Rég nem látott struktúraváltás zajlik a felnőttképzésben, jönnek az új vizsgaközpontok

- Alapjaiban változik meg a vizsgaszervezés rendszere. Emiatt közel háromszáz vizsgaszervező intézmény veszíti el jogosultságát, azaz a képző nem vizsgáztathatja le saját növendékeit. 

Aki a képzőnél sikeresen befejezte a képzést, kap egy tanúsítványt, s ennek birtokában keresnie kell egy – objektív, független és pártatlan címkével ellátott – akkreditált vizsgaközpontot, ahol képesítő/szakmai vizsgát tehet, és eredményes vizsga után kaphat egy állam által elismert képesítő/szakmai bizonyítványt - vázolja az új rendszer lényegét a Növekedés.hu-nak Henczi Lajos felnőttképzési szakértő, az ELTE oktatója.

A jelentős átalakítás egyelőre jórészt papíron létezik, ugyanis az akkreditált vizsgaközpontok országos hálózata még messze áll a kiépüléstől. 

A felnőttképzőknek jöhet az újratervezés

A képzők közül az első fecskék már most keresik a helyüket az új rendszerben. Az ugyanis biztos, hogy a korábbi vizsgáztatóknak csak a töredéke tudja majd megtartani ezt a tevékenységet.

A vizsgaszervezői intézmények száma a jövőben – a szigorú és drága személytanúsítási követelmények következtében – várhatóan harmadára, mintegy 60-80-ra csökken - jósolja a szakértő.

A bér és HR-megoldásokkal foglalkozó NEXON például Bérügyintéző és Társadalombiztosítási ügyintéző képzésekkel foglalkozott, akik náluk végeztek, eddig a vizsgát is letehették a cég nyújtotta kereteken belül, vizsgaszervezési jogosultságuk viszont legkésőbb 2022 végén lejár.

Megkérdeztük, tervezi-e a cég a vizsgáztatáshoz szükséges akkreditáció megszerzését,  ám inkább teljesen elengedik az oktatásszervezést 2021-től. Ehelyett az államilag elismert vizsgák megszervezésében akarnak szerepet vállalni, ezért együttműködési keretmegállapodást kötöttek a Budapesti Független Vizsgaközponttal, így  a NEXON vizsgahelyszínt biztosító partnere lesz. De miért olyan nehéz megszerezni az akkreditációt? 

-A követelmények teljesítése elég komoly feladat. Egyrészt nagyon sok előírást tartalmaz mind személyi mind tárgyi feltételek terén. A szabvány szerint leszabályozott működés nagyon bonyolult tud lenni

mutat rá Üröginé Ács Anikó, a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum által létrehozandó Akkreditált Vizsgaközpont vezetője.

Hozzáteszi, mindez nem csak nehéz, hanem költséges is, a szabvány leírása nem ingyenesen elérhető, ha valaki akkreditációt akar, annak először ebbe kell befektetnie. 

Márpedig aki nem biztos benne, hogy végül meg tud majd felelni az új szabványnak, vagy éppen nincs elég kockáztatható pénze, az eleve bele sem fog vágni. 

Rugalmasabb rendszerre van szükség 

- Az akkreditáló hatóság már elkészítette a feltételeket, mi jelenleg azon vagyunk hogy ezeket megteremtsük - mondja Üröginé Ács Anikó, aki szerint mindezt úgy kell elképzelni, mint amilyen korábban a nyelvvizsga volt, annyi a különbség, hogy itt a jelentkezőnek hoznia kell egy tanúsítványt arról, hogy a képzést elvégezte. 

- Beláthatjuk, hogy a függetlenséget és a pártatlanságot könnyebb lesz úgy biztosítani, hogy a résztvevők nem a saját képzési helyükön adnak számot a tudásukról - teszi hozzá. 

- Azt, hogy mennyire válik be az új rendszer, vagy hogy hány felnőttképzéssel foglalkozó cég fejezi be a tevékenységet a vizsgadíjak kiesése miatt, még senki nem tudja megjósolni - mondja a Növekedés.hu-nak egy név nélkül nyilatkozó szakember, aki úgy véli, amíg még benne vagyunk az OKJ-s lendületben, folynak a vizsgák és az oktatás, addig a problémák nem fognak olyan élesen jelentkezni. 

Például az, hogy Magyarország valamennyi régiójában – a hatósági engedély birtokában – számos felnőttképző szervezehetett vizsgát, ami megfelelőképpen garantálta, hogy mindenki lakóhelyéhez közel, egyenlő eséllyel férhetett hozzá ehhez a szolgáltatáshoz, az akkreditált vizsgaközpontok ezt még sokáig nem tudják majd biztosítani.

Ugyanakkor a szakértő arra is rámutat, hogy az átstrukturálódó rendszer lehetőséget teremt a gyakori felülvizsgálásra. A képzések már nem lesznek kőbe vésve, egy most oktatott szakma nem biztos, hogy tizenöt év múlva is helyet kap majd az oktatásban. Ha nem lesz rá piaci igény, leveszik, és jön helyette más. Egy eljárásrend alapján bárki javasolhat majd képzéseket, ha van rá valós igény.

A jogalkotó szándéka is éppen ez, hiszen szerintük a gyors technológiai fejlődés és a munkaerő-piaci elvárások folyamatos változása miatt kellett belevágni az átalakításba.

A gazdasági növekedés csak akkor tartható fenn hosszú távon, ha a fejlesztések hatékonyság-növekedést eredményeznek, és ehhez elegendő számú, megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakember áll a munkaerőpiac rendelkezésére. Ehhez a gazdaság mindenkori igényeihez jobban alkalmazkodni képes szakképzésre és felnőttképzésre van szükség.

Fontos területet érint a változás

Hazánkban rendkívül aktív a felnőttképzés, amelyre méltán lehetünk büszkék, akár az EU-n belül is - mutat rá Dr. Henczi Lajos. 

A statisztikák szerint a tavalyi esztendőben is több mint 800 ezren vettek részt valamilyen fajta képzésben. Közülük legtöbben – mintegy 150 ezren – az OKJ szerinti képzéseket választották. A népszerűségi lista második és harmadik helyén az általános célú (258.537 fő) és informatikai képzések (101.754 fő) állnak.

De a hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi) képzések is keresett képzéseknek számítottak, mivel azokra is több mint 50 ezren iratkoztak be. Az élmezőnyben – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – az Építő- és anyagmozgató gép kezelője (közte a Targoncavezető) szakképesítés áll, a maga 3.897 vizsgacsoportjával, amely az összes vizsgacsoportnak 37%-t teszi ki. A múlt esztendőben nagyon sokan, 151. 565 fő iratkozott be a 10.645 vizsgával záródó, állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó képzésre, közte a napjainkban nagyon népszerű Kézápoló és műkörömépítő (450) vagy régóta a vizsgák slágerének számító Aranykalászos gazda (273) kurzusokra is.