Takarékbank: Chiphiány nélkül akár 9 százalékos lehetne a GDP növekedés

Idén 4,7 százalékos inflációt és 8 százalékos GDP növekedést prognosztizál a Takarékban legfrissebb, Bázisugrás című előrejelzése.

Főbb megállapitásaik szerint az autóipart visszafogó chiphiány nélkül idén akár 9 százalék lehetne itthon a bővülés mértéke. 

Az infláció már jövő év áprilisára elérheti a jegybanki toleranciasávot, augusztusra pedig a 3 százalékot. Ennek egyik oka, hogy a dohányáruk adóemelése nélkül 3,8 százalék lenne az infláció. 

A Takarékbank előrejelzése szerint idén már csökkenhet az államadósság/GDP aránya, a devizaadósság 20 százalékra emelkedett, de ez az arány is mérséklődni fog.

A 200 ezres minimálbéremelés nagy valószínűséggel meglesz, jövő év februárban pedig hatalmas bérkiáramlás lesz az szja visszatérítés miatt.

Az szja visszatérítés, a nyugdíjprémium, a 13. havi nyugdíj és a rendvédelmi bónusz és a minimálbér emelés nagy lökést adhat a fogyasztásnak jövőre.

A bank elemzői szerint idén év végén 2.1 százalékos lehet az alapkamat, amely jövőre 2.25 százalékra emelkedhet.

Világszerte egyenlőtlen felpattanás, chiphiány és szállítókapacitás-korlátok

Az egyes országokat és ágazatokat továbbra is különböző mértékű felpattanás jellemzi a koronavírus-járvány első hullámainak lecsengése után. Az ipari termelés többé-kevésbé mindenhol helyreállt az tavalyi év végére, a kilátások pedig igencsak kedvezőek, amit egyes cikkek, mint a chipgyártás, valamint a tengeri szállítás kapacitáskorlátai árnyékolnak be. A kiskereskedelem helyreállása folytatódott a korlátozó intézkedések feloldásával. A nemzetközi turizmus, az erre épülő szolgáltatások, rendezvények felépülése azonban csak részlegesen kezdődhetett meg, mivel az egyes országok eltérő feltételeket szabnak meg a beutazáshoz, különösen, hogy a koronavírus delta variánsa többfelé már a negyedik hullámot indította el.

Ennek megfelelően az egyes országok kilábalását nagymértékben határozza meg az átoltottság alakulása, a gazdasági szerkezet, így az idei kilábalás mértéke is igen különböző lehet. A turizmustól erőteljesen függő dél-európai országok jelentős hátrányból indulnak. Ezt enyhítheti az uniós helyreállítási alap, amely döntően a nagyobb visszaesést elszenvedő országokat támogatja.

Soha nem látott hazai felpattanás

A hazai GDP a második negyedévben minden várakozást felülmúlva, 17,9 százalékkal szárnyalt a tavalyi extrém alacsony bázishoz képest,

szezonálisan és munkanappal kiigazítva 2,7 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest. A korlátozások tavaszi fokozatos feloldásával határozott lendülettel folytatódott a helyreállás, így a GDP már mintegy fél százalékkal meghaladta a járvány előtti szintet. Az idei növekedés már akkor elérné a 6,8 százalékot, ha a második félévben csak stagnálna a gazdaság.

A bővülés ráadásul akár fél-egy százalékkal gyorsabb is lehetne, amennyiben a járműgyártást és az elektronikai termékek gyártását nem sújtaná a chiphiány.

A második negyedévtől elkezdődött felpattanás a következő negyedévekben is folytatódhat, mivel a harmadik negyedév elejére szinte a legtöbb korlátozást megszüntették, ami különösen a vendéglátásban, turizmusban és személyszállításban okozott további meredek élénkülést.

A gazdaságnak továbbra is támaszt ad az ipar, valamint az építőipar. A korlátozó intézkedések már csupán egyes szektorokat céloztak, az érintett ágazatok egy része pedig már részben alkalmazkodni tudott az újabb korlátozásokhoz digitális, házhozszállítási, vagy távműködési eszközökkel.

A delta variáns ugyan egyértelmű kockázatot jelent, azonban az érintett ágazatok folytathatják a helyreállást, ami még jövőre is áthúzódik. Az idei első negyedéves és részben második negyedéves korlátozások miatt egyes ágazatokban még igen mély lesz a bázis a jövő év első negyedévi növekedéshez. Ezért a következő negyedévekben még kifejezetten erős növekedésre lehet számítani, amit a munkaerőpiac helyreállása és az erőteljes bérdinamika is támogat.

Jövőre pedig a gyermekesek adó-visszatérítése, a rendvédelmi dolgozóknak tervezett féléves bónusz, az újabb egészségügyi béremelések, a 13. havi nyugdíj, valamint a 25 év alattiak szja-mentessége adhat további lökést a gazdaságnak.

