Nagy lehetőség előtt állhat az egyik hazai mezőgazdasági ágazat

Olaszországba exportálunk

Korábban szokás volt azt mondani, hogy Magyarországon nem éri meg kiskérődzőket, tehát juhot-bárányt és kecskét tartani. Ezt mondták 20 és 10 éve is, azonban ez nyilvánvalóan nincs így, hiszen ma is vannak akik kistestű kérődzőkkel foglalkoznak - fogalmazott Mezőszentgyörgyi Dávid, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szakmai fórumán.

Magyarország egyébként viszonylag kis szereplő az európai juhpiacon, jelenleg itthon körülbelül egy millió juhot tartanak, ebből 800 ezer körül van az anyajuhok száma. Viszonyításképp Romániában több mint 6 millió a juhok száma, Spanyolországban pedig 9 millió 700 ezer.

Klasszikusan hazánkban elsősorban úgynevezett könnyű súlyú bárányt állítanak elő. Ez élősúlyban körülbelül 25-26 kilogramm körüli súlyt jelent. A vágási kihozatala a könnyű súlyú báránynak kevesebb, mint 13 kilogramm. Ezt a kategóriát a magyar gazdálkodók elsősorban exportra értékesítik az Európai Unió országai, azon belül is főképp Olaszország felé. A Magyarországon nevelt könnyű súlyú bárányokat ugyanis 80 százalékban, Olaszországba viszik ki eladásra, élőállatként, és főképp a húsvéti időszakban. Korábban ez az arány akár a 90 százalékot is elérte – ismertette.

A Brexit miatt nőnek a felvásárlási árak

A bárány ára az elmúlt egy év alatt nagyon jelentősen növekedett. A könnyűsúlyú bárányé 7,4 százalékkal, míg a nehézsúlyú bárányé 5,3 százalékkal – sorolta. Ez az árnövekedés már régebb óta tart de 2020-óta jóval intenzívebbé vált a korábbi években jellemző trendekhez képest. Ez pedig részben a BREXIT-el magyarázható – húzta alá.

Az ágazatban ugyanis beszélhetünk az utóbbi két évben egy úgynevezett Brexit hatásról. Ennek oka, hogy korábban az Egyesült Királyság kifejezetten jelentős szereplő volt a szektorban, az Unió területén értékesített bárányok jelentős része a szigetországból származott. Viszont a fogyasztói szokások következtében a bárányokat jellemzően élőállatként értékesítik és a vágásra csak abban az országban kerül sor, ahol végül a végfelhasználókhoz, azaz a vásárlókhoz kerül az állat húsa. Fagyasztva ugyanis kulturális és konyhatechnikai okokból jellemzően kevésbé kelendő a bárányhús. A fogyasztók azt ’’frissen’’, előhűtve szeretik megvásárolni. Az élőállat értékesítés az Egyesült Királyságból az Európai Unió felé azonban a Brexit miatt gyakorlatilag ellehetetlenült, mivel Nagy-Britannia immár harmadik országnak számít, így az állatok szállítása során, Angliában, Dovernél a bepakoláskor akár 24 órán át tartó adminisztrációs ügyintézésre is szükség lehet. Az állatokat viszont legfeljebb 9 órán át lehet a platón tartani, emiatt le kéne terelni, majd újra fel kellene terelni az állatokat a várakozási idő alatt, ami akkora logisztikai terhet jelent, hogy így nem éri meg a juhok EU felé való kivitele az angolok számára. Így tehát Nagy-Britanniából származó élő bárány technikailag eltűnt az uniós piacról – hangsúlyozta a szakértő.

Ezt a Brexit hatást kiegészíti, hogy az Új-Zélandból és Ausztráliából érkező fagyasztott bárányhús is jórészt brit kikötőkön keresztül jutott el az Európai Unióba, így az ezekből az országokból behozott bárányhús mennyisége is csökkent, valamint világszerte valamelyest visszaesett a birka állomány – tette hozzá.

Mindezek pedig a kínálat szűküléséhez vezettek, miközben az egész EU-ban összeségében minimálisan, 0,2 százalékkal még nőtt is a vágások száma, ami így áremelkedést hozott a felvásárlói oldalon. A bárányok ára ráadásul világszerte emelkedett, az európai árak pedig rendszerint, így most is a világpiaci árak felett mozognak.

