Nagy lépés a hazai űriparnak - Felbocsájtották a következő magyar műholdat 

- Kilenc évvel ezelőtt, 2012. február 13-án indult útnak a Masat-1, az első teljesen magyar építésű műhold a Francia Guyana-i Kourou-ból, a Guyana Űrközpontból, az ESA újonnan kifejlesztett Vega-1 hordozórakétájával, amelynek ez az út volt az első küldetése.

A helyszín most is ugyanaz, de az új műholdunk nagyobb és többet is tud, a rakéta is fejlődött, a RADCUBE a Vega-19-es fedélzetén utazik az űrbe, a C3S műholdas platformjának szintén ez lesz az első útja - mutat rá Horváth Gyula, a  C3S Elektronikai Kft. társalapítója. 

 A cégvezető maga is tagja volt a Masat-1 fejlesztőinek, akik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem berkein belül verbuválódtak. A sikeres projekt után a csapat egyik része maradt az egyetemen, és folytatva a fejlesztést, egyébként eredményesen. A BME műhelyéből azóta több sikeresen működő zsebműhold is kikerült, amelyek már a világűrben is bizonyítottak.

A csapat másik fele pedig Horváth Gyula vezetésével a piaci irányba mozdult el, és Magyarországon elsőként kizárólag űripari tevékenységgel foglalkozó céget hoztak létre. Noha ezt akkor sokan kétkedve fogadták, az élet igazolta Horváthék döntését, folyamatosan el vannak látva munkával, számos ESA-projektben vettek már részt, és nagyobb műholdakhoz is fejlesztettek alkatrészeket. A kis magyar cég eddigi legnagyobb dobása azonban kétségkívül az a saját fejlesztésű műhold, amely már Francia Guyanán várja, hogy elinduljon az űrbe. 

Ez lesz a referencia 

 - A fejlesztéssel elsősorban az volt a célunk, hogy megmutassuk, a C3S képes komoly műholdas platformokat építeni, amelyek képesek hasznos teher szállítására, és azokat a világűrben is üzemeltetni tudja. Ez lesz a mi referenciánk - mutat rá Horváth Gyula.

A cégvezető szerint a RADCUBE egy hatalmas kísérlet, amellyel azt fogják validálni, hogy mindent a tervek szerint tudnak működtetni, és a cég 3U-tól a 16U-ig, azaz a kisebb cipősdoboztól a mikrohullámű sütő méretig tud a piacra műholdakat biztosítani. Egy sikeres küldetés esetén okkal remélhetik, hogy érkezni fognak a megrendelők, ami egy csapásra magasabb szintre emelné a C3S-t. Az alapító szerint ugyanis a hagyományos műholdak fejlesztése általában nagyon költséges, és hosszú folyamat, akár tizenöt év is rámehet, ezzel szemben egy kis műholdat jóval olcsóbban és gyorsabban össze lehet rakni, arról nem is beszélve, hogy felbocsájtásuk költsége is jóval alacsonyabb.

A cég egyúttal azt is bizonyítani akarja, hogy nem csak a műhold építését tudja vállalni, hanem a teljes küldetés tervezését, üzemeltetést. Ezt a RADCUBE-küldetés is bizonyítja, hiszen nem csak a műhold építés volt a feladat, de egy földi állomás építése az üzemeltetéshez és egy 6 fős nemzetközi konzorcium összefogása is. 

Indul az űridőjárás-előrejelzés 

Természetesen nem küldjük fel “üres kézzel” a RADCUBE-ot. Hasznos teherként beépítettünk egy űridőjárást monitorozó eszközt, melyen nemzetközi konzorcium egyik fele dolgozott. A kozmikussugárzás-mérő berendezés fejlesztését az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont felelt,a magnetométert az Imperial College of London, valamint a lengyel Astronika rakta össze, a másodlagos hasznos terhet pedig Európai Űrügynökség biztosította - sorolja Glisics Sándor, a C3S analóg hardverfejlesztő villamosmérnöke. 