Ezek az intézkedések az idén novemberi nyugdíjprémiummal együtt több mint 1200 milliárd forint transzfert jelentenek a háztartásoknak. A minimálbér és a garantált bérminimum majdnem húsz százalékos emelése esetén pedig a jövő évi növekedés a hét százalékos várakozást is meghaladhatja.

Élénkülő inflációs nyomás, idén és jövőre a középtávú cél felett az infláció

Az infláció augusztusban 4,9 százalékra emelkedett az előző havi 4,6 százalékról, döntően az élelmiszerárak és tartós fogyasztási cikkek árainak vártnál nagyobb növekedési üteme miatt. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció 3,6 százalékra nőtt.

Az egyelőre tartósan magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása,

ráadásul felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, valamint a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek. Egyes nyersanyagárak korrekciója (kukorica, réz) azonban némileg tompíthatják a kockázatokat.

Az inflációban ugyanakkor hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedékiadó-emelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növeli az inflációt, az idei év végétől jövő áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni, ezért a jövő év közepére már visszatérhet az infláció a 3 százalékos cél közelébe. Ugyanígy egyszeri tétel az üzemanyagárak tavaly április-májusi extrém alacsony bázisa.

A Takarékbank elemzői idén 4,7 százalékos inflációval számolnak, míg jövőre a számos bázishatás miatt 3,5 százalékkal.

Kamatemelési ciklus az inflációs kockázatok miatt

A Monetáris Tanács szeptemberben várakozásoknál kisebb mértékben, 1,65 százalékra emelte az alapkamatot az eddigi 1,50 százalékról. A tanács a következő hónapokban várhatóan hasonló mértékű emelésről dönthet, majd a decemberben megjelenő inflációs jelentés határozhatja meg a további lépéseket.

Ennek megfelelően az alapkamat novemberig 1,95 százalékra emelkedhet, a további lépés pedig az inflációs kockázatok erősödésétől, illetve gyengülésétől függ.

Újra feszes a munkanélküliség, tartósan emelkednek a reálbérek

A munkanélküliségi ráta 4,1 százalék maradt június és augusztus között az előző háromhavihoz hasonlóan. Egy év alatt 40 ezerrel, 4,659 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, ami nem csupán a járvány előtti szintet haladja meg, hanem a rendszerváltás óta a legmagasabb érték.

A harmadik hullámos korlátozások végével hamar magára talált a hazai munkaerőpiac, láthatóan aktív toborzásba kezdtek a vállalatok, így a nyár végére visszatért a válság előtti feszesség a hazai piacra, és újra emelkedik a betöltetlen álláshelyek száma.

A Takarékban várakozása szerint idén 4,0 százalék, jövőre pedig 3,3 százalék lehet a munkanélküliség.

A keresetek júliusban átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, míg az első hét hónapban 8,4 százalékkal, azaz az alacsonyabb minimálbéremelés ellenére az idei év első felét erős bérdinamika jellemzi.

2017 óta 49,2 százalék a rendszeres bérek növekedése. A nettó bérek szintén 7,9 százalékkal emelkedtek, a reálbérek növekedése így 3,2 százalék volt júliusban, valamint 4 százalék az első hét hónapban.

Tavaly 9,7 százalékkal emelkedtek a bérek, ami a 3,3 százalékos infláció mellett 6,2 százalékos reálbér-növekedést eredményezett. Idén 8,7 százalékra csökkenhet a bérnövekedés üteme, ami a várt 4,7 százalékos infláció mellett 3,8 százalékos reálbér-növekedést jelenthet.

Ezzel 2013-2021 között majdnem 70 százalékkal emelkedhet az átlagos reálbér.

Jövőre a várhatóan majdnem 20 százalékkal, 200 ezer forintra emelkedő minimálbér hatására 10 százalékot meghaladó bérnövekedésre van kilátás, ami nagyobb is lehet, amennyiben a bérminimumot is hasonló mértékben emelik. A rendvédelmi dolgozók számára tervezett hathavi fegyverpénz kifizetése szintén hozzájárul a gyorsuló bérnövekedéshez. A nettó bérek pedig elszakadnak a bruttó bérektől, egyrészt a 25 év alatti munkavállalók szja-mentessége, másrészt a gyermeket nevelők adó-visszatérítése miatt, aminek hatására a nettó bérnövekedés több mint 4 százalékponttal haladhatja meg a bruttó bérek dinamikáját. Az adó-visszatérítés februári időpontja miatt februárban a nettó bérnövekedés elérheti a 60 százalékot is. Mindezek hatására a nettó bérek reálnövekedése meghaladhatja a 10 százalékot.

Átmenetileg romló egyensúlyi folyamatok

A járvány és a gazdasági válság elleni védekezés, valamint a beruházásösztönzési támogatások hatására az idei év első nyolc hónapjában 1901 milliárd forint deficit keletkezett a központi költségvetésben.

