Naponta kilenc üzlet zár be - Boltok ezreire került lakat az elmúlt egy évben

Az elmúlt időszakban több olyan intézkedés is született, amelyek közvetlenül vagy közvetve hatással voltak a fogyasztásra és a kereskedelmi vállalatok mozgásterére.

A fogyasztást ösztönző intézkedések közül a SZÉP-kártya és a nyugdíjas utalvány emelhető ki, amelyek különösen az élelmiszer- és napi cikkek kereskedelmében jelentettek élénkülést.

Ugyanakkor a beruházási környezetet érintő szabályozások, például a plázastop és a TÉKA, vagyis a településrendezési és építési követelményekhez kapcsolódó jogszabályok további szigorítása, jelentős vitát váltott ki a szakmában.

A piaci verseny szabályozása szintén fontos kérdés. A tisztességtelen piaci magatartással, illetve a jelentős piaci erővel visszaéléssel kapcsolatos jogi keretek továbbra is vita tárgyát képezik.

Az élelmiszer-kereskedelemben például előfordulhat, hogy a szabályozás olyan többletvédelmet biztosít a beszállítóknak, amely akkor is érvényesül, amikor a piaci erőviszonyok ezt kevésbé indokolják

- értékelte a piaci szabályozások eredményeit Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docense, az MKT Kereskedelmi Szakosztályának elnöke.

A hazai kereskedelmet érintő adóterhek szintén befolyásolják a piac működését.

A nagyobb üzletláncokra kivetett 4,5 százalékos különadó, valamint a magas áfakulcsok tovább erősítik az inflációs hatásokat.

Eközben a makrogazdasági adatok azt mutatják, hogy bár 2025-ben a reálbérek több mint 6 százalékkal emelkedtek, a fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom növekedése ennél visszafogottabb maradt, miközben a lakossági megtakarítások jelentősen bővültek.

Az elsőként az élelmiszerekre, majd a drogériai, higiéniai termékek egy részére kiterjesztett árrésstop nagyban meghatározta a kereskedelem működését.

Az intézkedés az élelmiszerek nagy részénél 10 százalékban maximálta a kereskedelmi árrést, ami hozzávetőleg 20 százalékos árcsökkenést eredményezett.

Ennek ellenére az intézkedés a vártnál kisebb mértékben növelte az élelmiszerboltok forgalmát.

Az árrésstop egyik közvetett vesztesei a kisebb üzletek, amelyeknek egyre nehezebb felvenniük a versenyt a nagyobb üzletláncokkal. A kisboltok forgalma negyedévről negyedévre csökkent, miközben a nem élelmiszerekkel, hanem más termékekkel kereskedő boltok forgalma az átlagnál nagyobb növekedést tudott felmutatni. Ebben szerepet játszhatott a forint erősödése is

- elemezte a piaci folyamatokat Kozák Tamás.

A kereskedelem helyzetét jól mutatja a boltok számának alakulása is. A legfrissebb adatok szerint egy év alatt mintegy 3000 üzlet zárt be Magyarországon, ami napi átlagban kilenc bolt megszűnését jelenti. A csökkenés nemcsak a kistelepüléseken figyelhető meg, hanem a kisvárosokban és a megyei jogú városokban is.

A kiskereskedelem szereplőiről szóló teljes kerekasztal-beszélgetést az alábbi linken tekintheti meg.