Oppenheimer egykori laboratóriumánál furcsa események zajlanak

Miközben a jegypénztároknál sikereket ér el, és szakmailag élénk vita zajlik az Oppenheimer filmről, szokatlanul nagy mozgást figyeltek meg az utóbbi időben az amerikai Los Alamos Nemzeti Laboratóriumban, azaz a PF4 egy szigorúan titkos intézményben, ahol erősen radioaktív anyagokkal hajtanak végre kísérleteket.

Los Alamos, híres, hírhedt intézmény az Egyesült Államokban. A PF4 kódjelű laboratóriumban a Manhattan Projekt keretében az ismert elméleti fizikus, J. Robert Oppenheimer irányításával hozták létre az első működő nukleáris tömegpusztító fegyvert, ugyanis Los Alamos-ban készült el a II. világháború végén Nagaszakira és Hirosimára ledobott két atombomba.

A nagy világégés lezárását követően már nem Németország és Japán, hanem a Szovjetunió jelentette a legfőbb veszélyt Amerika számára és az első szovjet atombomba megszületését követően megindult a nukleáris fegyverkezési verseny, amelyben Los Alamos továbbra is vezető szerepet kapott.

A Szovjetunió összeomlásával véget ért a hidegháború, így a PF4 (és a hasonló laboratóriumok) jelentősége lecsökkent, hiszen az Egyesült Államok többnyire felhagyott az új nukleáris robbanófejek fejlesztésével. A katonai nukleáris létesítmények költségvetését jelentősen megvágták, sőt a korábbi nukleáris készletek egy részét is leszerelték.

Titkos szuperfegyver

Los Alamos-ból azonban nemrég arról számoltak be, hogy a laboratórium környékén korábban a filmekből ismert nagy sátrakat vertek fel, és sárga vegyvédelmi ruhába öltözött alakok lepték el az intézmény területét. A különös jelenség természetesen megmozgatta a civil lakosság és a média fantáziáját és sokan arra a következtetésre jutottak, hogy a sátrak egy új, szupertitkos fegyvert hivatottak takarni az avatatlan szemektől.

Mindez egyébként annak fényében érthető, hogy Los Alamosban még a takarítószemélyzetnek is speciális nemzetbiztonsági követelményeknek kell megfelelnie. Így joggal feltételezhető lenne, hogy egy ilyen jól őrzött helyen csakis valamilyen rendkívüli dolgot rejtegethetnek.

A valóság azonban jóval prózaibb, ám korántsem megnyugtatóbb, mintha szuperfegyvert fejlesztenének.

Plutónium magot gyártanak

A találgatásokat megelőzendő a laboratórium egyedi bepillantást engedett a sajtó számára a létesítmény területén folyó munkálatokba. Ennek során, ahogy a TIME magazin beszámolója alapján kiderült, hogy a kutatóintézetet katonai célú plutónium magok előállítására alkalmas üzemmé alakítják át. Utóbbiak az atombomba gyártás fontos alapanyagai. A magok mérete megközelítőleg hasonló, mint egy grapefruité és gyakorlatilag az amerikai fegyverarzenál összes atombombájában megtalálhatóak.

Los Alamosban plutónium magot mintegy 10 éve nem állítottak elő és a létesítmény ’’aranykorának’’ számító hidegháború idején sem készítettek ott évente 10-nél több darabot.

Most azonban új időszak kezdődik a los alamos-i telephelyen, hiszen egy 2018-ban a Kongresszusban elfogadott törvény alapján a laboratóriumban 2026-ig évi 30 darab plutónium magot kell előállítani, ami jelentős mennyiségnek tekinthető.

Ehhez pedig komoly többletforrást is rendelt a Biden-adminisztráció. Csupán a 2023-as pénzügyi év során 4,6 milliárd amerikai dollárt biztosítottak a létesítmény fejlesztésére, eddig pedig összesen 5 milliárd dollárt költöttek el a PF4 kódjelű labor felújítására. Így Los Alamos idén 130 százalékkal nagyobb költségvetéssel kalkulálhat, mint 5 évvel ezelőtt.