A könnyű súlyú bárányok felvásárlási árának a változása az Európai Unióban. 2020 után láthatóan felgyorsult az áremelkedés. A kilengéseket a szezonális hatások okozzák (karácsony és húsvét). Forrás: MSs

A tavaly globálisan tapasztalható állománycsökkenés az EU-ban egyébként nem jelentkezett. Az elmúlt tíz évben ugyanis folyamatosan minimálisan esett a birkák száma, azonban épp a tavalyi évben ez a csökkenés megállt és a birka állomány újra növekedésnek indult. Az EU önellátási szintje pedig jelenleg 95 százalékon van.

A nehéz súlyú bárányok felvásárlási árának a változása az Európai Unióban. 2020 után láthatóan felgyorsult az áremelkedés. A kilengéseket a szezonális hatások okozzák (karácsony és húsvét). Forrás: MSs

Van helye a magyar juh húsnak

Mindez azt jelenti, hogy az uniós belső piacon van egy 5 százalékos rés, és ezt rést akár a magyar juhágazat is kitölthetné, főképp annak fényében, hogy az egész világon épp az európai piacon a legmagasabbak a felvásárlási árak, ráadásul az export során az euró-forint váltáskor keletkező árfolyamnyereség is a termelőhöz kerülhet - vélekedett. Épp ezért érdemes lehet fejleszteni ezt az ágazatot – hangsúlyozta.

A bárány és kecskehús termelés és fogyasztás aránya az EU-ban, illetve az önellátás szintje; Forrás: MSs

Itthon kell feldolgozni a gyapjút

A juhnak azonban három fő terméke van. Így a hús mellett a gyapjúról és a tejről is fontos beszélni.

A gyapjú fő felvásárlója jelenleg Kína. Mind árban, mind mennyiségben a járvány előtti időszakban egy erősen felfutó piac volt jellemző erre a termékre. 2020-2021-re azonban a gyapjú iránti kereslet jelentősen visszaesett, mivel a koronavírus járvány miatt a ruházati termékek iránt is beszakadt a kereslet.

Magyarországon jelenleg éves szinten megközelítőleg 3500 tonna gyapjút állítanak elő. Kína épp a fentebb ismertetett világpiaci folyamatok miatt ezt a mennyiségű gyapjút már nem veszi át, a piacot az olyan nagy beszállítók uralják, mint Ausztrália, amivel mi nem tudunk versenyezni. Épp ezért a gyapjú feldolgozására alternatív megoldásokat kell találni itthon. Ennek érdekében épül most gyapjúfeldolgozó Balmazújvárosban, ahol magas kén és nitrogén tartalmú trágyát fognak készíteni a gyapjúból. Emellett szigetelőanyagként lehetne használni az építőiparban, posztóként a szőnyeggyártásban, vagy tömőanyagként az autóiparban az ülésgyártás során, de ezek hosszas újabb beruházásokat igényelnének. A jövőben ugyan Kína várhatóan újra fog gyapjút felvásárolni, de ez a hazai termelésből legfeljebb néhány száz tonnát fog érinteni, a maradék feldolgozását itthon, belföldön kell megoldani – fogalmazott.

Bármennyi juhtejet el lehet adni

A hazai tejágazaton belül minimális a juh és a kecsketej részesedése. A teljes hazai tejtermelés, nagyságrendileg 2 milliárd litert tesz ki. Ebből a juhtej részesedése körülbelül 600 ezer liter, és a kecsketejé is csupán pár százezer liter, tehát csekély mennyiség. A kecsketejből elsősorban kis családi gazdaságokban sajtot készítenek, amit a HORECA szektor felé értékesítenek. A COVID járvány alatt a kecsketejre a szállodák és vendéglátóhelyek bezárásakor visszaesett a kereslet. Azóta azonban helyreállt a piac.

Juhtejből jelenleg hiány van a magyar piacon. Jelentős az igény a bryndza típusú sajtokra, amit a hazai termelés nem tud kielégíteni. Ezen a piacon gyakorlatilag minden eladható – húzta alá.

A teljes előadás az alábbi videón tekinthető meg: