Peking készülődik: titkos fegyverkezésbe fogtak, a hivatalos adatok nem fedik a valóságot

Amikor Kína ezen a héten nyilvánosságra hozta költségvetési tervezetét, a védelmi kiadási célja nem igazán tükrözte vissza, hogy az ország valójában mennyit költ a Népi Felszabadító Hadseregre.

A védelmi költségvetés idén hivatalosan 7,2 százalékkal nő. A szakértők azonban úgy vélik, hogy ez a szám nem fedi a katonai képességek valós fejlesztését, mivel Hszi Csin-ping erősebb potenciálú hadseregre törekszik, a fegyverkezésre szánt költséget csökkentése ellenére, hiszen Kína gazdasági növekedése egyre érezhetőbben lassul - írja a Financial Times.

A lapnak nyilatkozó szakértők szerint Hszi Csinping szerint fel kell gyorsítani a védelmi modernizációt, és olyan gazdasági reformokat sürgetett, amelyek lehetővé teszik a háborús alapok képzését, ami jelentős erőforrást igényel.

Nemzetközi elemzők egyetértenek abban, hogy Peking teljes katonai kiadása jóval meghaladja a hivatalos védelmi költségvetését, amely nem tartalmazza a katonai kutatás-fejlesztést, egyes beszerzéseket, a félkatonai erőket és a parti őrséget.

"Becsléseink szerint a teljes katonai kiadás körülbelül 30-35 százalékkal haladja meg a hivatalos költségvetést" - mondta a lapnak Nan Tian, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet kínai katonai kiadásait nyomon követő kutató.

Kína hivatalos katonai kiadásai a tavalyihoz hasonló ütemben nőnek, ennél azonban több katonai beruházásról lehet szó

Az elmúlt három évtized kiterjedt kutatás-fejlesztése után számos rendszer, például rakéták, vadászrepülőgépek és hadihajók gyártása most magasabb fokozatba kapcsol.

Ez azt jelzi, hogy a hivatalos védelmi költségvetésnél nagyobb kiadásokra van szükség, ami összességében évente legalább kétszámjegyű növekedési rátát jelent.

Eszerint nagyobb jelentősége lett Hszi Csinping tavaly megfogalmazott azon terveinek, hogy stratégiai erőforrásokkal kívánja erősíteni Kínát az Egyesült Államokkal folytatott versenyében.

Tavaly az Országos Népi Kongresszus, a szavazógéppé silányított kínai parlament katonai küldöttei előtt tartott beszédében Hszi egy „integrált nemzeti stratégiai képességi rendszer” kiépítésének terveit fejtette ki, melyben Hszi Csinping tágabb értelemben használta a „polgári-katonai integráció” fogalmát, és nemcsak a katonai és polgári technológiai és ipari erőforrások, hanem az egész gazdaságra kiterjedő stratégiai képességek egyesítésére is felszólított.

Mégis, mivel Kína gazdasága az elmúlt évekhez képest lassabban növekszik, Hszi Csinping azon kérését, hogy sokkal erősebb alapokra helyezze a hadsereget, össze kell egyeztetni a beszerzési költségek csökkentésére irányuló erőfeszítéssel, és többet kell kiszorítani az ország védelmi iparából.

A kínai vezetés megpróbálja átalakítani Kína hadiipari komplexumát. A 2021 augusztusi közleményében a védelem kifejtette, hogy „sürgősen fel kell gyorsítani a kiváló minőségű, nagy hatékonyságú, nagy sebességű és alacsony költségű katonai felszerelések fejlesztését”.

Az elmúlt 3 évtizedben Kina minden más katonai hatalom költségvetésénél többet költött katonai kiadásokra, az Egyesült Államok kivételével.Az állami tulajdonban lévő katonai vállalatok alacsony költségű rendszerek megvalósítását helyezik előtérbe – mondta Roderick Lee, az Egyesült Államok Légi- és Űrerőinek alabamai oktatási intézménye, az Air University China Aerospace Studies Institute kutatási igazgatója.

