséget ígér.

Sok vagy kevés a kamat?

Mindkét logika helyes, de bevezetnénk egy harmadikat is. A 25,4 százalékos infláció az már a múlt, vagyis a 2022 februárja és 2023 februárja közötti időszak történése. Ami pénz most a zsebünkben van, az ennyit romlott az elmúlt egy évben, egészen pontosan 2022 februárja és 2023 februárja között.

Ezzel már nincs mit tenni: megtörtént. Ám, most itt van a pénzünk, és előre felé haladva 15,25, de akár 16 százalékos hozammal is be tudjuk fektetni a Prémium inflációkövető termékcsaládba.

Ez így már szexibb, mert ha a termékem 2024 februárjában, vagy márciusában fizet ekkora kamatot, akkor nem az az érdekes, hogy most mennyi az infláció, hanem az, hogy ebben az előttünk álló időszakban mennyi lesz.

Ígéretes befektetés

Itt már sokkal jobban néznek ki a számok. Az elemzők, de a kormány és a jegybank is szentül hisz abban, hogy 2023 végére egy számjegyű lesz az infláció. Ez biztató, de azért az előttünk álló időszakra ugyanakkor nem egy számjegyű, inkább 17.19 százalékos éves átlagos infláció várható. Ez lehet a 2023-as éves átlagos infláció szintje, viszont ennek fényében is igen ígéretes egy ezt megközelítő biztos kamatot fizető állampapír.

A közgazdaságtan szakértői itt közbevethetik, hogy biztos kamat nincs, egy állam is csődbe mehet, de azért arra, hogy a magyar állam, amely legendásan pontos adós, ne fizessen ki egy saját devizában (forintban) fennálló, illetve keletkező adósságot, na, erre tényleg semmi, de semmi nem utal.

A prémium

És itt van az a pont, amit nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az inflációkövető Prémium termékcsalád mindig a megelőző év átlagos inflációjához képest fizet kamatfelárat, a rövidebb papíroknál 75 bázispontot, vagyis 0,75 százalékot, a hosszabbaknál 150 bázispontot, vagyis 1,5 százalékot tesz rá az inflációra.

Tavaly 14,5 százalék volt az éves átlagos infláció, így az előttünk ketyegő időszakban 15,25, illetve 16 százalékos vonzó kamat dolgozik.

Igen ám, de nézzük meg a következő periódust. vagyis az eltérő sorozatok 2023 (február, vagy március) és 2024 (február, vagy március) között 15,25 és 16 százalékkal kamatoznak, de 2024 (február és március), illetve 2025 (február és március) között lehet, hogy 20 százalékot is hoznak biztosan, amikor pedig már csak 5-6 százalék lehet az infláció.

Ez úgy jön ki, hogy amennyiben a 2023-as év átlagos inflációja 18,5 százalék lesz, és ez azért sajnos nem irreális, akkor az ezt 150 ponttal megfejelő kifizetés már évi 20 százalékot jelent.

Nem biztos, hogy így lesz, de ha tényleg sikerül már 2023 végére egy számjegyűre levinni az inflációt, akkor ebben az időszakban eszelősen magas kamatot lehet elérni. Viszont csak annak, aki időben beszállt.

Van-e ebben kockázat?

Mindig érdemes a legrosszabb forgatókönyvekre is felkészülni. De mégis azt lehet mondani, hogy ebben a termékben igazán nincs rizikó.Természetesen olyan mindig lehet, hogy egy ma felvázolt inflációcsökkentési pálya nem úgy valósul meg, de még ebben az esetben is vonzó egy inflációkövető papír, csak talán nincs akkora extranyereség, mintha az infláció zuhanna. Vagy van nyereség, de elnyújtva jelentkezik.

Attól azonban mai tudásunk szerint nem nagyon kell tartani, hogy az állam szándékosan elrontaná a konstrukciót. Maga az ÁKK is országprezentációjában arról ír, hogy a lakossági adósságprogram fontos finanszírozási csatorna a kormány számára.

A lakossági állampapírok állománya 8710 milliárd forint volt 2023. január 31-én, ez a teljes magyar adósság 18,7 százaléka. Erre a forrásra oda kell figyelni. Nem azért, mert ez lenne a legjobb adósságfinanszírozási csatorna, de ez egy szórt, magyar, biztonságos forrás, amit minden fórumon dicsér a gazdaságpolitika.

Ha pedig ezt a konstrukciót kínálja az állam, akkor ne szégyelljünk ezzel keresni. A lakossági értékpapírok fő forgalmazási csatornája a kincstár, a postahivatalok,a bankok és a befektetési szolgáltatók, ugyanakkor a lakossági államkötvények fedezetként való felhasználása Magyarországon nem megengedett. Ez ellen, vagyis a lombardhitelezés ellen korábban fel is léptek az illetékesek, újabban így egy még agyafúrtabb ötlet terjedt el. A 16 százalék annyira vonzó, hogy vannak, akik 10 százalékos kamatozású, szabad felhasználású jelzáloghitelt is felvesznek, csakhogy a forrást lakossági állampapírba tegyék.