Bukik az olasz kormány, ősszel lehetnek választások

A Liga és az 5 Csillag Mozgalom alkotta, tavaly júniusban létrejött koalíció a végnapjait éli. Matteo Salvini a Liga vezetője gyakorlatilag felmondta a koalíciót és új választások kiírását szorgalmazta Giuseppe Conte kormányfőnél, aki ellen bizalmatlansági indítványt nyújt be. Salvini szerint nincs meg a kormánytöbbség a törvényhozásban, és nem szándékozik tovább "veszekedni" koalíciós partnerével, inkább az előválasztások mellett dönt. Az 5 Csillag Mozgalom úgy nyilatkozott, hogy először szeretnék egyik legfontosabb választási ígéretüket teljesítseni, és átvinni a képviselők számának csökkentéséről szóló javaslatukat, ezután készen állnak az új választásokra.

Olasz lapinformációk szerint október közepén előrehozott választásokat tarthatnak. A hírre az olasz tőzsdei papírok esnek, és az állampapír hozamok emelkednek, mert nincs még elfogadott jövő évi költségvetése az országnak. Elemzők szerint adóemelésre - áfakulcs-emelésre - lenne szükség ahhoz, hogy jövőre tartani lehessen a 3 százalék alatti hiányt, amit az euróövezet vezetői elvárnak. Ezt azonban egyik párt sem akarja bevállalni, főleg választások előtt.

Casus belli: a Torino-Lyon gyorsvasút

Július közepén már kenyértörésre került sor, előtte a koalíciós felek hónapok óta nem beszéltek egymással, miközben Giuseppe Conte kormányfő folyamatosan próbált közvetíteni. Most ismét fellángoltak az indulatok és a szakadás szélére került a koalíció. Ezúttal a Torino- Lyon között építendő gyorsvasút (TAV) megszavazása verte ki a biztosítékot a környezetvédelmi kötődésű 5 Csillag Mozgalomnál.

Az ügy gyakorlatilag két évtizede húzódik, és a hétmilliárd eurós projekt uniós támogatást kapott, így most már többe kerülne kifarolni az építkezésből, mint befejezni a TAV új szakaszát. 

Annak ellenére, hogy sokan nemcsak a környezetvédelmi szempontokat hozzák fel a vasút ellen, hanem azt is, hogy nehezen látható a beruházás megtérülése.

A felmérések szerint a Matteo Salvini vezette Liga támogatottsága a 630 fős római képviselőházban 283 mandátumot, a 315 fős szenátusban pedig 142-t biztosít, vagyis nem elegendő a többséghez.

A Liga Salvini új szavazásokat kérő bejelentése ellenére attól is tart, hogy esetleges kormánybukás esetén Sergio Mattarella államfő átmeneti szakértői kormányt nevezhet ki, amely a következő előrehozott választásokig vagy tovább irányíthatja az országot.

A Liga pedig nehezen találhat magának megfelelő szövetségest ezalatt, elemzők szerint a jobbközép Hajrá Olaszország, és a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) lehetnek a potenciális koalíciós társak hét, illetve hat százalékos támogatottságukkal. 

Eközben az euróövezet harmadik legnagyobb gazdasága ismét a recesszióval néz szembe: az olasz gazdaság már tavaly a második félévben is technikai recesszióba süllyedt, idén pedig a nulla közeli szintet is alig sikerül elérni. 

A vállalatok 65 százaléka szerint már most recesszió van az országban 11 százalék szerint pedig legkésőbb egy éven belül újra mínuszba kerülnek - egy friss felmérés szerint.

Önállósodó Észak, felzárkózási pénzeket herdáló Dél

A gazdasági bajok ismét kiélezték az északi és déli tartományok közötti ellentéteket, és erősítik az északiak körében már korábban is elterjedt „függetlenségi törekvéseket”, melyeket a népszerűségi listákat vezető Liga – ha nem is nyíltan, de - felkarol. Tény, hogy a közéletben ismét előkerült – érdekes módon Lengyelország gyors fejlődése kapcsán-

a déli területeken juttatott uniós felzárkózási pénzek gyászos eredménye, ami a lengyel kohéziós pénzek gazdaságserkentő hatásával összehasonlítva még jobban megmutatta a déli rendszer alacsony hatékonyságát.

Az Intrum adósságrendező vállalat európai felmérése szerint a vállalatok kilátásai és bizalomindexe Olaszországban és Görögországban mutatja a legalacsonyabb értékeket. Az olasz vállalatvezetők 55 százaléka költségcsökkentést tervez a rossz időszak átvészelésére, és 40 százalék kevesebb hitelt venne fel beruházás hiányában.

A cégek csupán egyötöde tervez fejlesztéseket, terjeszkedést és új beruházásokat ebben az évben a felmérés szerint. Súlyos gondot jelent a körbetartozás is, a vállalatok 70 százaléka küzd késő vagy bedőlt kintlévőségekkel, illetve a vevők túl hosszú fizetési határidejével. Észak-Olaszországban már 68 napra emelkedett az átlagos fizetési határidő, amely az országos átlagban 48 nap, ami azt jelenti, hogy a túlélésre játszanak a cégek, és addig húzzák a számlák fizetését, amíg lehetséges – véli az Intrum.

Velencei palotákat privatizálnak

A gazdaság egyik legnagyobb hátrahúzó ereje az uniós átlagnál magasabb, 9,7 százalékos munkanélküliség (a fiatalok körében 28 százalék), és a GDP 132 százalékát elérő az államadósság. Utóbbi annak ellenére is nagy terhet jelent, hogy az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának köszönhetően a hozamárak kifejezetten alacsonynak számítanak.

A mintegy 2300 milliárd euró adósság lefaragása helyett élénkítő programokat és adócsökkentést javasol a kormány vezető pártja, a Liga.

A napokban jelent meg, hogy az adósság csökkentése érdekében középkori várakat és kolostorokat szándékozik eladni az olasz kormány, melyből 1,2 milliárd euró bevételt remél. Az Európai Bizottság privatizációs javaslata szerint 17 milliárd euró értékben kellene állami javakat magánkézbe adni az adósság csökkentése érdekében rövid időn belül.

Minden napra egy kormányválság

A gazdasági bajok orvoslását ráadásul nem lehet várni a kormánytól, amely tavaly júniusi megalakulása óta folyamatos válsággal küszködik. A két koalíciós partner, a 37 százalékon álló Liga és a 17 százalék körüli 5 Csillag Mozgalomnak homlokegyenest ellenkező elképzelései vannak a gazdaság élénkítésének módjáról, így marad az egy lépés előre, kettő hátra.

Az elitellenes 5 Csillag az alapjövedelem bevezetése, a szegénység csökkentése és a társadalom szélére sodródott rétegek felemelése melletti programja mellett a Liga vállalkozásokat segítő, adócsökkentést szorgalmazó programja áll.

Gyakorlatilag egyetlen pontban sem képviselnek közös álláspontot, miközben az országnak egy központilag irányított, világos, hosszú távú stratégia mentén kidolgozott élénkítő programra lenne szüksége, amely a strukturális átalakításokat is tartalmazna.

Elemzők szerint leginkább az olasz gazdaság gerincét jelentő hazai kis – és középvállalkozásokat segítő versenyképességi programra lenne szükség.