Sárközy Miklós iranista szakértő a háború eszkalációjáról 

A konfliktus jelen pillanatban 7-8 országot is érint Iránon és Izraelen kívül, köztük Libanont, Kuvaitot, Bahreint, Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart és Irakot. Sárközy Miklós úgy fogalmazott, hogy a következmények megjósolhatatlanok. Ráadásul az iráni oldalon a Forradalmi Gárda "keményvonalas csoportjaitól" sem idegen a háborúzás gondolata.

Emlékeztetett rá, hogy bár jelentős előrelépés történt az iráni-amerikai tárgyalásokon, Donald Trump amerikai elnök láthatóan a teljes megadást és az iráni atomprogram "zero enrichment", azaz nulla dúsítás állapotát szeretné elérni . A tavaly nyári tárgyalásokhoz hasonlóan a felek idén sem várták meg a tanácskozások végét, a helyzet katonai agresszióba torkollott – foglalta össze a helyzetet.

Iráni kézben a Hormuzi-szoros kulcsa

Megjegyezte azt is, a Hormuzi-szorost - ahol a világ kőolajexportjának mintegy 50-60 százaléka is áthalad - Irán viszonylag könnyen le tudja zárni, emiatt nehéz megjósolni a konfliktus olajárra gyakorolt hatását, de az ár bizonyosan emelkedni fog világpiaci szinten.

Jelenleg az látható, hogy az izraeliek és az amerikaiak több típusú célpontot támadnak Iránon belül. Egyfelől a Forradalmi Gárda parancsnokait, másfelől az iráni ballisztikus program bázisait vették célpontba. Teheránon kívül Nyugat-Iránt támadják az első hullámokban, különösen kiemelve a Zagrosz-hegység, Kermánsáh és Tebriz környékét, valamint Északnyugat-Iránt.

Rakéta csapódik a Földközi-tengerbe az észak-izraeli Haifánál 2026. február 28-án, amelynek reggelén Izrael és az Egyesült Államok megtámadta Iránt. A síita állam válaszul rakétákkal támadja Izraelt és a szomszédos arab országokban levő amerikai katonai célpontokat.

Kérdéses, hogy meddig fog tartani a konfliktus; Irán közben ellencsapást is mért Izraelre, és ez több napig, de akár több hétig elhúzódó katonai konfliktust jelenthet.

Sárközy Miklós arról is beszélt, hogy az iráni ellencsapások jelenleg két helyre csoportosulnak: egyfelől Izraelre, az országon belül pedig Észak-Izraeltől kezdve Tel-Avivig vannak nyomai támadásoknak. Másfelől az ellencsapások a Perzsa-öbölbeli amerikai bázisokat érik, amelyek Kuvaitban, Bahreinben, Katarban, Szaúd-Arábiában illetve az Emirátusokban vannak. Mint mondta, a felsoroltakon túl egyelőre nem látszanak más célpontok felé irányuló támadások, de robbanásokról számoltak be Abu-Dzabiban is, bizonyos helyeken nem sikerült az iráni rakétatámadásokat megállítani. Máshol - például Katarban vagy Bahreinben - állítólag igen, de Szaúd-Arábia fővárosából, Rijádból is érkezett beszámoló robbanásokról - fűzte hozzá.

A támadók célja: rendszerváltás Iránban

Sárközy Miklós rámutatott, hogy az izreali kommunikáció szerint kiemelt célpont az iráni rendszerváltás, de Donald Trump is az iráni rendszer megváltoztatásáról nyilatkozott korábban. Ezt erősítendő Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és az amerikai elnök is arra biztatta az iráni lakosságot, hogy keljenek fel vezetőik ellen.

A Reuters hírügynökség szerint az iráni Forradalmi Gárda több parancsnoka, katonai vezetője már meghalt az első támadásokban. Megjegyezte, Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője állítólag nincs Teheránban, hanem egy titkos bunkerben tartózkodik, így az ő teheráni hivatalának lerombolása szerinte inkább egy szimbolikus lépés lenne.

A szakértő hangsúlyozta, egyelőre korai megmondani, hogy a támadások milyen hatásfokkal értek célba, hiszen csak néhány órája kezdődött el a konfliktus.