Új korok új ellensége

A plutónium mag gyártás felpörgetése sajnos sok aggodalomra ad okot és régmúlt idők vészterhes emlékét idézi. Míg az 1990-es, 2000-es évek az atomfegyverek számának csökkentéséről szólt, ma újból abba a korszakba léptünk, amikor a katonai nagyhatalmak egymással rivalizálva növelik az atomarzenáljukat, remélve, hogy ezzel sakkban tarthatják az ellenlábasaikat.

Mostanra fokozatosan lebontották a korábban az atomfegyvereknek gátat szabó egyezményeket és az utolsó életben lévő szerződés, az Új START is lejár 2026-ban.

Egyvalami azonban jelentősen megváltozott a hidegháború óta: Amerika már nem csupán a Szovjetunió legnagyobb utódállamával, Oroszországgal néz szembe, mivel Kelet-Ázsiában egy új katonai rivális nőtt fel az utóbbi 20 évben. Kína megerősödött és immár nem csupán hatalmas népessége által jelent veszélyt az amerikai dominanciára, de high-tech gazdasága és egyre fejlettebb hadserege, valamint növekvő atomarzenálja által is egyre inkább megkérdőjelezi az USA világvezető szerepét.

Akadályokba ütközhetnek

Mindez, -mint a Los Alamosban zajló munkálatok mutatják-, elvezetett az amerikai atomfegyvergyártás újraélesztésére tett ’’kísérlethez’’. Utóbbi azonban korántsem lesz olyan egyszerű, mint azt elsőre gondolnánk. Habár az Egyesült Államok máig a világ egyik legnagyobb atomarzenáljával rendelkezik, az utóbbi évtizedekben a fejlesztést és gyártást elhanyagolták. Így eltűnt a képzett munkaerő, a know how-t újra meg kell szerezni, és még a nyers plutónium előállítása is megszűnt az országban.

Épp ezért sokan szkeptikusok azzal kapcsolatban, hogy Los Alamos képes lesz-e teljesíteni a Kongresszus elvárásait. Ráadásul nem egyedüli a los alamos-i projekt, más nukleáris laboratóriumokban is hasonló fejlesztéseket hajtanak végre az USA-ban. Ehhez most régebbi plutónium magokat hasznosítanak újra, a célok teljesítéséhez viszont szükség lehet az 1989-ben utolsóként bezárt colorado-i Rocky Floats plutónium bánya újraindításához.

Környezeti kockázatok

Ennek a környezeti, egészségügyi kockázatai azonban nem elhanyagolhatóak. A bányát valaha egy FBI nyomozást követően állították le, mivel egy razzia során megdöbbentő környezetvédelmi hiányosságra bukkantak. Egészen pontosan olyan mennyiségű radioaktív hulladék borította a helyszínt, ami vastagon befedne egy egész futballpályát.

A plutónium ráadásul nem játék, hiszen súlyos egészségügyi kockázatokkal kell szembenéznie azoknak, akik ezzel az anyaggal dolgoznak. A Rocky Floats-hoz kötődő megbetegedéseket teljes körűen sosem tárták fel, de korábbi dolgozók beszámolói alapján több egészségügyi incidens is kötődik az egykori telephelyhez és hasonló adatok kerültek elő Los Alamosból is.

A most induló új plutónium mag gyártási projekt pedig újra rengeteg nukleáris hulladékot fog termelni. Ez elsősorban szennyezett eszközöket, munkaruhákat, törmeléket jelent, amelyeket hordókba helyezve egy új-mexikói földalatti létesítménybe szállítják. Az ott tárolt veszélyes hulladékok mennyisége így a 2-3 évvel ezelőttinek akár a kétszeresére emelkedhet.

A jövőben a megnövekedett nukleáris hulladék mennyiségének a drasztikus növekedése komoly problémákat okozhat Új-Mexikóban, a kockázatok azonban messze túlmutatnak az állam határain.

A nukleáris fegyverkezés újra indulása az egész világra nézve súlyos veszélyeket hordoz magában és ismét közelebb hozza az atomháború rémét, ami az egész emberi civilizációt romba döntheti.