Politikai pofon: Berlin befagyasztja a fegyverszállításokat Izraelnek, de lesz bármi eredménye?

Friedrich Merz kancellár a napokban jelentette be:

A német kormány a továbbiakban, visszavonásig, nem engedélyezi olyan katonai felszerelések exportját, amelyeket a Gázai övezetben be lehet vetni.

A fegyverexport-tilalom közvetlen válasz Izrael azon döntésére, hogy kiterjeszti gázai hadműveleteit.

Az izraeli hadsereg új, a Gázai övezetre vonatkozó katonai offenzívája egyre inkább kétségessé teszi, hogy olyan célok, mint az izraeli túszok szabadon bocsátása, a Hamász lefegyverzése és a tűzszüneti tárgyalások, hogyan érhetők el

– fogalmazott Merz.

Még nem lehet pontosan látni, milyen hatással lesz az új fegyverszállítási tilalom Izrael gázai offenzívájára, különösen mivel az intézkedés csak az új hadieszközökre vonatkozik. 

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint Németország 2019 és 2023 között páncélozott járművek motorjait szállította Izraelnek, amelyeket a konfliktus során is bevetettek. 2023-ban a helyi média arról is beszámolt, hogy az izraeli haditengerészet német gyártású Sa’ar 6-osztályú fregattokat vetett be, és ezekkel hajtotta végre a hajóosztály első éles támadását a Gázai övezet ellen - írja a Breaking Defense.

Mekkora csapás ez a német fegyveriparra?

Németország az Egyesült Államok után az izraeli hadsereg második legnagyobb beszállítója.

Bár német cégek — köztük hajó- és tengeralattjáró‑építők, gépjármű-hajtáslánc‑szállítók és elektronikai/bombakomponens‑gyártók — mindeddig jelentős szerepet játszottak Izrael hadieszköz-ellátásában, a mostani döntés csak az új, Gázához köthető felszerelésekre alkalmazandó tiltást jelenti. A már leszállított eszközök (például Sa’ar fregattok, Merkava tankok motorjai, Namer páncélozott személyszállítók hajtáslánca) továbbra is működnek. A tiltás azonban megállítja az új engedélyeztetést, ez idővel bevételkiesést okozhat a cégeknek — különösen a TKMS‑hez és egyéb hadiipari beszállítók kapacitásainak.

Ugyanakkor  a német hadiipar nem marad piac nélkül: a légvédelmi rendszerek (például IRIS‑T, TRML‑4D) megrendelése gyorsan felfuthat, különösen Ukrajna és számos NATO-tagország részéről várhatóak új megrendelések.

A TKMS-nek továbbra is lehetősége van megrendeléseket kapni Közel-Kelet országaiból (Egyiptom, Jordánia) vagy Európából (például Norvégia) — a tiltás a „Gázában bevethető” besorolás alá eső szállításokat célozza, míg más, nem erre irányuló projektek (pl. Dakar‑osztályú tengeralattjárók) Izraelbe is folytatódhatnak.

Ezzel együtt a német hadiipar képes lesz nyitni alternatív piaci igények felé, ami csökkenti a gazdasági kitettséget Izrael felé.

Mit léphet Izrael?

Az Egyesült Államok továbbra is az első számú fegyverforrás Izrael számára — az izraeli hadiflotta, szárazföldi és légi eszközök nagy részét innen szerzik be.

A folyamatban lévő ellátási láncok (F‑35-alkatrészek, lőszer, hadihajók, repülőgépek) továbbra is működnek – ezek nem függenek közvetlenül a német engedélyektől.

Az viszont máris valószínű, hogy újabb lendületet kap a hazai gyártás: az Elbit, Rafael, IAI stb. gyáraiban termelnek lőszert, bombát és elektronikai rendszereket, némi kapacitásbővítéssel  a német kieső láncszemek itt részben pótolhatók. Más európai beszállítók is jól járhatnak, olasz, brit vagy más kis EU-s partnerek továbbra is adhatnak el hadiipari termékeket , bár ezek elérhetősége bizonytalanabb lehet. A német export leállítása tehát jelzésértékű politikai pofon, de nem tud stratégiai értelemben érdemi problémákat okozni.