NGM: amíg tart a háború, nem számíthatunk többre a GDP-től

A szigorú költségvetési fegyelem, a kiadási kontroll és az élénk fogyasztás egyensúlyban tartja a költségvetést, amely a családokat, nyugdíjasokat, fiatalokat és a magyar kkv-kat támogató kormányzati programok – mint például az Otthon Start Program, a családi adókedvezmény megduplázása, a háromgyermekes majd kétgyermekes édesanyák szja-mentessé válása, a nyugdíjasok 30 ezer forintos élelmiszerutalványa vagy a kkv-kat támogató Demján Sándor Program – minden szükséges forrását előteremti - fogalmaz a Nemzetgazdasági Minisztérium. 

A KSH frissen közzétett adatairól Regős Gábor,  a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azt mondta, az első negyedéves - vártnál jóval kedvezőtlenebb GDP-adat után a magyar gazdaság a második negyedévben egy kicsit javítani tudott, de éves alapon továbbra is csak minimális, a nyers adatok szerint 0,1, a kiigazított adatok szerint 0,2 százalékos növekedést tudott elérni, azonban a negyedéves bővülés is mindössze 0,4 százalék volt. Ez várakozásaimnak megfelel, a piaci várakozásoknál minimálisan kedvezőbb. Az éremnek persze két oldala van: kedvező, hogy sikerült elkerülni a technikai recessziót, de azért ez éves alapon még mindig inkább stagnálás, bár negyedéves alapon már azért nevezhető bővülésnek.

Bár az első becslésnél a KSH még nem közöl részleteket az egyes ágazatok teljesítményéről, a havi adatokból, illetve a negyedév során bekövetkező információkból azért tudunk következtetéseket levonni az egyes ágazatok vonatkozásában. Termelési oldalon a mezőgazdaság teljesítménye továbbra is kedvezően alakul – az első negyedévben a száj- és körömfájás, most pedig a tavalyinál is súlyosabb aszály jelent problémát. Bár az ágazat súlya a gazdaságban nem nagy, de a hozzáadott érték jelentős volatilitást mutat, így több tized százalékpontnyit is elvehetett a mostani GDP-ből - mutat rá Regős Gábor. 

Visszahúzott az ipar

A vezető közgazdász szerint visszahúzó erőt jelenthetett az ipar, bár az áprilisi és májusi adatok alapján nem zárható ki, hogy itt túl vagyunk már a mélyponton, azaz negyedéves alapon történhetett növekedés – ebből a szempontból a júniusi adat lesz meghatározó.

Az ipar gyengélkedésében továbbra is elsősorban a gyenge külső kereslet és a kevéssé diverzifikált iparszerkezet játszik szerepet – nem azon ágazatok termelésére volt igény, amelyekben jelentős kapacitások kiépültek. Az építőiparban a negyedév során fordulat következhetett be, így az ágazat teljesítménye – szintén a havi adatok alapján – növekedhetett.A szolgáltató ágazatok súlya a legnagyobb a gazdaságban – itt vélhetően továbbra is lehetett növekedés, csak nem mindegy, mekkora. Talán ez volt az egyik olyan tényező, ami a GDP-ben az első negyedévben kellemetlen meglepetést okozott – bár volt növekedés, de a korábbinál jóval kisebb.

Felhasználási oldalról a fogyasztás továbbra is húzóerőt jelenthetett a második negyedévben – a kérdés most is az, hogy a növekedés az első negyedéves 4,1 százalékhoz, vagy a tavaly jellemző 5,1 százalékhoz volt közelebb. A reálbérek növekedésének lassulása mindenesetre óvatosságra int a fogyasztás bővülése kapcsán – persze a fogyasztás bővülése csak ideig-óráig jó úgy, hogy a nettó export kereslet hiányában eközben nem tud bővülni.

A nettó exportot ugyanakkor rövid távon javítja az alacsony beruházási volumen, hiszen a beruházások jelentős importigénnyel bírnak – itt meglepő lenne, ha nem kétszámjegyű visszaesést látnánk ismét éves alapon, bár a júniusi termékkülkereskedelmi adatok alapján nem lenne meglepő egy növekedés a gépbeszerzésekben sem. 

A beruházások visszaesése persze hosszú távon sem kedvező a gazdasági teljesítményi szempontjából: a cégek beruházásai elmaradnak, mivel a környezet bizonytalan, alig van kereslet, nincs értelme bővíteni, fejleszteni. A hazánknak járó uniós pénzek visszatartása az állami és vállalati beruházásokat szintén visszafogja – bár a korábbinál kedvezőbb építőipari adatok alapján arra következtethetünk, hogy legalább az építési beruházásoknál elindulhatott valami. Ebben a nagy gyárak építésének mindenképp lehet szerepe. Ugyanakkor a beruházások kapcsán fontos megjegyezni, hogy a termelés növekedésének leginkább nem az alacsony beruházási volumen az oka, hanem az alacsony kapacitáskihasználtság.

A mai adat alapján az idei növekedési prognózisom továbbra is 1 százalék alatti, 0,8 százalék körüli, de továbbra is inkább lefelé mutató kockázatok jellemzőek. Ez a növekedés vélhetően elmarad majd az uniós átlagtól, azaz a gazdaság felzárkózásáról nem beszélhetünk - értékel a szakértő.

Mi jön még idén?

Az egy hónap múlva megjelenő, részletes adatok kapcsán a legfontosabb kérdés az lesz, hogy a beruházások 8 negyedév után negyedéves alapon növekedésbe fordultak-e, vagy erre még várni kell. Az építőipari ágazati adatok már fellendülést jeleztek, ugyanakkor ez jelenleg még csak a szektor egyes részeit, a döntően állami kereslethez kapcsolódó egyéb építményeket, valamint a lakossági aktivitás érintette. A beruházások fordulata viszont együtt jár az import emelkedésével is, amelyet a termék-külkereskedelmi adatok is jeleznek, ez pedig átmenetileg a nettó export mérséklődésén keresztül a GDP-re gyakorolt pozitív hatást is mérsékelheti - húzza alá.

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség  vezető elemzője, aki úgy látja, előretekintve, a kilátások kapcsán mindenképp kedvező, hogy megszületett a vámmegállapodás az USA és az EU között, amely összességében ugyan nem kedvező, de legalább csökkenti a bizonytalanságot. A fogyasztás az idei év végén és jövőre is változatlanul támogathatja a növekedést a bérek emelkedése, valamint a bővülő családtámogatások révén, miközben az idei év végén a nyugdíjasoknak jutatott összegek (nyugdíjas élelmiszer-utalvány, nyugdíjkorrekció) is jelentős részben a fogyasztásban csapódhatnak le.

A beruházások és az export a kérdéses, a külső kereslet rendeződése, a geopolitikai konfliktusok rendeződése, valamint a német gazdaság fokozatos élénkülése támogathatja a kivitelt, miközben a vállalkozások körében is növelheti a beruházási hajlandóságot.

Ez utóbbit a Demján Sándor Program is fokozhatja a második félévtől. Idén az 1 százalékos gazdasági növekedéshez 0,9 százalékos negyedéves növekedésre lenne szükség az utolsó két negyedévben, amely a külpiacok kedvező alakulása esetén elérhetőnek tűnik a mai GDP-adat alapján.