Putyin: Oroszország nukleáris erői készenállnak - Táblázatban a régió országainak hadereje

Közben Vlagyimir Putyin, az OF elnöke „kemény” választ ígért a konfliktus esetleges további eszkalációjára, amiért a felelősséget a Nyugat nyakába varrta.

Putyin találkozott a hadsereg vezetőivel, megállapította, hogy a stratégiai nukleáris erők (a „triád”) 89%-ban új, korszerű eszközökkel vannak felszerelve.

Putyin is jelzi: új, keményebb szakasz jöhet az OF és a Nyugat kapcsolatában, amelyet Moszkva részéről eddig a némelykor visszavonulásként értékelt kompromisszumkészség jellemzett. Az orosz elnök jelezte: a konfliktus már az ország határain zajlik, visszavonulni nincs hova – és nem is fognak.

Moszkva decemberben javaslattervezetet juttatott el a Nyugathoz, biztonsági garanciákat követelve tárgyalásokra szólított fel.

Az OF „kívánságlistája” kapcsán a Nyugat egyik legnyomósabb ellenérve, hogy sok mindent követel a NATO-tól, de cserében nem kínál semmit. Moszkva szerint igen: tárgyalásokat. Szergej Rjabkov, az OF külügyminiszter-helyettese aláhúzta, hogy országa a legrövidebb időn belül kész  az USA-val tárgyalóasztalhoz ülni. 

Fontos komponense az egyenletnek Kína, amely egyértelműen az OF pozícióját támogatja – és kevés reményt lát a tárgyalásos megoldásra.

Settenkedő leszámolás Ukrajna körül, Oroszország és a NATO tárgyalásai sikerének kevés az esélye

így szól a pekingi központi pártlap, a Global Times cikk-címe. Moszkva és Peking az utóbbi időben „összezárt”, felgyorsította katonai együttműködését, lásd közös hadgyakorlatok, közös légi-, és haditengerészeti manőverek a Távol-Keleten.

Moszkva követelései:

Íme, ahogyan a Deutsche Welle tolmácsolja a kemény moszkvai követeléseket: 

- A NATO szüntesse meg Kelet-Európában (a nem-NATO államokban, elsősorban Ukrajnában, a Kaukázusban, azaz Grúziában és Közép-Ázsiában) katonai tevékenységét,

- Ne bővítsék a régióban a NATO-t, kiváltképpen ne Ukrajnával,

- Ne telepítsenek köztes- vagy rövidebb hatótávolságú rakétákat oda, ahonnan elérik a szemben álló fél területét. Ennek kapcsán Putyin a minap elfogadhatatlannak nevezte, hogy a nyugati rakéták 7-10, a hipersebességű fegyverek 5 percen belül elérhetik Moszkvát. Tegyük hozzá, az Atlanti óceán mélyéről az OF atomtengeralattjáróiról Washingtonra kilőtt Cirkon hipersebességű cirkálórakéta nagyjából ugyanennyi idő alatt érhet célba. Moszkvának van saját rakétavédelmi rendszere, Washingtonnak viszont nincs. 

- Ne tartsanak dandárnál, azaz 3.000 – 5.000 katonánál nagyobb erővel hadgyakorlatot a kölcsönösen megállapítandó határzónákban,

- Kössenek egyezséget, hogy nem tekintik egymást ellenfeleknek és hogy a vitákat békés úton oldják meg,

- Sem az Oroszországi Föderáció, sem az Amerikai Egyesült Államok ne telepíthessen nukleáris fegyvereket saját területén kívül.

Mind az OF, mind a Nyugat erősítette, vagy felújította a hidegháborús gyakorlatot, amikor az Egyesült Államok határai mentén az oroszországi Repülő Medvék, hosszú hatótávolságú, légi indítású, nukleáris robbanófejjel felszerelt cirkálórakétákkal megrakott Tu-95MSz6-16-osok cirkálnak.

Amerikai részről első sorban B-52H-es hasonló kategóriájú, fegyverzetű stratégiai bombázók az Oroszországi Föderáció (OF) határai mellett váltott gépekkel állandó katonai jelenlétet biztosítanak. És megy ezerrel az ártalmatlanabbnak tűnő „kellemetlenkedés”, elfogják (intercept – demonstratívan közvetlen közelségből, néhány méteres távolságból kísérik) a szemben álló fél nemzetközi légtérben haladó felderítő gépeit.

Ám a fő gondot Ukrajna és a hozzá kötődő biztonsági problémák jelentik. Nyugati jelentések szerint az OF a nyugati, ukrán határ mintegy 250 kilométeres térségében – saját területén - 100-175 ezer katonát, hadfelszerelést, szállító-, és harceszközt vont össze.

Ezt Ukrajna és a NATO közvetlen katonai fenyegetésként értékelte, noha ha számszerűen összeadjuk az USA, a NATO balti államokban, Lengyelországban, a kelet-közép-európai térségben állomásoztatott erőit, plusz az itt lévő országok nemzeti haderejét, akkor több mint félmilliós, többségében korszerű fegyverzettel ellátott, egymással együttműködő hadsereg, katonai szervezet állna szemben a feltételezett orosz agresszióval. 

