Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

Óriásit buktak a nagy gyárak, de egy szektorban rekorddöntés zajlik!

Elemzésekegy órájaSuppán Gergely közgazdász

Mélyülő visszaesés jellemzi a hazai beruházásokat , ráadásul a gazdaságban éles ágazati kettősség alakult ki. Miközben a versenyszféra és a költségvetési szervek beruházásai két számjegyű ütemben zsugorodtak, addig az Otthon Start program és a lakáskínálati intézkedések hatására a lakásépítések rekordmagasságba ugrottak, és a jövőbeli energetikai, valamint infrastrukturális megafejlesztések – az uniós forrásokkal kiegészülve – már a hosszú távú kilábalás alapjait ágyazzák meg.

A beruházási adatok legfontosabb sarokpontjai:
  • 9,1 százalékos éves és 4,3 százalékos negyedéves alapú visszaesés; a beruházások 23,7 százalékkal maradnak el a 2021-es átlagtól.
  • Húzóágazatok mínuszban: a feldolgozóipar 19,5 százalékkal, a szállítás és raktározás 38,8 százalékkal zuhant a nagyprojektek (BMW, BYD, CATL) kifutása és az állami bázishatások miatt.
  • A növekedési motor: az ingatlanügyletek 10,6 százalékkal nőttek, az átadott lakások száma 43 százalékkal megugrott a második negyedévben.
  • Közszféra kontrasztja: a költségvetési szervek beruházásai összességében 31%-kal estek vissza, de az egészségügy (+49,4 százalék) és az oktatás (+60,4 százalék) az alacsony bázis miatt kilőtt.

Idén az első negyedévében 9,1 százalékkal csökkentek a beruházások az előző évihez, míg szezonálisan kiigazítva 4,3 százalékkal estek vissza az előző negyedévihez képest, így érdemben gyorsult a visszaesés mértéke a korábbi negyedévekhez képest. 2021. évi átlagos szinthez képest 23,7 százalékkal maradtak el a beruházások. A második negyedévben a beruházások csökkenéséhez leginkább a feldolgozóipar, valamint a szállítás, raktározás gazdasági ágak járultak hozzá. A fejlesztések szűkülését a lakásépítkezések felfutása miatt az ingatlanügyletek növekvő beruházási aktivitása mérsékelte.

2026 második negyedévében a költségvetés szervek beruházásai 31 százalékkal, a vállalkozásoké pedig 15,5 százalékkal csökkentek. Az állami beruházások érdemi csökkenését részben az egy évvel korábbi magasabb bázis, részben egyes beruházások választások utáni kifutása okozhatták. 

1. ábra: A beruházások volumene 2000. évi bázison

forrás: KSH

A lakosság beruházásai ugyanakkor jelentősen emelkedtek, amit a második negyedévben átadott lakások számának 43 százalékos megugrása is tükröz.

Van egy jól húzó terület

Ezen a területen bizakodásra ad okot, hogy az előző évekhez hasonlóan a második negyedévben is jóval több építési engedély kiadására (7297) került sor, mint ahány lakás épült (3457).

A lakásépítések fordulatára utal az EBI Építésaktivitási Jelentése, amely szerint 2024. negyedik negyedévétől 2025. harmadik negyedévéig a társasházi lakásépítések aktivitáskezdés számai rekordnövekedést értek el az előző negyedévekhez képest, így az elmúlt időszakban soha nem látott összegben indultak el építkezések. A kedvező folyamatokat az Otthon Start program és a kiemelt lakásfejlesztések is érdemben erősíthették, amire óriási igény mutatkozik a fejlesztők részéről is.A beruházások összetételét vizsgálva az építési beruházások csökkenése 14,7 százalékra gyorsult az előző negyedévi -3,2 százalékról, ami továbbra is érdemben elmarad az építőipar kibocsátásának második negyedévi minimális, 0,2 százalékos visszaeséséhez képest, így folytatódott az építési beruházások és az építőipar teljesítménye közötti rés nyílása, az előbbi a 2021. évi bázist mintegy 35 százalékkal, az utóbbi csupán 1,6 százalékkal múlja alul. 

A gép, berendezés beruházások 1,3 százalékkal csökkentek, az előző negyedévi 3,3 százalékos bővülés után.

