Összeomlott a török líra – mi áll a háttérben?
ElemzésekA török jegybankelnök ismételt lecserélése, a zuhanó devizatartalék, a növekvő ikerdeficit és a politikai feszültségek az Egyesült Államokkal jelentős eladói nyomás alatt tartják a török lírát. A helyzetet súlyosbítja az amerikai kötvényhozamok közelmúltban tapasztalt emelkedése és a befektetői hangulat ingadozása. A líra bő egy év alatt már több mint 30 százalékkal gyengült a dollárral és az euróval szemben. A deviza leértékelődésének hatására 15 százalék felé emelkedett februárban az infláció Törökországban.
A piaci szereplőket meglepve a török jegybank 2 százalékkal megemelte március 18-án az irányadó rátát. A befektetők 1 százalékos szigorítást vártak csupán. A lépésre a növekvő inflációs nyomás miatt volt szükség.
Februárban az infláció 15, a maginfláció 16 százalék felé emelkedett.
A mutatók meghaladták a jegybank korábbi előrejelzéseit. Az inflációs várakozások ráadásul egyre jobban fokozódtak. Az olajárak ugyanis jóval magasabb szinteken mozognak az idén, mint egy évvel korábban, illetőleg a koronavírus utáni nyitás is újabb lendületet adhat a fogyasztói árindexnek.
Az előző jegybankelnök a nagyobb szigorítással a líra további gyengülését és az infláció elszabadulását szerette volna megakadályozni. A lépés hatására megemelkedett a rövidebb lejáratú állampapíroktól elvárt hozam, ezáltal drágábban lehet új rövid papírokkal az államadósságot finanszírozni.
A döntéssel ugyanakkor Recep Tayyip Erdoğan, Törökország elnöke nem értett egyet, így menesztette a jegybankelnököt. Ezzel 2019 óta már 4 jegybankelnöke is volt a központi banknak. A folytonosság és a jegybanki függetlenség ilyen szintű hiánya a török lírát a korábbi történelmi mélypontja közelébe lökte.
A befektetők látványosan büntetik a török fizetőeszközt, mely az euróval és a dollárral szemben az elmúlt bő egy évben már több mint 30 százalékkal gyengült.
A mozgások beleillenek a török líra hosszabb távú gyengülő trendjébe, azonban a leértékelődés mértéke egyre extrémebb.
Pillangóhatás
Az Egyesült Államokban jelentősen felerősödtek az inflációs félelmek az elmúlt hónapokban. Emiatt meredeken emelkedtek a hosszú amerikai kötvényhozamok és erősödni kezdett a dollár. A folyamat jelentős ingadozást váltott ki a globális kockázati étvágyban.
A fejlemények alapvetően minden feltörekvő régiós devizát nyomás alá helyeznek. Ez alól a meglehetősen sérülékeny török líra sem volt kivétel, mely az egyik legrosszabbul teljesítő feltörekvő devizává vált.
Ikerdeficit
Súlyosbítja a helyzetet, hogy Törökország számottevő ikerdeficittel küzd. A költségvetési hiány 2020-ban 4 százalék közelében alakulhatott, amihez a folyó fizetési mérleg 5 százalékos hiánya társult. Ez a folyamat nem fenntartható, ami meg is látszik a líra árfolyamán.
Ezzel párhuzamosan Törökország külső adósságállománya a GDP 59 százalékára ugrott a tavalyi évben szemben a 10 évvel korábbi 37 százalékos értékkel.
Egyre jobban erősödik Ankara külföldtől való függősége.
Külpolitika
Törökország észak-szíriai hadműveletei kiváltották az Egyesült Államok erős nemtetszését. A két ország közti feszültséget fokozza, hogy a NATO-tag Törökország S-400 típusú légvédelmi rakétarendszert vásárolt Oroszországtól. E lépés szintén komoly inzultus volt Washington irányába. A befektetők pedig az ilyen fajta politikai feszültségek a líra időről időre történő eladásával büntetik.
Devizatartalék
A török líra az elmúlt bő egy év során értékének a harmadát elvesztette.
Az elkeseredett monetáris tanács devizapiaci intervenciókkal a devizatartalék döntő részét elégette.
Az elmúlt bő egy év alatt gyakorlatilag negyedére zuhant a török jegybank a devizatartaléka: a 2019 végén látott 41 milliárd dollárról 11 milliárd dollár közelébe csökkent napjainkra.
A jelenlegi tartalék nem elegendő arra, hogy újabb devizapiaci beavatkozásokkal tartósan megvédje a lírát a török jegybank. Ez pedig meglehetősen idegessé tette a befektetőket az elmúlt időszakban.
Megoldás
A megoldás egyrészről a jegybanki vezetés hitelességének, függetlenségének és folytonosságának visszaállítása lenne. Másfelől strukturális gazdasági reformokra lenne szükség, de az ikerdeficit problémáját is kezelnie kellene a kormánynak. Ezenfelül az Egyesült Államokkal való diplomáciai enyhülés is jót tenne a befektetői hangulatnak.
Ha a fenti kérdésekre jó választ ad Törökország, akkor megállhat a líra drasztikus leértékelődése, ezáltal a későbbiekben tér nyílhat a 19 százalékon álló irányadó ráta csökkentésére.
Rövidtávú kilátások
A piaci szereplők, elemzőházak azonban rövidtávon pesszimisták, így a líra további gyengülését prognosztizálják. A líra esetleges újabb megrogyása mellesleg a régiós devizáknak, így a forintnak sem lenne jó hír.
Finanszírozási költségek
A történet sajnos nem ér véget a líra gyengülésével. Ha tovább eszkalálódik a helyzet, abban az esetben a befektetők magasabb hozamfelárat várhatnak el a török kötvényeken. Ez pedig újabb sokk lenne a török költségvetésnek.
A csődkockázat ellen védő CDS felárak pontosan erre az eshetőségre figyelmeztetnek. A török 5 éves CDS felárak meredeken emelkedni kezdtek, újra 3 százalék felé kúsztak.
Az eseményeket a hitelminősítő intézetek is szorosan követik, melyek jó eséllyel leminősíthetik Törökország adósbesorolását az elkövetkezendő időszakban. Ezt már el is kezdte beárazni a piac.