Kínai elemzők ezt azzal magyarázzák, hogy a fegyveres erők beszerzési igényei és a rendelkezésre álló költségvetés között egyre nagyobb a szakadék, amelyet egy 2021-es jelentés szerint csak súlyosbított a védelem teljes vezetőségének és a védelmi miniszterének menesztése, korrupcióellenes vizsgálat következménye képpen.

A jelentés szerint „éles eltérés” volt a költségvetési bevételek és a katonai kiadások növekedése, valamint a felszerelések iránti kereslet gyors növekedése között. 

Kína hivatalos katonai kiadásai a GDP-hez viszonyítva továbbra is magasabbak, mint Japáné vagy Németországé, de jóval alacsonyabbak, mint az Egyesült Államokban.

Kínai és nemzetközi katonai szakértők szerint az átalakulás már javában zajlik, és felgyorsult az ukrajnai háború megfigyelt tapasztalatai alapján, mely szerint Oroszország hatalmas készleteket használ fel.

A hadsereg megköveteli a hadi termelés növelését, hogy ellensúlyozza az alacsonyabb árak okozta profiteróziót – tette hozzá a szakértő.

Mint arról nemrég beszámoltunk, Kína műholdjairól elektromágneses csapással (EMP - Elektro-Magnetic Pulse - rövid, nagy erejű elektromágneses impulzus) takarót borítana, „megvakítaná” az amerikai radarokat.

Legalábbis a nemrég lezajlott szimulációs hadgyakorlaton, számítógépeken lejátszott ütközetekben ezt állították a részt vevő kínai törzstiszteknek.

A feltételezett támadást egy amerikai repülőgép hordozó vezette harccsoport (Carrier Strike Group), mintegy tucatnyi hadihajó ellen hajtották végre – írja Stephen Chen, a Hongkongban megjelenő South China Morning Post (SCMP) tudományos-informatikai rovatának vezetője.

A feltételezett forgatókönyv: az űrből, a katonai műhold-rendszere támogatásával Kína a szárazföldről, vagy a tengerről hiperszónikus, hajók elleni rakétákat indított az amerikai flottaegység megsemmisítésére.

A világon Peking volt az első, amely speciális, hajók elleni ballisztikus rakétákat dolgozott ki.

Ezek sajátossága, hogy – a „hagyományos” ballisztikus rakétákkal ellentétben mozgó célpontra lőnek.

Ha feltételezzük, hogy ezek a hajók elleni rakéták mintegy 15 percig repülnek az űrben és a légkörben, az alatt az idő alatt a célpontok, a hajók, vagy a hadihajó-csoportok akár 20-25 kilométert is megtehetnek és pályát, útvonalat változtathatnak, világossá válik a különbség.

Kutatók szerint a Föld körül alacsony röppályán (LEO – Low Earth Orbit) keringő felderítő-távközlési- elektronikus hadviselési, talán a változó célkoordinátákat a rakétákkal közlő mesterséges holdak és hiperszónikus, pályájukon a hangsebesség legalább ötszörösével mozgó rakéták játszották a főszerepet az egyelőre – szerencsére - csak számítógépeken vívott ütközetben.

A hajók elleni kínai rakéták felemelkednek röppályájukon gyakorlatilag a LEO-szinten keringő műholdakkal egy magasságba emelkedve.

A feltételezés szerint az amerikaiak csak mintegy tíz perccel az 1200-kilométerre lévő rakétaindítás után észlelik a kínai támadókat. Ekkor a rakéták körülbelül 50 kilométerre – másodpercekre - vannak a célpontoktól.

A kínai szimulációs projektben az 1973 óta szolgálatban lévő (nem a legújabb) a Lockheed Martin gyártotta AN/SPY-1, 370 kilométeres észlelési távolságú radarral számoltak.

Az amerikai rombolók nagy része ezzel van felszerelve. Radarantennája nyolcszögletű, sima felületű. Messziről úgy néz ki, mintha a hajó oldalán, a parancsnoki híd alatt lévő felületen egy nagy folt lenne odaszegecselve.

A kínai haditengerészeti és űripari fejlesztések trendjéről ebben az elemzésünkben olvashat.