Nők 40: időzített bomba a nyugdíjrendszerben

Elemzések2019. ápr 18.Fellegi Tamás

Hét éve vezették be a nők 40 év munkaviszony utáni kedvezményes nyugdíját, és annyiból teljes sikert hozott, hogy aki csak teheti, igénybe veszi. Kérdés, hogy ez volt-e a cél, és mik a hatásai?

Egyre többen

A tavalyi évben 30 726 hölgy élt azzal a lehetőséggel, hogy ha megvan a szabályok szerinti 40 év, ami nyugdíjjogosultsági viszonynak minősül, kérheti teljes értékű öregségi nyugdíjazását. 2017-ben az adat még 28 ezer volt, de az azt megelőző évek átlaga is 28 ezer körüli, így most már nagyjából stabilnak mondható a szám, várhatóan a 30 ezer körüli érték a következő években is fennmarad.

Ami elsőre meglepő lehet, hogy az összes, nőknek megállapított öregségi nyugdíj 63 százaléka történt a nők 40 kedvezmény igénybevételével, igaz, hogy a tavalyi adatot torzíthatja az, hogy 2018-ban a fokozatos korhatáremelés miatt kevesebben érték el a tényleges öregségi korhatárt, mint normál esetben. Ebből a szempontból az idei adat mértékadóbb lesz, hisz az 1954-ben születettek közül mindenki idén éri el a 64 éves, tényleges korhatárt.

Aki teheti, igénybe veszi

A szám ezzel együtt is magas, hisz nyilván sok nő van, aki nem éri el a 40 éves munkaviszonyt a tényleges öregségi korhatár előtt (ami tavaly 63,5 év volt). Ennek két oka lehet: egyrészt még nem kezdtek el dolgozni 23,5 éves koruk előtt (például az eleve 6 évig egyetemre járó orvosok), vagy később, elsősorban a rendszerváltás után, több évig nem dolgoztak, legalábbis nem a legális szektorban, vagyis nem volt bejelentett munkaviszonyuk.

Így azt a következtetést vonhatjuk le, hogy azok többsége, akik jogosulttá válnak a kedvezmény igénybevételére, meg is teszik azt, és ez vélhetően a jövőben is így lesz. Tavaly ez átlagosan 59,3 éves korban történt, ami az öregségi korhatárhoz képest 4,2 év eltérés, de ha feltételezzük, hogy a közeljövőben nem fog változni ez a szám, akkor három év múlva, amikor a hivatalos korhatár eléri a 65 évet, ez már 5,7 év lesz.

Nagy eltérés

Ez már meglehetősen nagy szám, fel is merül a kérdés, hogy célszerű-e egy olyan rendszer, ahol egy adott csoport átlagosan majdnem 6 évvel korábban mehet nyugdíjba, mint mások. Kétségtelen, hogy a szabály életbeléptetésekor még 62 év volt a nyugdíjkorhatár, így 3 évnél kisebb volt az eltérés, ami már nem tűnik vészesnek. Igen ám, de a nyugdíjkorhatár emelése akkor már eldöntött, ismert tény volt, figyelembe lehetett venni a döntés során.

11 év

Még irreálisabbnak tűnő számot kapunk, ha azt nézzük meg, mikor lehet legkorábban igénybe venni a kedvezményt. Miután 1978-ban a munkaviszony megkezdésének a betöltött 14. életév volt a feltétele, és akkor még nem volt divat az évhalasztás (6 és 7 éves kora között mindenki iskolában ment), azok, akik nem tanultak tovább az általános iskola befejezése után, 14 évesen munkába álltak. A legtöbben akkor már ugyan továbbtanultak gimnáziumban, szakközépiskolában vagy szakmunkásképzőben, de akadtak, akik munkába álltak, és ezt mutatja is a statisztika: a legfiatalabb öregségi nyugdíjasok 54 évesek.

Ez már 11 éves eltérés lesz a normál szinttől, ami kifejezetten túlzásnak tűnik, ezt talán úgy lehetett volna elkerülni, hogy meghatároznak egy minimális kort, ami feltétele az öregségi nyugdíjnak még akkor is, ha megvan a 40 éves jogosultság. Ez azonban elmaradt, a helyzet a következő évtizedekben annyiban javulhat, hogy a későbbiekben nőtt a nappali tagozaton továbbtanulók aránya, ráadásul a felsőoktatásban is sokkal többen vettek részt, így ennek hatása a kedvezményt igénybe vevők átlagos korát tekintve is jelentkezni fog, az vélhetően 60 év fölé fog kerülni.

Mennyibe kerül?

Végül azt számoljuk ki, mit jelent ez pénzben, és mit jelent a munkaerőpiac szempontjából. Ha az évi 30 ezres számmal és öregségi nyugdíjhatár előtti átlagosan 5,7 évvel számolunk, akkor az adódik, hogy tartósan 170 ezer körül lesz azoknak a hölgyeknek a száma, akik még nem érték el az öregségi korhatárt, de nyugdíjasok, vagyis ekkora többletet jelent a nők 40 kedvezmény.

Jelenleg az összes nyugdíjas száma 2,6 millió fő, így ezen belül 6,5 százalékról van szó. Az induló nyugdíj 2017-ben a nők esetében 123 ezer forint volt, a nők 40 programot igénybevevőké viszont lényegesen magasabb, hisz nekik 40 évet számoltak el, míg a korhatárt ténylegesen betöltötteknél ez átlagosan 7 évvel kevesebb volt. Az egyszerűség kedvéért számoljuk 130 ezer forinttal, ami éves szinten 1 560 000 forint, összesen 256 milliárd forint. 2017-ben összesen 2775,5 milliárd forintot fordított a nyugdíjbiztosítási alap öregségi nyugdíjra, így ennek nagyjából 9 százalékát jelenti a nők 40 program.

Nagyon hiányoznak

A jelenlegi körülmények között a nagyobb gondot az okozza, hogy 170 ezer ember nagyon jól jönne most a munkaerőpiacon, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy egy részük nyugdíj mellett is dolgozik, valamint azt, hogy vannak, akik megváltozott munkaképességük miatt amúgy sem dolgoznának. A leginkább talán a tanárok, orvosok és ápolók hiányoznak közülük, ráadásul ebben az életkorban kevesen mennek a magas bérű országokba dolgozni. Erre persze 2012-ben senki nem gondolt, a nagy munkanélküliség időszakában, álmában sem gondolta volna bárki, hogy égető munkaerőhiánnyal fogunk szembenézni.

Időzített bomba

Hosszabb távon azonban, a bérfelzárkózás előrehaladásával ez a gond vélhetően enyhülne, de egyre nagyobb problémaként fog a társadalomra nehezedni a demográfiai változás, vagyis a 65 felettiek arányának jelentős növekedése a népességen belül. Ekkor már a 65 éves korhatár sem lesz tartható, a nők 40 program pedig végképp nem. A probléma komolyabban csak 2030 után fog jelentkezni, amikor a 70-es években született népes korosztályok elérik a 40 éves munkaviszonyt, majd az öregségi korhatárt.