Az IMF elárulta, melyik régiós ország járt a legjobban az EU csatlakozással

Elemzések13 órájaNövekedés.hu

Lengyelország az európai gazdasági felzárkózás egyik sikertörténete, jelenleg az EU hatodik legnagyobb gazdasága - vélik a Nemzetközi Valutaalap szakértői. Az egy főre jutó GDP átlagosan több mint 30 százalékkal magasabb volt, mint az uniós csatlakozás nélkül a 2004-ben csatlakozott országokban.

Lengyelország sikertörténet, a felzárkózását a 2004-es uniós bővítés mozgatta, amelynek során a Cseh Köztársaság, Ciprus, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovénia és Szlovákia is csatlakozott az Unióhoz, és amely mintegy 20 százalékkal bővítette az EU népességét - írja az IMF friss a Regionáis Gazdasági Kitekintője.

Mivel újabb uniós csatlakozási tárgyalások zajlanak, így érdemes megvizsgálni, hogy a korábbi bővítés mennyire volt hasznos az új tagoknak és az egész Uniónak, és elgondolkodni az európai egységes piac kiszélesítésének gazdasági hozadékán.

A jelenlegi tagjelölt országok, amelyek a folyamat különböző szakaszaiban vannak: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, a belső politikai feszültségektől sújtott Grúzia, a Moldovai Köztársaság, illetve Ukrajna és Törökország. Októberben az Európai Bizottság új jelentést adott ki, amely részletes értékelést tartalmaz az egyes tagjelöltek aktuális helyzetéről és az uniós csatlakozás felé tett előrehaladásáról.

A Regional Economic Outlook for Europe szerint az EU 2004-es bővítése jelentős jövedelemnövekedést hozott. Ezek a nyereségek különösen nagyok voltak az új tagállamokban: 15 év elteltével az egy főre jutó GDP átlagosan több mint 30 százalékkal magasabb volt, mint az uniós csatlakozás nélkül.

Míg a régi államok egy főre jutó GDP-je 9 százalékkal gyarapodott 15 év alatt a 2004-es új tagok csatlakozása miatt, addig az újonnan belépettek esetében ez a növekmény 36 százalék körüli.

A 2004-es új tagok esetében e nyereséget három tényező okozta.

  1. Először is, a 2004-es csoport az uniós csatlakozást megelőzően átfogóbb gazdasági reformokat hajtott végre, mint a hasonló más régiókban, többek között a kereskedelem, a pénzügyi szektor és a termékpiacok liberalizációja terén.
  2. Másodszor, a közvetlen külföldi befektetésekből és az EU kohéziós alapjaiból származó kiegészítő finanszírozás hozzájárult a tőkeállomány növeléséhez.
  3. Harmadszor, a technológiaátadás és az oktatás színvonalának emelése javította a termelékenységet.

Minden régió nyert, egyesek jobban, mint mások

Azok az országok, amelyek már jobban integrálódtak az értékláncokba a meglévő tagállamokkal, közel 10 százalékponttal nagyobb mértékben növelték az egy főre jutó GDP-t, mint azok, amelyek a csatlakozás előtt kevésbé voltak integrálódva, függetlenül a földrajzi távolságtól.

A hosszú távú finanszírozáshoz könnyebben hozzáférő cégekkel rendelkező régiók közel 15 százalékponttal többet nyertek, mint mások.A meglévő tagállamok is profitáltak az EU bővítéséből. Az egy főre jutó jövedelem 2019-re mintegy 10 százalékkal magasabb volt, mint a bővítés nélküli forgatókönyv szerint. E nyereségek fő mozgatórugója az EU egységes piacának bővülése volt, amely lehetővé tette a vállalatok számára a termelés bővítését és a hatékonyságnövelést, többek között a csatlakozó országokban végrehajtott nagyobb beruházások révén.

Míg a skandináviai, németországi és osztrák régiók - amelyek már a csatlakozás előtt is jól integrálódtak az új tagállamokkal - profitáltak a legtöbbet, számos távolabbi régió is jól járt.

Jöhet a következő csatlakozási hullám?

Az egyik legfontosabb tanulság, hogy mind a csatlakozni kívánó országok, mind a meglévő EU-tagok profitálhatnak belőle, ha elvégzik a szükséges munkát. Ez nem könnyű feladat - véli az IMF szakértői.

Határozott előcsatlakozási reformokra, jelentős finanszírozásra, politikai elszántságra és esetleges intézményi alkalmazkodásra van szükség.

A 2004-es sikerek néhány tényezőjét ma már nehezebb lehet elérni.A csatlakozó országok számára ez a közvetlenül az ellenőrzésük alatt álló intézkedéseket helyezi előtérbe, mint például az üzleti szabályozás és az intézményi hiányosságok megszüntetésére irányuló reformtörekvéseket.

A jelenlegi tagok részéről az egységes piac elmélyítésének folytatása az Unión belüli kereskedelmi akadályok felszámolásával és a tőkepiaci unió előmozdítása a dinamikus vállalatok növekedésének érdekében növelné a nyereséget - írja az IMF.