Ezzel a Nap tevékenységét fogják vizsgálni - mondja a vezető fejlesztő, hozzátéve, hogy Magyarországnak az űr időjárás megfigyelésével nagyon komoly múltja van, az pedig egy újabb, hatalmas mérföldkő, hogy ezeket a méréseket ki lehet bővíteni egy olyan eszközzel, amely egy relatíve kis műhold fedélzetén is elfér. 

Mert a RADCUBE küldetése mögött felsejlik egy hosszabb távra szóló terv, a CROSS rendszer (Cosmic Radiation Monitoring Satellite System) kiépítése.

Ez egy, a Föld körül különböző pályákon keringő, hasonló műszerezettségű holdak konstellációja lesz, amely minden korábbinál pontosabb mérési adatokat szolgáltatna az űridőjárásról, így hatékonyabban lehetne biztosítani az űrbe feljuttatott eszközök és személyek biztonságát. 

Ezzel az általunk fejlesztett műholdcsalád első, 3U-os tagját demonstráljuk. A megnövelt élettartamnak és a redundanciával is fokozott megbízhatóságnak köszönhetően ezeket a műholdakat, mint termék első sorban konstellációkhoz fejlesztettük. Olyan felhasználási területekhez, mint a távérzékelés vagy az IoT kommunikáció. Ezeken a területeken nem csak külföldi, de hazai megrendelőkre is számítunk, mivel versenyképes megoldása lehet hazai vállalkozásoknak is

mutat rá Horváth Gyula. 

 “Az új, a maga nemében egyedülálló RadMag háromdimenziós kozmikus sugárzásmérő, a Föld mágneses terét vizsgáló eszközzel ellátott RADCUBE műhold, a kifejlesztett CROSS űridőjárási adatbázis és információs rendszerrel együtt

egyedi képességeket biztosíthat Magyarország számára, hogy a világon elsőként alkothasson átfogó és teljes képet a Földet körülvevő sugárzási környezetről.

A CROSS kiépüléséhez szükséges méréseket végző RadMag műszer első példánya az ESA támogatásával a szintén magyar fejlesztésű RADCUBE műhold fedélzetén áll majd Föld körüli pályára” - foglalta össze korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye. 

Minden űrbe befektetett euró hatot fial 

 - Sokakra a mai napig újdonságként hat, hogy létezik magyar űripar. Pedig már egy jó ideje létezik, és egyre aktívabb. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az ESA-n belül is növekedett a részvételi arányunk, az ipari szereplők sokkal több, összetettebb, nagyobb projektekben tudnak részt venni, akár nemzetközi konzorciumok részekén, vagy mint nagy űripari cégek beszállítói -  vélekedik Horváth Gyula.

A cégvezető úgy látja, hatalmas a növekedési potenciál ebben az ipari szegmensben, ma minden egyes világűrben befektetett euró hatot fial.

Az űriparba leggyakrabban állami szereplők jelennek meg befektetőként, és jó helyre teszik a pénzt. Magyarországon is hamarosan harminc-negyven milliárdossá nőheti ki magát az űrpiac, és amit a magyar állam befektet az űriparban, az az államháztartást is fogja gazdagítani, és euró milliókat vonz be az országba.

Egyébként a pénzügyi szektor már elkezdett irányba állni, a nagy tőkekezelők évek óta nyitnak az űripar felé. A Morgan Stanley három évvel ezelőtt jelezte, hogy 2040-re egy trilliárd dollár fölé kúszik a világűr piaca. 

-A C3S víziója az, hogy műholdakból egy egész termékcsaládot dob a vezet be a piacra, a fejlesztés legfontosabb területe most a távérzékelés, illetve olyan miniműhold-konstellációk, amelyek a mezőgazdaság, a katasztrófavédelem, vagy a vízgazdálkodás területén hasznosíthatók. Ebben látjuk a jövőt - összegez Horváth Gyula.