Az óriás gyárépítések (BMW, Mercedes II, CATL, BYD) lezárulását követően 19,5 százalékkal zuhantak a feldolgozóipari beruházások az előző negyedévi 5 százalék után. Kifejezetten aggasztó, hogy a nagy beruházások ellenére a feldolgozóipari beruházások 2023 közepe óta nem mutattak fel növekedést, ami arra utal, hogy még ezek a nagyvolumenű beruházások sem tudták ellensúlyozni az ágazati fejlesztések széleskörű visszaesését.

A kereslethiány, a historikusan alacsony kapacitáskihasználtság, az európai versenyképesség gyors hanyatlása, a kínai versenyképesség kirobbanó növekedése, a globális összehasonlításban továbbra is magas európai ipari energiaárak, szigorú uniós követelmények továbbra is hátráltatják a szektor beruházásait. 

Több ágazatban zuhanás

Az egy évvel ezelőtti magas bázis és egyes állami építkezések kifutása miatt 38,8 százalékkal zuhantak a beruházások a szállítás, raktározás ágazatban, ami magában foglalja az infrastrukturális fejlesztéseket.

Kedvezőtlen, hogy az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződések volumene az utóbbi hónapokban érdemben csökkent, amihez a kormányváltás miatt egyes szerződések átvilágítása is hozzájárulhatott.

A következő időszakban további autópályabővítések, fejlesztések, különösen az M1-es, M7-es autópálya fejlesztése eredményezhet bővülést az ágazatban, míg a következő években a Liszt Ferenc repülőtérrel kapcsolatos bővítések, és infrastruktúra fejlesztések szintén hozzájárulhatnak a növekedéshez. Az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdemi lökést adhat az alágazat fejlesztéseihez döntően a kötöttpályás közlekedés esetében, ahova több ezer milliárd forintnyi forrás érkezhet a Baross Gábor terv keretében.

2. ábra: Gép-, építési és feldolgozóipari beruházások

Forrás: KSH

A lakásépítések felfutását tükrözve 10,6 százalékkal nőttek a beruházások az ingatlanügyletek ágazatban. A következő években az uniós forrásokhoz való hozzáférés is, mivel a Wekerle Lakásépítési Program célja a lakáskínálat bővítése, a megfizethető lakások arányának növelése és a bérlakásszektor fejlesztése.

A többi ágazat közül 3,8 százalékkal csökkent a beruházások volumene a pénzügyi szektorban az előző negyedévekben mutatott kirobbanó növekedések után, amihez jelentős IT, MI fejlesztések is hozzájárulhattak, 9,2 százalékkal csökkent az építőiparban, 0,5 százalékkal nött a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban, 14,5 százalékkal csökkent a vízellátás, hulladékgazdálkodás, 8,5 százalékkal az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területén. 

9,6 százalékkal csökkentek a beruházások a mezőgazdaságban, 7 százalékkal csökkent a beruházások volumene az energetikai ágazatban, 7,5 százalékkal a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, 11,3 százalékkal a szakmai, tudományos területeken, ezzel szemben 6,4 százalékkal bővült az infokommunikáció ágazatban. 5,9 százalékkal csökkentek a beruházások a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatban.

Az alacsony bázisnak köszönhetően 49,4 százalékkal ugrottak a beruházások az egészségügyben, 60,4 százalékkal az oktatásban, valamint 52,6 százalékkal a művészet, szórakozás, szabadidős tevékenységek területén.

Összességében megállapítható, hogy a gyenge kereslet az ágazatok többségében továbbra is hátráltatja a beruházásokat, amit egyelőre az óriási méretű működő tőkéből megvalósuló beruházások sem tudtak teljes mértékben ellensúlyozni. 

Jelentős fejlesztések az energetikai ágazatban

A paksi építkezések mellett a napenergiával kapcsolatos beruházások, a közeljövőben az energia tárolással és geotermikus energiával kapcsolatos ösztönzések, programok, valamint az ezek zavartalan hálózatra kapcsolásához és a növekvő áramigény miatt szükséges hálózatfejlesztések jelentős beruházásokat indukálnak, amik mind szükségesek az energia szuverenitás eléréséhez.

Mindehhez érdemi támogatást nyújtanak a hozzáférhetővé váló uniós források is.A megfizethető lakáshoz jutás keretében meghozott lakáskínálatot élénkítő intézkedések már meghozták a lakásépítések fordulatát, amit a Wekerle program tovább erősíthet.

A beruházási fordulatot szintén támogathatja, hogy az elmúlt időszakban elhalasztott beruházások pótlása is indokolttá válhat az amortizáció miatt.