Öveket becsatolni! Ezek 2023 legnagyobb kockázatai Magyarországra nézve!

Az Európai Unióban a gáztározók 80 százalékig töltve vannak az enyhébb télnek, a visszaeső gázfogyasztásnak és az alternatív beszerzéseknek köszönhetően. Magyarországon durván 6 hónapos fogyasztásra elegendő földgáz van a tározókban.

Ezzel összhangban a mostani telet átvészelheti hazánk és Európa is komolyabb fennakadások nélkül.

Számottevő kockázatok övezik azonban a következő telet. Ha eszkalálódik a háború, tovább mélyülnek a szankciók és ellenszankciók, abban az esetben huzamosabb ideig elapadhatnak az orosz földgázszállítások Európába.

Emellett, ha a mostani enyhébb tél miatt nem építi ki az EU az alternatív földgáz-beszerzési csatornákat megfelelő ütemben és nem javítja az energiahatékonyságát, akkor megnőhet egy újabb körös energiaválságnak a kockázata. Ez pedig az energiaárak ismételt jelentős emelkedésével, magasabb inflációval, és gyengébb gazdasági teljesítménnyel járna.

Nemzetközi jegybankok

Az esetlegesen magasabb infláció szigorúbb monetáris politikát vonhatna maga után a nagy nemzetközi jegybankok részéről is. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lendületesebb kamatemelései, az akár 5 százalékot is jóval meghaladó irányadó rátája komoly sokkot jelentenének a befektetők számára.

Mindez a globális kockázati étvágy visszaesésével járna, aminek nyomán gyengülnének a régiós devizák, így a forint is. Ezenfelül részvénypiaci és kötvénypiaci eladói hullám alakulhatna ki. A kötvények hozamemelkedése megdrágítaná mind az állam, mind a vállalatok számára a finanszírozást.

Amennyiben az Európai Központi Bank jelentősebb kamatemelést, illetve szigorítást hajtana végre, abban az esetben kisebbre olvadna Magyarország kamatelőnye. Ez a forint számára negatív fejlemény lenne.

Külső egyensúly

Magyarország jelentős, 10 százalék körüli ikerdeficitet fut évek óta. A folyó fizetési mérleg hiánya elérhette a mélypontot és az elkövetkezendő időszakban javulhat az egyenleg. Alapvetően a mérleg sorai többletesek, egyedül az energiaegyenleg hatalmas hiánya miatt deficites a mérleg egésze.

Az energiaárak ismételt megugrása és a folyó fizetési mérleg egyenlegének lassabb ütemű javulása kockázatot jelent, hiszen így nagyobb lenne az eladói nyomás a forinton. A gyengébb forint egyúttal nagyobb inflációt is magában hordoz az importon keresztül.

MNB

Az MNB 18 százalékos rendkívüli kamatszintje stabilizálta a hazai fizetőeszközt. Amennyiben a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság csökkenése miatt újra eladói nyomás alá kerülne a forint, akkor az MNB-nek tovább kellene fenntartania, vagy szélsőséges esetben magasabbra kellene emelnie a 18 százalékos irányadó rátát.

Mindez a piaci alapú hitelezés jelentősebb befagyását, valamint az állami és vállalati finanszírozási költségek további emelkedését eredményezhetné.

A tartósan magas kamatkörnyezet megemelné a csődesemények kockázatát döntően a kevésbé tőkeerős kisvállalkozások körében.

A „tökéletes hármas” a tartósan magasabb energiaköltségekből, a magasabb hitelköltségekből és a magasabb bérköltségekből adódna. Ez a környezet rendkívül negatív lenne a vállalkozói réteg számára, aminek a munkaerőpiaci hatásai is igencsak negatívak lennének.

Ár-bér spirál

Ha tartósan magas szinten ragadnak az inflációs várakozások, akkor megnő az ár-bér spirál kockázata.

Ilyen esetben a munkavállalók bérkövetelései az inflációval együtt lendületesen emelkednek.

Túl magas infláció romboló hatással van a megtakarításokra és a gazdasági növekedésre nézve.

Amennyiben az idén 20 százalék közelébe emelkedik az infláció hazánkban, a jegybanknak tartósan szigorú pénzpolitikát kell folytatnia.

A monetáris transzmisszió hatékonyágát, vagyis lényegében a jegybanki döntések gazdaságba történő begyűrűzését számos intézkedés hátráltatja.

A kamatstop, a betéti kamatok sapkája, a nagy arányú fix kamatozású jelzáloghitelállomány, a támogatott fix kamatozású vállalati, Széchenyi hitelek egyaránt rontják a jegybanki transzmissziót. Vagyis a jegybanki szigorítások, kamatemelések hatásfoka csökken, így nem hűl le kellő ütemben a gazdaság.

Egy ilyen környezetben fontos a monetáris és fiskális politika összhangja és az infláció minél előbbi leszorítása. A késlekedés jelentős költségekkel járhat.

Koronavírus

A koronavírus esetleges újbóli fellángolása és új vírusvariánsok megjelenése továbbra is kockázatot jelent, amely új járványügyi intézkedéseket vonhatna maga után. Ez pedig negatív lenne a gazdasági növekedésre nézve, különös tekintettel a turisztikai, vendéglátó ágazatra.