Putyin jelzett: hajlana a háború befejezésére

Az orosz-ukrán háború lassan két éve tart, mindkét oldalról bizonyos tekintetben a patthelyzet jelei mutatkoznak, miközben az erőforrásokból egyre inkább kifogynak a felek. Immár az orosz lakosság türelme is fogyatkozik, hisz nagyjából tisztában vannak vele, hogy ez a háború egy szűk vezető kör elgondolása volt, Oroszország remekül meglett volna nélküle.

Nem akar népe ellen fordulni

Az orosz elnök immár sokadik ciklusára készül: ellenféltől nem kell tartania, hisz komoly kihívót nem engednek indulni, de a nagyfokú lakossági elégedetlenség kellemetlen lehet neki.

A mozgósítás nagyon nagy ellenállásba ütközött tavaly, a nagy veszteségek miatt nem tudja hazaengedni az akkor behívottakat, viszont azok családtagjai, elsősorban a katonafeleségek, egyre harsányabban elégedetlenkednek.

A végtelenbe nyúló háború az afganisztáni szovjet kudarcot idézi, de az elnyúló, eredmény nélküli első világháború következményei is ijesztők a mindenkori hatalom számára: 1917-ben két forradalom, két rendszerváltás következett be az összeomló Orosz Birodalomban, melynek romjain létrejött a kommunista Szovjetunió.

Patthelyzet

Az ukrán oldal és az őt támogató nyugati oldal is gondban van, miután az idei ellentámadás nem hozta meg az áttörést, bár nem kellene sok területet megszerezni ahhoz, hogy előnyösebb pozícióból lehessen tárgyalni. A korábbi teljes Ukrajna felszabadítása amúgy is egyre kevésbé reális, hisz Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, hogy a donyeckiek már teljesen orosz érzelműek.

Egy ilyen patthelyzet általában meghozza a békekötési kedvet, persze nagy engedményeket senki nem akar adni. A The New York Times szerint Putyin diszkréten jelzést adott a háttérben, hogy hajlana a békére:

részéről annyi a feltétel, hogy a mostani állapot szerint jöjjön létre tűzszünet, és hogy a világ gyakorlatilag ismerje el a Krím és a Donbasz Oroszországhoz csatolását. 

Putyin feltételei

Közben ugyan Herszont és Zaporizzsját is említi, amelyeket részben tart csak megszállva, de miután azok nemzetközi elismeréséről nem volt szó, elképzelhető, hogy ezeknél kisebb cserebere létrejöhetne. Mondjuk Ukrajna átadná Donyeck még nála lévő részét, az oroszok ezért cserébe kivonulnának a herszoni és zaporizzsjai területekről részben vagy egészben. Ezek persze csak lehetőségek, a lényeg az lenne, hogy Putyin otthon győzelmet hirdethessen, de a nyugat és Ukrajna is annak tekinthesse a megállapodást, ami már azzal megvalósul, ha Ukrajna szuverenitását többé nem veszélyeztetheti Oroszország.

A lap értesülései szerint Putyin már tavaly ősszel, az ukrán győzelmek után is jelezte, hogy kész lenne egy tűzszünetre. idén az ügyet ismerő források szerint az lelkesítette fel, hogy Izrael Hamász elleni háborúja elvonja a nyugati figyelmet. Ez sokáig így is volt, de miután Izrael lassan végez a terrorszervezettel, a hatás már múlik. Ugyancsak említik, hogy Putyin számára kedvező lenne, ha a márciusi elnökválasztás előtt tető alá tudnának hozni valamilyen békemegoldást, és azzal kampányolna, hogy

hadserege kibírta a nyugat által támogatott ukrán támadást, és végül csak megszerezte az ősi orosznak minősített területeket.

Ukrán oldal

Az amerikai katonai vezetők egy része már tavaly is támogatta volna a tárgyalásokat, mondván: katonailag kihozták a helyzetből, amit lehetett. Biden amerikai elnök viszont azon az állásponton volt, hogy nem akar Kijevre nyomást gyakorolni, rákényszeríteni a területi veszteségek elfogadására. Ez a probléma persze most is előáll: az ukránok még távolról sem érzik úgy, hogy kifogytak a lehetőségekből. Mint honvédő fél, könnyebben mozgósítanak, és az újabb és újabb nyugati fegyvereket is megszerzik, ha nem is könnyen. Végül is elértek sikereket idén is: az orosz flottát a Fekete-tenger keleti részére űzték, és immár orosz repülégépeket is hatékonyabban tudnak lelőni.

Garancia

Ukrajna számára vélhetően akkor lehetne vonzó bármilyen megoldás, hogy ha megkapja vagy a Nato, vagy a főbb nyugati hatalmak garanciáját arra, hogy

a békekötés utáni Ukrajna sérthetetlen lesz, azt Oroszország többé nem veszélyeztetheti.

Nem köthetnek még egy olyan szerződést, mint az 1994-es budapesti volt, amikor Oroszország garantálta Ukrajna területi egységét azért cserébe, hogy az átadja neki a Szovjetunióból mgörökölt atomfegyvereket: a garancia végül fabatkát sem ért.

Kérdés, hogy nézne ki egy ilyen garancia. Ukrajna Nato-tagsága valószínűleg nem valósulna meg, ugyanakkor e nélkül is állomásozhatnának ott nyugati katonai erők kétoldalú szerződések alapján, esetleg meghatározva, hogy nem telepítenek nukleáris fegyvert, vagy az orosz belső területeket elérő rakétákat az országba. Ez elég elrettentés legyen ahhoz, hogy Putyin lemondjon a birodalmi álomról, így arról is, hogy befolyását fenntartsa a volt szovjet köztársaságok, korábbi orosz gyarmatok felett.

Rengeteg megoldandó kérdés

Egy ilyen békét összehozni igen nehéz, nagyon komolyan ki kellene dolgozni a részleteket, és még ha a nyugatnak meg is felelne, azt Ukrajnának is el kell fogadnia. Ráadásul még olyan kérdések is nyitva maradnának, hogy mi lenne a befagyasztott orosz devizatartalékokkal, a szankciókkal, esetleges kártérítésekkel, a háborús bűncselekmények ügyével, és végül a Putyin elleni hágai elfogatóparanccsal.

Mindezt rövid idő alatt megoldani igazi diplomáciai bravúr lenne.