A második félévben a beruházások és a fogyasztás várható élénkülésével már némileg csökkenhet a külkereskedelem többlete, azonban idén összességében tovább emelkedhet, így meghaladhatja a 6,2 milliárd eurót a tavalyi 5,62 milliárd euró után.

A globális járvány a külkereskedelmi folyamatokat is negatívan érintette, átmenetileg érdemben romlott az áruforgalmi egyenleg. A tavaly nyári hónapoktól azonban az áruexport gyorsan helyreállt, míg a gyenge belső kereslet miatt az import ettől elmaradt, így az áruforgalmi egyenleg már szignifikánsan javult. A szolgáltatások egyenlegét döntően a nemzetközi idegenforgalom leállása vetette vissza, de más – szállítási – szolgáltatások visszaesése is negatív hatással volt. A külföldi tulajdonosok visszaeső profitja miatt ugyanakkor javult a jövedelmek egyenlege.

A folyó fizetési mérlegben 775 millió euró hiány keletkezett a második negyedévben, ami 783 millió euró javulás az egy évvel ezelőttihez képest.

A tőkemérleggel együtt a külfölddel szembeni nettó finanszírozási igény 903 millió euróról 319 millió euróra mérséklődött, míg a szezonális hatások kiszűrésével 356 millió euró volt, a negyedéves GDP -0,9 százaléka. A következő években ismét emelkedhet a folyó fizetési mérleg többlete, részben az áruforgalom, részben pedig az idegenforgalom fokozatos helyreállásának köszönhetően.

A tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási képesség 4,7-5,7 milliárd euróra, a GDP 2,7-3 százaléka közé emelkedhet a következő években a tavalyi 0,6 milliárd euró, azaz a GDP 0,4 százaléka után. 

Megtorpant a forint a fundamentális támaszok ellenére

A hazai fizetőeszköz az év eleji gyengülés után masszív erősödésbe fogott, többek közt a már tavasszal szigorítást kilátásba helyező MNB üzeneteknek köszönhetően, ami aztán júniustól kamatemelésben és kamatemelési ciklus indításában csúcsosodott ki. A régióban elsőként szigorító jegybank alapján logikus lépés a hazai deviza erősödő trendje, ugyanakkor a Fed szigorító üzenetei következtében és a dollár masszív erősödéséből eredően a feltörekvő devizáknak nem kedvez a globális hangulat.

Ez szeptemberben már láthatóan le is csapódott a forint piacán, és a 360-as szintre került vissza a deviza.

A legutóbbi kamatdöntésnél ugyan 15 bázispontra lassítva, de az MNB a ciklus folytatását jelezte, illetve a forintlikviditást szűkítő lépéseivel és a kötvényvásárlási volumen 40 milliárd forintra csökkentésével igen erős üzenetet küldött a piacoknak az infláció elleni küzdelemben, de a globális hangulatingadozás jelenleg épp erősebb hatást fejt ki. Az export helyreállásával és az aktív magyarországi működőtőke-befektetéseknek köszönhetően a folyó fizetési mérleg újra többletet mutathat, ami pozitív a forint szempontjából, míg a folyamatos negatív nemzetközi sajtó erősíti a forint elleni short állomány felépülését, de a hazai monetáris politikai fordulat következtében egyre valószínűbb ennek az állománynak a csökkenése.

A folyó fizetési mérleg javulása mellett a tőkemérleg többlete is megmarad, amit a 2021-2027-es új EU-s finanszírozási ciklus is támogat majd a jelenleg fennálló viták várható rendezése után, illetve a teljes külső finanszírozási képesség is a láthatóan pozitív tartományban marad. Mindez segít kordában tartani és ismét csökkenő pályára terelni a külső adósságot és a hazai CDS-felárakat, ami a piaci árazásban is meglátszik. A magyar csődkockázati felár jelenleg némi „Evergrande megugrás” után 53 bázispont, ami további csökkenést jelent a korábbi negyedévhez képest, és csupán 4 bázispont felárat jelez a lengyel szinthez viszonyítva.

A magyar gazdaság fundamentumainak stabilitását és várható javulását jelzi az is, hogy a Moody’s némileg váratlanul szeptember végén Baa3-ról Baa2-re minősítette fel a magyar adósosztályzatot stabil kilátással, arra hivatkozva, hogy 2021 első felében kiemelkedően erős volt a magyar gazdaság visszapattanása,

köszönhetően a hatékony fiskális és monetáris politikának, valamint az erőteljes hazai és külföldi működőtőke-beruházásoknak köszönhetően pozitívak a középtávú növekedési kilátások is. Ezen felül az is a felminősítés mellett szólt, hogy a növekedés segítségével a következő évtől csökkenhet a költségvetési hiány és az államadósság is, bár ennek mértéke minden bizonnyal nagyobb lesz a hitelminősítő által előre jelzettnél.