Hadsereg-létszámok, felszereltség Kelet-Közép-Európa néhány államában 

*(Ebben nincsenek benne a Kelet-Közép-Európa NATO-tagállamaiban állandóan, vagy váltva telepített amerikai, és/vagy más államok NATO-kontingensei)

Az oroszországi Checkmate könnyű taktikai többcélú vadászgép vezeti a fegyverexport lista legígéretesebb ötösét. A másik négy helyen az Orion-E csapásmérő-felderítő drón, a "Toszocska" (TOSZ-2 termobárikus robbanófejjel felszerelt rakéta-sorozatvető-rendszer), az AK-19-es Kalasnyikov származék és az Sz-350E "Vityaz" mobil lég- és ballisztikus rakétavédelmi rendszer. Ez utóbbi hatótávolsága 120km, maga a rakéta ezer font súlyú (445kg), ötven fontos, 24 kg-os robbanófejjel) - jelentette ki a RoszOboronEkszport, az OF fegyverkiviteli külkereskedelmi vállalata vezetője, Alekszandr Mihejev.

Közben az atomrakétákat egyre közelebb csúsztatják egymáshoz.

Lengyelország, mondják, amerikai atomfegyvereket helyezne el területén, amire válaszul Lukasenka Belorussziája oroszországi atomfegyvereket telepítene területére.

Ha ez bekövetkezik, a helyzet rosszabb lesz, mint a klasszikus hidegháború egyik mélypontján, a NATO 1979-es „Kettős Határozata” idején, amelynek eredményeképpen 1983-tól Németországban, Nyugat-Európában telepítették a közép-hatótávolságú két amerikai atomfegyverrendszert, a Pershing II. ballisztikus rakétákat és a BGM-109G Tomahawk atom-robbanófejes cirkálórakétákat.

Visszatérve a mához, Szergej Sojgu oroszországi védelmi miniszter szerint legalább tíz amerikai stratégiai bombázógép részvételével gyakorlat keretében kidolgozták az OF elleni nukleáris csapásmérés módozatait.

Noha a hírekben első sorban a Fekete-tenger térsége szokott szerepelni, ezúttal Sojgu a Távol Keletet emelte ki, ahol 2021 végén naponta legalább egyszer amerikai stratégiai bombázógépet, vagy gépcsoportot észleltek az Ohotszki tenger térségében, az OF határainál. Ez 250%-os emelkedést jelent a korábbi időszakok „nukleáris őrjárataihoz” képest, tette hozzá Sojgu.

Mára egészében véve szertefoszlottak azok az eredmények, amelyeket még az 1991-ig tartó hidegháborúban és az azt követő időszakban az Egyesült Államok és a Szovjetunió/Oroszországi Föderáció közvetlen tárgyalásain elértek.

Ebbe beleértendő a stratégiai rendeltetésű nukleáris fegyverektől az egymás katonai területeit a levegőből, különleges megfigyelőberendezésekkel, speciális képzettségű hírszerző-elemzőtisztekkel figyelő Nyitott Égbolt Egyezmény (Open Skies Treaty).

A napokban jelent meg a hír, hogy az OF – hosszabb idővel az elsőként kilépett USA után – szintén felmondta az egyezményt és kilépett. 

Ismét felbukkantak az amerikai és kiváltképpen az oroszországi arzenálban a korábban egy időszakban tiltott több robbanófejes, azokat önállóan célba vezető (MIRV) nukleáris interkontinentális ballisztikus rakéták.

Ezek megnövelik a tűzerőt és megnehezítik az ellenük való védekezést – mert az önállóan célba vezérelt robbanófejek egy része csak az ellenfél figyelme, rakétavédelmi rendszerei megosztását, megzavarását célozza (decoys).

Mint az USA, mind az OF hivatalos forrásai a 2017-es, tehát még a legújabb, Biden-Putyin találkozón megállapodottak előtti állapotot tükröző statisztikákat tesznek közzé. Ugyanis a legújabb „felállás”, (hogy a két szemben állónak milyen fegyverrendszerei pontosan milyen erőkkel állnak szemben egymással, szigorúan titkos információ). 

Jelenleg egyedül a 2010-ben megkötött amerikai-OF Új START (New START) stratégiai fegyverzet-korlátozási egyezmény van érvényben, amelyet Joe Biden és Vlagyimir Putyin 2021-ben további öt évre meghosszabbított.

New START egyezmény legfontosabb részei:

Nukleáris fegyverrendszerek

Így oszlanak meg az Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció stratégiai nukleáris fegyverrendszerei a három komponens, a triád szerint: 1. szárazföldi, 2. légi-, (űr)erő, 3. haditengerészet (tengeralattjárók, felszíni hajók)

Források: USA (defense.gov), OF (wikipedia), növekedés.hu gyűjtés

Az USA és a Szovjetunió/OF nukleáris robbanófejeinek száma hogyan alakult 1950 és 2020 között?  (Statista.de infografikája)