Oroszország jobban teljesít

Persze, ezzel együtt a megtermelt-realizált GDP mennyisége csak visszakapaszkodott a 2014-es esztendő szintjére. Hiszen 2015-ben – amikor az Egyesült Államok, a Nyugat által életbe léptetett szankciók hatni kezdtek - a GDP 2,5 százalékkal visszaesett. 2016-ban mindössze 0,3, 2017-ben 1,6 százalékos növekedést regisztrált a Rosszsztat. Az évtized legjobb eredményét 2012-ben érték el 3,7 százalékkal. 2013-ban 1,8, 2014-ben 0,7 százalékkal volt magasabb a GDP az előző évinél.

Az orosz jegybank, a CB a tavalyi évre 1,5-2 százalékos növekedési intervallumot jósolt, a gazdasági minisztérium prognózisa 1,8-2 százalék volt. Ezeket az alacsonyabb növekedési adatokat tartja sok orosz közgazdász reálisnak. Nem fogadják el a statisztikai hivatal szerintük felfújt adatait, amit azzal is magyaráznak, hogy

a Rosszsztat másfél hónapja hivatalban lévő új vezetője, Pavel Malkov a Kreml előtt „bizonyítani” akar.

Elődjét lapinformációk szerint azért menesztették, mert elégedetlenek voltak a statisztikai hivatal által produkált adatok, elemzések minőségével.

Mitől volt erősebb tavaly a növekedés, annak ellenére, hogy a nyugati prognózisok jelentős része – abból a tényből kiindulva, hogy a mindjobban meghúzott nyugati szankciós prés végül is meghozza a várt eredményt, az orosz gazdasági hanyatlást – igen szerény mértékű bővülést  látott? (A Világbank – WB - 2018 december elején publikált Oroszország-jelentése mérsékelt, 1,5 - 1,8 százalékos évi GDP-emelkedést jósolt a 2018-2020-as időszakra.)

Idézzük a 2018-ról szóló Rosszsztat-jelentést:

elsősorban az építőipar a vártnál jobb teljesítménye – évi 5,3 százalékos növekedés, de ebből csak 4,7 százalékot ad a hozzáadott érték gyarapodása – emelte meg a prognosztizáltnál magasabbra a GDP bővülését.

A legnagyobb emelkedést (6,3 százalékot) a pénzügyi és biztosítási szférában rögzítették. A lakosság bankban elhelyezett megtakarításai 6,5 százalékos növekedést mutattak. Jó ütemben (6,1 százalékkal) nőtt a szálloda és vendéglátó-ipar – amit a gazeta.ru elemzője a tavaly nyári futball vébének tud be. A hadi-, és biztonsági ipari komplexum termelése 3,5 százalékkal múlta felül a 2017-es szintet. Ugyanakkor a mezőgazdaság, amely az előző években tetemes növekedést produkált, tavaly kismértékben, 2 százalékkal visszaesett.

Az orosz Vnyesekonombank, a Paks-2-t is finanszírozó VEB főközgazdásza, Andrej Klepacs azonban óv a túlzott optimizmustól:

Korai az öröm, már tavaly ilyenkor megjósoltam, hogy a 2018-as GDP-növekedés másfél százalékos lesz. Ma is azt mondom, ez a reális elért ütem.

Az ING Oroszország és Független Államok Közössége (FÁK) szekciójának főelemzője, Dmitrij Dolgin szerint a Rosszsztat adatai tükrözik az orosz gazdaság nagyobb mérvű függését az exporttól. Amíg tavaly az import kismértékben visszaesett, az export, köszönhetően a szénhidrogén-alapú energiahordozók kivitele megemelkedésének, nőtt. Azaz nem sikerült jelentős mértékben változtatni az export monokultúra-jellegű szerkezetén.

Vitát váltott ki az építőipar, a GDP egyik húzóágazata, teljesítményének beszámítása. A személyeskedéstől sem mentes kommentár-hullámokban az egyik elemzőnek a szemére vetették, hogy csak a lakásépítésben (az átadott lakások négyzetméter-számában) tavaly bekövetkezett, mintegy 3,5-4 százalékos csökkenés alapján kritizálja a statisztikai hivatal adatait. Ugyancsak eltérően ítélték meg az orosz energia-ágazat egyik legnagyobb beruházásának, a multimilliárdos Leonyid Mikelszon egyik vállalatának, a Novateknek a 27 milliárd dolláros Jamal-SzPG cseppfolyósított földgázprojektjét, annak az építőipari statisztikákra való hatását.

A Világbank tavaly decemberi, már idézett jelentése szerint Oroszország szilárd makrogazdasági alapokkal rendelkezik.

Tartalékai (461 milliárd dollár) jelentősek, emellett külső eladósodottsága alacsony, az éves GDP mintegy 29 százaléka, és a tetemes mértékű, 15,9 hónapra elegendő importfedezet lehetővé teszik, hogy a külső sokkhatásokat tompítsa.

Az orosz gazdasági tervezők viszonylag alacsony olajárral kalkuláltak, ezért, ha az olaj megdrágul, amire a két nagy olajexportőr, Venezuela és Irán körüli bonyodalmak miatt számítani lehet, a növekedési ütem meghaladhatja a prognosztizáltat, teszi hozzá a Világbank-jelentés.

Ebből kiindulva egészében véve reális az orosz célkitűzés, hogy 2024-re a szegénységben élők arányát a jelenlegi több mint 13 százalékról leviszik hét százalék alá, írják a WB elemzői.