Már nagyobb az éves exportunk, mint a teljes államadósság

10 éves többlet

Az utóbbi egy-másfél évben csökkenés látszott a külkereskedelmi mérleg egyébként igen magas többletében, miközben az export és az import volumene (euróban mért mennyisége) folyamatosan növekedett. Az export immár éves szinten több mint 100 milliárd euró (kedvező esetben 110 milliárd is lehet idén), ez már lényegesen nagyobb összeg, mint az ország teljes államadóssága, sőt, az éves GDP-nek is kb. 85 százalékát teszi ki.

A külkereskedelmi mérleg egyenlege 2009 óta folyamatosan pozitív, 2011 és 2014 között évi 6-7 milliárd eurót tett ki, 2015-2017 között évi 8 milliárd fölött volt, majd tavaly visszaesett 6 milliárd euró alá. Idén voltak már olyan félelmek, hogy további csökkenés következik, esetleg a többlet meg is szűnhet. Ezek a félelmek arra alapultak, hogy exportpiacainkon lassul a gazdasági növekedés, emellett az erős bérnövekedés következtében gyorsan nő a hazai fogyasztás, így az import is.

Megállt a csökkenés

Ha így is lett volna, még mindig volt egy mentőöv a mérleg szempontjából a jövőre nézve: több olyan nagyberuházás zajlik, melyek rövidesen elkészülnek, megkezdik a termelést, és mivel döntően exportra termelnek, újra megnövelik a külkereskedelmi mérleg pozitívumát. Nos, a májusi adat azt mutatja (ahogy a kedvező GDP-növekedési adat is mutatta), hogy nincs további visszaesés az exportban. Májusban a kivitel értéke euróban 4,5 százalékkal volt több, mint tavaly májusban, értéke 9,4 milliárd euró volt, ami a behozatalt 678 millió euróval haladta meg.

Az év elő öt hónapjában összesen 2,78 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg többlete, miközben az export 5,2 százalékkal, az import 6,4 százalékkal nőtt. Az éves várható egyenlegre igen nehéz becslést adni, de ha arányosítjuk egész évre az első 5 hónap adatát, akkor 6,7 milliárdot kapunk, ami lényegesen magasabb lenne, mint a tavalyi adat. Az év hátralévő része persze még hozhat változásokat, de az látszik, hogy a csökkenő trend megtört,

a jövőre üzembe álló kapacitásokkal együtt pedig biztosítottnak tekinthető a tartós, viszonylag jelentős külkereskedelmi többlet.

Mit fedez a többlet?

De tulajdonképpen miért is van szükségünk exporttöbbletre, miért nem elég, ha egyensúlyban van külkereskedelmünk? Az egyik jelentős ok, hogy a magyar gazdaság rendkívül nyitott, exportvezérelt. A másik pedig az, hogy így évről évre jelentős devizatöbblet keletkezik, amelyre az elmúlt években szükség is volt, hisz jelentős részben ez fedezte a svájcifrank-hitelek átváltását, valamint

az államadósságon belül a devizaarány 50-ről nagyjából 18 százalékra való csökkentését.

A továbbiakban még mindig cél a devizaadósság csökkentése, ha nem is feltétlenül 0-ig, de akár 10 százalékos arány alá. Ez nagyjából maximum 10 milliárd eurót jelenthet, ami a mostani ütem szerint bő másfél éves külkereskedelmi mérlegtöbbletnek felel meg (a tényleges többlet a fizetési mérleg egyenlege, ami eltér a külkereskedelmi mérlegétől, de az a legfontosabb tényező benne).

Erősítheti a forintot

Ha hosszabb távon is fennmarad a magas többlet, akkor a devizaadósság átváltásának befejezése után ez két dolgot eredményezhet: vagy a devizatartalék növekedik belőle (ennek van egy optimális szintje, a túl magas érték szükségtelen), vagy a forint árfolyama kezd erősödni, hisz a nem kis összegű euró-többlet a piacra kerül, megnövelve a kínálatot, ami csökkenteni kezdi az euró forinthoz képesti árfolyamát.

Ez már önmagában megadja a forint stabilitását (érdemi leértékelődés nem várható), majd óhatatlanul a forint erősödéséhez vezet. Ez a bérfelzárkózás szempontjából igen jól jönne, hisz a forintban nominálisan egy idő után lassabban emelkedő bérek (sokáig nem tartható fenn a kétszámjegyű ütem) így euróban továbbra is az eddigi mértékben emelkednének, remélhetően legalább addig, amíg elérik a nagyobb nyugat-európai gazdaságok bérszintjének felét (jelenleg ez 34 százalék körül van).