Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Nesze neked klímakatasztrófa, az olaj iránti kereslet akár 2050-ig is növekedhet

Elemzések2025. nov. 15.Kovács Dániel

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb előrejelzése szerint az olaj iránti kereslet akár 2050-ig is növekedhet – ez éles váltás a korábbi jelentésekhez képest, és egyben emlékeztető arra, hogy a „fekete arany” továbbra is meghatározó szereplője a világgazdaságnak.

Az IEA napokban közzétett éves World Energy Outlook című kiadványa különböző lehetséges pályákat vázol fel az energiaigény alakulásáról 2050-ig. 

A korábbi jóslatokhoz képest figyelemre méltó, hogy a 2025-ös jelentés egy új forgatókönyvet mutat be: ha a jelenlegi kormányzati politikák változatlanok maradnak, az olaj iránti kereslet nem fog tetőzni 2030-ban, hanem 2050-re 113 millió hordó/napra nőhet – ez mintegy 13 százalékkal haladja meg a 2024-es szintet.

A „jelenlegi politikákat” tükröző Current Policy Scenario (CPS) olyan tényezőket vesz figyelembe, mint a megújuló energiára vonatkozó előírások, a fosszilis kitermelésre vonatkozó törvények, illetve az építési és járműkibocsátási normák - idézi a Reuters cikke.

A CPS – amely az IEA több forgatókönyve közül a bázisszcenáriumnak tekinthető – „óvatos képet ad” az új technológiák terjedésének üteméről, és ezért a fosszilis energiahordozóknak nagyobb szerepet tulajdonít a következő évtizedekben.

A modell ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy ebben az esetben a globális átlaghőmérséklet 2100-ra 2,9 Celsius-fokkal haladhatja meg az iparosodás előtti szintet – jóval meghaladva az 1,5 fokos célértéket, amelyet a tudósok szerint elengedhetetlen lenne tartani a klímakatasztrófa elkerüléséhez.

A CPS-t több feltételezés is alátámasztja. Először is azzal számol, hogy az elmúlt évek technológiai áttörései – amelyek jelentősen csökkentették az akkumulátorok, az elektromos autók és a megújuló energiák költségeit – megtorpannak, sőt egyes országokban visszafejlődnek 2035-ig. A modell azt is feltételezi, hogy a belsőégésű motorok hatékonyságnövekedése is lelassul, megszakítva egy több évtizedes trendet.

A CPS előrejelzésének középpontjában egy túlzottan konzervatív feltételezés áll az elektromos autók értékesítésének növekedéséről. 2025-ben az elektromos járművek a globális újautó-eladások 25 százalékát adták – szemben a 2020-as 5 százalékkal. Mivel a közúti közlekedés a világ olajfogyasztásának mintegy 45 százalékáért felelős, az autópiaci trendek döntően befolyásolják az energiamérleget.

A CPS szerint Kína és az EU esetében az elektromos autók részesedése 2035-re eléri a 90 százalékot, ugyanakkor az Egyesült Államokban és Indiában 15 százaléknál megtorpan a növekedés.

Bár igaz, hogy az USA-ban az elmúlt évben lassult az elektromos járművek terjedése – részben a támogatások megszűnése miatt –, ebből nehéz megalapozottan arra következtetni, hogy a jövőben sem gyorsul majd a növekedés, amikor a technológia egyre olcsóbbá és fejlettebbé válik.

Tényleg ragaszkodnak majd az amerikai fogyasztók az elavult technológiához, miközben a modernebb alternatíva egyre olcsóbb és jobb?

Ráadásul a CPS azzal is számol, hogy a benzin- és dízelfogyasztás 2050-ig tovább nő, ami új finomítói beruházásokat tenne szükségessé – ezek azonban csak tartósan magas olajárak mellett valószínűek. Az emelkedő üzemanyagárak viszont épp az elektromos autók versenyképességét növelnék.

Összességében a CPS abból indul ki, hogy a zöld technológiák fejlődését akadályozó tényezők fokozódnak.

Ez nehezen hihető, tekintve, hogy a világon idén 2,2 billió dollárnyi beruházás valósul meg tiszta energiás fejlesztésekbe, amit az AI-forradalom és az energiabiztonsági szempontok is tovább ösztönöznek.