Nyugdíj: sokan járnak rosszul

Európa híres az erős szociális hálójáról. Az pedig való igaz, hogy a globális rangsorokban, amikor a nyugdíj-rendszereket veszik górcső alá, a kontinens országai rendre uralják az élbolyt. A Mercer top 10-es listáján például hét európai állam szerepel.

Csakhogy a jólét nyugat-európai fellegváraiban előfordul, hogy a számok javulás helyett inkább romlanak. Az Egyesült Királyságban például az „anyagi nélkülözésben” élők aránya a legfrissebb adatok alapján 8 százalék. Két százalékponttal nagyobb ez a mutató, mint 2020-ban, és 2016 vége óta a legmagasabb szinten van.

Hasonló negatív meglepetést jelent, hogy például Írországban egyre kevesebb felnőtt tesz félre időskorára. Jelenleg 21 százalékuk takarékoskodik a nyugdíjas évekre, 4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.A kontinens főleg a nyugdíj-rendszerek fenntarthatóságával küzd. Ami azért is nehéz, mert az európaiak egyre tovább élnek. Ez kétségtelenül jó hír, csakhogy emiatt az Európai Bizottság egyik idei jelentése szerint két évtizeden belül az egy nyugdíjasra jutó aktív korúak száma háromról kettőre fog esni.

A nyugdíjrendszerek jelenlegi kialakítása miatt egyre több embert fenyeget az időskori szegénység. Ez a tendencia ellentétes a szegénység csökkentésére irányuló uniós erőfeszítésekkel

- figyelmeztet egy EU-s elemzés.

Több merész javaslat is napvilágot látott a témában: az egyik szerint a leendő nyugdíjkiadások hátterét az is biztosíthatná, ha a kormányok eurómilliárdokat fektetnének a tőzsdébe.

Leszakadt Balkán

Amikor a Mercer, amerikai tanácsadócég számba vette, hogy Európában hol a legrosszabb nyugdíjasnak lenni, kiderült: a listájuk legalsó hét helyén mind balkáni országok állnak. Az öregségi nyugdíjak átlagos mértéke Luxemburgban közel 11-szer magasabb volt, mint Bulgáriában.

Még ha Luxemburgot mint kiugró országot figyelmen kívül is hagyjuk, az uniós átlag még mindig majdnem hatszor magasabb maradt a Bulgáriában mértnél.Viszont a nyugdíjkülönbségek egy része az eltérő árszínvonalaknak köszönhető. Az Eurostat is megjegyzi, hogy a megélhetés általános költségei jelentősen különböznek az egyes régiókban.

Ha a vásárlóerőt nézzük, akkor a különbség valamivel csekélyebb: ez esetben a luxemburgi átlagos nyugdíj a négyszerese a bolgárnak, ami persze még mindig komoly differenciát jelent.

Hazai helyzet

A nyugdíjak alakulása itthon csak az inflációtól függ. Az hogy miként alakulnak a keresetek az országban, nincs hatással az emelés mértékére. Ha az átlagbérek nagyobb mértékben növekednek, mint az infláció, akkor egyre nagyobbra nyílik az olló az aktív dolgozók és a nyugdíjasok havi büdzséje között.

Az utóbbi évtizedben pedig pontosan ez történt. Erre a problémára már csak azért is nehéz megoldást találni, mert a jelenlegi rendszer roppant mód leterheli a költségvetést. A nyugdíjakat elég egyetlen százalékkal megemelni és máris 70 milliárd forintnál is több kiadása lesz az államnak. A nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra jövőre 7200 milliárd forintot szánnak.Magyarországon egyébként jelenleg a medián nyugdíj 206 ezer forinton áll, vagyis a nyugdíjasok fele ennél kevesebbet kap készhez.