Rossz évre számítanak az építőiparban

Elemzések2023. júl. 10.Növekedés.hu

A hazai építőanyag-kereskedelemmel és gyártással foglalkozó vállalatok több mint 90 százaléka a jövedelmezésének csökkenésére számít idén. A megrendelések visszaesését a magas infláció és a támogatások csökkenése súlyosbította. Az iparág vállalkozásai igyekeznek a költségeik csökkentésével, a hatékonyságuk növelésével, ezenfelül a termékskálájuk és szolgáltatásaik bővítésével átvészelni az elkövetkezendő éveket - hangzott el az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének, (ÉVOSZ) sajtótájékoztatóján.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségén (ÉVOSZ) belül a közelmúltban alapították meg a Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatot. Juhász Attila, a tagozat elnöke elmondta, hogy legfőbb céljuk a valós érdekképviselet, amihez fontos, hogy pontosan tudják, mi zajlik a piacukon. 

A tagozat friss felmérése 150 építőanyag-kereskedelmi vállalkozást kérdezett meg a jövőre vonatkozó várakozásaikról. A kutatásban Magyarország minden régiójából részt vettek a vállalatok, így egy homogén és szakszerű képet kaphattak a piac változásainak feltételezhető következményeiről.

Az építőipari piacot 2021 végétől pezsgés jellemezte, ez pedig nagymértékű beruházásokra és a kapacitásuk emelésére sarkallta a vállalatokat.

A megkérdezettek 71 százalékának nőtt 2022-ben a nettó árbevétele az előző évhez képest. Azonban 2023-ban már közel sem érzékelhető hasonló tendencia.

Idén a piac erőteljes szűkülése, és a magas infláció miatt az építőanyag-kereskedelmi társágok 92 százaléka jelentős bevételcsökkenés vár. Emellett megrendeléseik értékének 24 százalékos, míg mennyiségében 30 százalékos csökkenésre számítanak.

Az építőanyag-kereskedelmi cégeknek a legnagyobb problémát jelenleg a megrendelések hiánya okozza - hangsúlyozta Juhász Attila.

Kihívást jelent a magas inflációt, emiatt az építőanyagok ára mostanra 26 százalékot emelkedett, de ez a szám a tavalyi adatokhoz képest már javulásnak számít. Ugyanakkor a kedvezőtlen gazdasági helyzet és a magas konkurencia miatt kialakult árverseny is kihívások elé állítja az iparág szereplőit.

Riasztóak a területen működő vállalatok tartalékairól szóló adatok is, ami ágazati szinten körülbelül egy évi működés finanszírozására elegendő.

A nagyvállalatok esetében a folyamataikat 2,5 évig tudják támogatni, hasonló visszaesések mellett. A mikro- és kisvállalkozások esetében viszont csak fél évig tartható fent a sokszor veszteséges üzemeltetés.

Idén pozitív változások következtek be az ellátási lánc biztonságában.

Míg a 2022-es évet az áruhiány határozta meg, amikor főként a kerámia és a cement beszerzése okozott nehézséget a vállalatoknak, addig 2023-ra szinte teljesen megszűnt ez a veszély, és csupán a megkérdezettek 8 százaléka számolt be árubeszerzési nehézségekről. Ők a cement, speciális hőszigetelő anyagok és téglafajták esetében ütköztek akadályokba.

Emellett az építőanyagok árában is pár százalékos csökkenésre számítanak a szakemberek. Legkiemelkedőbben az EPS szigetelőanyagok, a faanyagok (20%) és a hangszigetelő anyagok (15%) ára fog mérséklődni. A legkevésbé a festékanyagok, a gipszkarton és a cement esetében lehet kedvezőbb árakra számítani 2023-ban.

A nyersanyagok árának csökkenése ellenére, a kereskedők a saját költségeik emelkedésére számítanak az idei évben.

Várhatóan a vállalkozások banki és energia terhei is növekedni fog, egyedül a szállítási díjak esetében számítanak enyhe árcsökkenésre. A szállítási költségek visszaesését pedig az építőanyag-forgalom visszaesése miatt kialakuló versenyhelyzet idézi elő.

Az építőanyag-kereskedelem területén átlagosan 12 százalékos béremelések várhatóak, ami 30 ezer foglalkoztatott megélhetését érinti. A legalacsonyabb bérfejlesztések Budapesten várhatóak, ez 8,7 százalékot jelent, míg a nyugat-dunántúli régióban a fizetések akár 13,6 százalékkal is növekedhetnek. A cégek az inflációnál kisebb mértékben tervezik növelni a béreket.

A megkérdezett társaságok egyharmada gondolkozik a dolgozói számának csökkentésében, hiszen a szakembereket nehéz pótolni. A munkáltatók, a létszám fenntartása miatt, mindinkább a vissza nem térítendő támogatások, ezen belül is a munkahelymegtartó állami támogatások felé fordulnak. Emellett a vállalatok igyekeznek az alkalmazottaik digitális képzésével és fejlesztésével felkészülni az előttük álló lehetőségekre.

A piac szereplői nagy lehetőségeket látnak az energiatakarékosságban és az ezt célzó fejlesztési beruházásokban. Emellett az iparág szereplői a termékválasztékuk és a szolgáltatásaik bővítésével igyekeznek mérsékelni a veszteségeiket. További megoldást jelenthetnek a digitális fejlesztések, mint például a digitális értékesítést támogató rendszerek és az internetes értékesítés bevezetése és fejlesztése.

Az építőanyag-gyártókat sem kerülték el piaci környezet nehézségei. A vállalkozások gyenge megrendelésállományokról számoltak be, ezek sok esetben a tavalyi megbízások felét sem érik el. Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke elmondta, hogy a 2021-2022-ben tapasztalt hatalmas fellendülés hosszútávon nem volt fenntartható. Azonban az 50 százalékos igénycsökkenésre sem képesek elég rugalmasan válaszolni a gyártók.

Az idei évben folyamatos visszaesések várhatóak a gyártói szektorban, emellett a gyárbezárások és a létszámleépítések sem fognak megszűnni. Hiszen jelenleg az építőanyag-gyártó területen a vállalkozások veszteséges működésének fenntartásáról beszélhetünk. Mivel a magas infláció és kamatszint nem fog változni belátható időn belül, így a piac kedvezőbb fordulatát leghamarabb 2025-re várják a szakértők.

Tibor Dávid a felújítási piacban látja az iparág fellendítésének lehetőségét, hiszen egy könnyen elérhető és mobilizálható területről van szó, ahol gyors eredmények érhetőek el. Ide tartoznak az energetikai felújítási programok is, amik akár pár hónap alatt is kivitelezhetőek. A környező országokban, mint például Szlovákiában és Lengyelországban már léteznek hasonló projektek, amiket az uniós források is támogatnak. Ezekben az országokban, a piaci energiaárak miatt, a lakosság is érintett, azonban hazánkban főként az állam profitálna az energiatakarékos beruházásokból.

A felújítási programok létfontosságát mi sem mutatja jobban, mint hogy minden második magyar ember energetikai szempontból nem megfelelő épületben lakik, a saját megítélésük szerint. Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint „most éri meg belekezdeni a felújítási projektekbe, hiszen ezek nem lesznek olcsóbbak a jövőben sem”. Az energetikai felújítást célzó programok akár 3 hónap alatt is kivitelezhetőek, ezért, ha még a nyáron megegyeznek a kormány és az iparági szereplői, akár a fűtési szezonra is érezhető változások érhetőek el.