Régiós körkép: hol mekkora az alapkamat?

• Nem változtatott a kamatlábakon az MNB a keddi kamatdöntő ülésén, maradhatnak az alacsony hitelkamatlábak
  
• Továbbra is Magyarországon a leglazább a monetáris politika a régióban
• Az infláció csökkenésnek indulhat a második félévtől

A várakozásoknak megfelelően szinten tartotta az MNB a 0,90 százalékos irányadó rátát, valamint az egynapos betéti és hitel kamatlábakat is -0,05 és 0,90 százalékon hagyta.

A mostani tartás, illetve a júniusi enyhe szigorítás (likviditásszűkítés) összességében nagyobb jelentőséggel bír, mint amit sok piaci szereplő gondol, ugyanis a nagyobb jegybankok, úgymint a Fed vagy az Európai Központi Bank (EKB) fokozatosan elmozdulnak a lazítás irányába, ami egyre jobban növeli a kontrasztot, és ezáltal csökkenti a leértékelődési nyomást a forinton.

A Fed az idén akár két alkalommal is kamatot vághat, miközben az EKB újra felpörgetheti a kedvezményes hiteleket az eurózónában az őszi hónapoktól, de idővel nem kizárt az eszközvásárlási programok újraindítása sem.

Hogyan alakulhat az infláció és az alapkamat Magyarországon?

Júniusban megtörhetett az inflációs mutatók emelkedő trendje. A második félévtől az inflációs és az adószűrt maginflációs mutatók fokozatosan süllyedésnek indulhatnak, ami csökkenti a Magyar Nemzeti Bankon is a szigorítási kényszert.

Az inflációs nyomást ugyan emeli az erős lakossági fogyasztás, a kétszámjegyű béremelkedés, és a felfutó beruházások, azonban az év második felétől a gyengülő külső konjunktúra az alacsonyabb importált infláción keresztül leszorítja a hazai áremelkedés ütemét is.

Emellett az alacsonyabb olajárak és a bázishatások hatására is mérséklődhet az inflációs mutató az elkövetkezendő hónapokban. Ennek fényében az inflációs mutatók középtávon a 3 százalékos jegybanki cél körül ingadozhatnak.

A piaci szereplők középtávú inflációs várakozásai is stabilan 3 százalék környezetében alakulhatnak, ami szintén ezt a forgatókönyvet valószínűsíti.

A stabil inflációs környezetet és a lassuló globális növekedést figyelembe véve az MNB egy éven belül várhatóan nem változtat a 0,90 százalékon álló alapkamaton.

A fogyasztói árindex pályájától függően legfeljebb kisebb finomhangolásokra kerülhet sor a nem-konvencionális eszközökön keresztül negyedéves gyakorisággal, amikor elérhetővé válnak a friss jegybanki prognózisok.

Alacsony szinteken maradhatnak tehát a BUBOR hitelkamatok a következő egy évben, mindazonáltal hosszabb lejáratú hiteleknél a kamatlábkockázat csökkentése érdekében már megéri fix kamatozású hitelekben gondolkodni.

Mekkorát emeltek a régiós országok jegybankjai?

Változatlanul Magyarországon a legalacsonyabb az irányadó ráta a régiós országokban. A lazább monetáris kondícióknak és a középtávon kiegyensúlyozott inflációs pályának köszönhetően pedig alacsony szinten tud maradni a kamatkörnyezet, mérsékelve ezáltal a gazdasági szereplők finanszírozási költségeit.

Magyarországon 2016 közepétől 0,90 százalékon áll az irányadó ráta, miközben a nem-konvencionális eszközök segítségével jelentős mértékben növelte a gazdaságban lévő pénzmennyiséget az MNB, serkentve ezáltal a növekedést.

Csehországban 2017 közepéig nulla százalék közelében állt az alapkamat, azonban ezt követően fokozatosan 2 százalékra emelte a rátát a cseh jegybank. Csehország tekintetében érdemes külön megemlíteni, hogy a cseh nemzeti bank 2017 tavaszán elengedte az euró/cseh korona 27,00-nál található árfolyamgátját, ami miatt látványosan erősödni kezdett a cseh korona, és ez szintén infláció csökkentő hatású volt.

Lengyelországban 2015 elejétől változatlanul 1,5 százalékon áll az alapkamat, miközben Romániában 2018 első felében több lépésben 1,75 százalékról 2,50 százalékra emelkedett az irányadó ráta.

Hogyan alakul az infláció a régiós országokban?

Magyarországon 3,4 százalékot, Csehországban 2,7 százalékot, Lengyelországban 2,6 százalékot, míg Romániában 3,8 százalékot tett ki a fogyasztói árindex júniusban. A közép-kelet európai régió jelenleg az európai unió növekedési motorja, ezáltal pedig az inflációs mutatók is mérsékelten magasabbak a térségben, igaz a mutatók mindenütt a jegybanki inflációs célokhoz gravitálnak középtávon.

Összehasonlításképpen az eurózóna inflációs mutatója júniusban 1,3 százalékon állt, de 2021 végéig is várhatóan 1,5 százalék körül fluktuálhat, vagyis az Európai Központi Bank változatlanul képtelen elérni a 2 százalékos középtávú inflációs célját. A lomhán növekedő, eladósodott eurózónának ellenben igen nagy szüksége lenne egy kicsivel magasabb fogyasztói árindexre.

Mire figyel most az MNB?

Nagy Márton, az MNB alelnöke korábban már rávilágított, hogy a jegybank jelenleg 4 kulcsterületre fókuszál nagyobb súllyal, azaz:

• a világgazdaság lassulása mennyire szivárog át a magyar inflációba: a 2018-ban indult külső lassulás jellemzően 6 negyedéves késéssel, idén év közepére érződhet idehaza
• miként módosítja a kommunikációját és a monetáris kondícióit a Fed és az EKB
• a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) milyen mértékben tudja a lakosságot megtakarításra ösztönözni fogyasztás helyett
• milyen mértékű lesz 2020-ban és 2021-ben a fiskális politika anticiklikus hatása

A MÁP Plusz értékesítése a június eleji indulást követően minden várakozást felülmúlt, jelenleg már több mint 1300 milliárd forint értékben adott el belőle az adósságkezelő, azaz vélhetően a lakosság kevesebbet fogyaszthat és többet takaríthat meg, ez pedig lefelé segíti az inflációs mutatót hazánkban.