Országok, melyeknek Kolumbusz adott nevet

Kolumbusz azért indult útjára, miután nagy nehezen meggyőzte a spanyol királyi udvart, hogy finanszírozzák útját, mert Ázsia keleti részét akarta elérni, elsősorban a Fülöp-szigeteket vagy Indonézia szigeteit, akkoriban ezeknek sem volt egyértelmű nevük. Ragaszkodott azonban nyilvánvaló tévedéséhez, hogy

a föld sokkal kisebb, mint amit már az ókori görögök kiszámoltak: ezért is nem támogatták sokáig útját.

Első út

Végülis elindult azon a szélességi körön, ahol a keleti passzátszél nyugat felé viszi, és egy kis szigetet ért el elsőnek, melyet San Salvadornak nevezett, ez a mai Bahamák egyik szigete. Innen Kuba felé ment tovább, melynek volt neve az őslakosoknál: Kuba vagy Kubana, így ezt fel is jegyezte, és ez lett sziget, majd a rajta lévő ország neve.

A következő állomás a szomszédos sziget volt, melyet La Espana néven nevezett, de a térképre ennek latin változata jerült: Hispaniola. A szigeten lévő két ország neve végül nem ezt lett: az egyik Santo Domingo néven lett a kezdeti spanyol gyarmatosítás központja (ma Republica Dominicana, azaz Dominikai Köztársaság), a másik Haiti lett, ami ugyancsak az őslakosok megnevezése.

Dominica

Második útján a Kis-Antillák szigeteihez érkezett, az elsőt, ahol partra szállt, a Dominica, azaz vasárnap névvel illette, miután épp vasárnap volt. Ez ma egy önálló ország, még ha igen kicsi is: neve egyértelműen Kolumbusznak köszönhető, de

nem tévesztendő össze a Dominikai Köztársasággal. 

Még aznap átvonult a felfedező a szomszéd szigetre, mjad tovább észak felé a szigetlánc mentén. Minden szigetet elnevezett, főleg szentekről, az első szigetcsoport ma Guadelupe néven francia tengerentúli megye, így nem tekinthető országnak.

Antigua és Barbuda

A következő sziget a Montserrat nevet kapta, ez ma brit fennhatóság alatt áll. Ellenben az azt követő Antigua és Barbuda független állam, és mindkét nevet Kolumbusz adta. Az antigua (antik) név a sevillai katedrális egyik kápolnájának megnevezéséből adódik, a Barbuda a barbado, azaz szakállas spanyol szó hangmódosult változata.

Hogy a szigeten található fügefák léggyökerei vagy a szakállas bennszülöttek arcszőrzete az ok, azt nem tudni, de Barbados szigetét is ugyanerről nevezték el, és ma az is független állam, de ott nem Kolumbusz volt a névadó.

St. Kitts és Nevis

Folytatva az utat a meglelt szigeteket mind elnevezte a felfedező, közülük ma St. Kitts és Nevis független állam. Az egyik sziget Saint Christopher lett, de angol tengerészek lerövidítették, így lett St Kitts, a Nevis pedig a hó spanyol elnevezéséből lett, miután a szigeten lévő vulkáni hegy sűrű fehér felhőbe burkolózott, mintha hó lenne rajta.

Tovább haladva Kolumbusz elérte az első nagyobb szigetet, Keresztelő Szent Jánosról el is nevezte (San Juan Bautista), de aztán a Ciudad de Puerto Rico, azaz gazdag kikötő nevű város és a szigetnév felcserélődött,

így lett Puerto Rico a sziget, San Juan a főváros.

Önálló országnak nem tekinthető, mert az USA külső területe.

Trinidad és Tobago

A harmadik úton Kolumbusz a mai Trinidad és Tobago állam két szigetét nevezte el Venezuela partjainál, Trinidadot a szentháromságról, a Tobago elnevezést a bennszülöttek által szívott szivarok inspirálták először tabaco néven.

Ugyancsak Kolumbusznak tulajdonítják St Vincent és a Grenadine-szigetek elnevezését, bár az utazások időpontjainál ellentmondások merülnek fel, miután a megjelölt 1498 januári időpontban Kolumbusz Spanyolországban volt, így végül nem tudjuk, járt-e a szigeten, és hogy ő a névadó, vagy sem.

Honduras, Costa Rica

A negyedik, utolsó úton a közép-amerikai földsávot járta végig Kolumbusz, ahol két helyet is elnevezett. Az egyik a mélység, azaz Honduras lett, valószínűleg a part mentán szokatlanul mély tenger miatt, a másik gazdag part, azaz Costa Rica, a bennszülöttek által viselt aranyékszerek miatt.

A róla elnevezett ország

Összesítve a Karib-térség szigeteinek nagy részét Kolumbusz nevezte el, persze nem mindet, hisz nem is járt mindegyiken, emellett Kuba, Jamaika és Haiti pedig az őslakosok által használt nevet tartotta meg. Végül ne feledkezzünk meg arról, hogy

magáról Kolumbuszról is elneveztek országot: Kolumbiát.

A felszabadító-alapító atya, Simon Bolivar, aki Kolumbiát létrehozta, Amerika teljes spanyol gyarmati részét szerette volna ehhez az országhoz kapcsolni, és az USA mintájára nagyhatalmat létrehozni, de ezt a széthúzás meggátolta. Olyannyira, hogy az egyik általa felszabadított ország, Bolívia egyenesen Bolivarról nevezte el magát.