Sok ellenséget szereztek maguknak, így nehezen kezelik a válságot a luxushajó-társaságok

Elemzések2020. jún 29.D.J.

Mivel adóparadicsomokba lettek bejelentve ezért eleshetnek a nagy mentőcsomagoktól az óceánjáró vállalatok.

Az év elején még úgy tűnt, hogy ez lesz a turizmusban a hajózási ágazat nagy éve. A tenger- és óceánjárókkal foglalkozó társaságok csak idén 9 milliárd dollár értékben 19 új járművet akartak felavatni. A piacvezetőnek számító Carnival különösen nagy tervekkel fordult rá 2020-ra: most nyáron akarták átadni az első olyan vízi monstrumot, amelyen egy hullámvasút is működik.

A koronavírus viszont kihúzta a lábuk alól a talajt.

Nem elég, hogy összeomlott az egész piac, de miután több hajón is karanténba kellett zárni a vendégeket, a sajtó tele lett a szobájukban veszteglő utasok beszámolóival. Az érintett cégek szerint persze az egész fel lett fújva. A koronavírusba eddig több mint 400 ezren haltak bele a világon, közülük pedig „csak” 82-en vesztették életüket a különféle tenger- és óceánjárókon. Ez az érv azonban nem mindenkit hat meg. A lebetegedett dolgozók és a halott utasok hozzátartozói több pert is indítottak az üzemeltetőkkel szemben. De a Norwegian Cruise Line ellen az egyik eljárást például egy befektetői kör kezdeményezte.

A vádjuk szerint a vállalat hazudott a járvány komolyságáról csak azért, hogy fel tudják hajtani az előfoglalásokat.

Mindenesetre a mostani nehéz helyzetben az ágazati cégek túl sok külső segítségre nem számíthatnak.

Jelenleg a személyszállítással foglalkozó hajózási cégek közül három uralja az egész piac 70 százalékát. Közülük a legnagyobb a Carnival, akiknek a tulajdonában olyan márkák vannak, mint a Princess, a Holland America vagy a Costa. A 20 milliárd dolláros cég közel 120 ezer embernek ad munkát. A flottájukban van olyan hajó, amelyik négyszer akkora, mint a Titanic. A rangsorban őket követi a 9 milliárdos Royal Caribbean és a 6 milliárdos Norwegian Cruise Line. Az utóbbinak a nevén túl semmi köze Norvégiához.

Mindhárom cég központja Miamiban van, viszont hivatalosan különféle adóparadicsomokba vannak bejelentve. Így például Panamába, a Bahamákra, illetve Libériába.

Erre nem csak az adóelkerülés miatt van szükség. Mivel nem Európában vagy Amerikában jegyzik ezeket a társaságokat, ezért a szigorú munkaügyi szabályoknak sem kell megfelelniük. Volt egy nyomozás, amelyet 2016-ban még a Columbia Journalism School indított: ebből kiderült, hogy a Carnivalnál néhány hajón heti 70 órában dolgoztatták az alkalmazottakat kilenc hónapon át, úgy hogy egyetlen szabadnapot sem adtak az embereknek.

De a felsorolt három vállalatról nem csak a beosztottaknak volt meg a véleménye. A turisztikailag felkapott helyeken is sok kritikát kaptak a nagy hajók. Főleg azért, mert a vízen járó monstrumok szennyezik a környezetet. Közben az utasaik keveset fogyasztanak, nem szállnak meg a helyi hotelekben és sokszor pár óra után állnak is tovább. Emiatt az elmúlt években több helyen maximalizálták a tengeren érkező utasok számát.

Horvátországban az is felmerült, hogy idővel külön adót vetnek ki rájuk.

Most, hogy bajba kerültek nehezen vívják ki a kormányzatok szimpátiáját. Mivel adóparadicsomokban voltak bejelentve valószínűleg hiába várják, a vezető cégek nem fognak kapni a nagy mentőcsomagokból. Már pedig a jelek szerint az ágazat augusztusig nem fog újraindulni. A Carnival pedig havonta 1 milliárd dollárt kell kiadjon csak azért, hogy karban tartsa a kikötőkben veszteglő hajóit.

A problémáik sorába tartozik, hogy június elején a nagy hajókon még 60 ezer alkalmazott várta, hogy visszatérhessen a saját országába. A Royal Caribbean egyik dolgozója a Financial Times-nak azt mondta: miután a vendégek elhagyták a hajót és kiderült hogy néhányan elkapták a COVID-19-et, három hétig vártak arra, hogy végre elhagyhassák a járművet.

Ezt az időt a vendégszobákban töltötték, amelyeket nem mertek elhagyni, mert féltek, hogy emiatt kirúgják őket.

Azért, hogy ne menjenek tönkre az ágazati cégek újrafinanszirozási programokat indítottak, amelyeket például részvénykibocsátással fedeznek. A Carnival így 6 milliárd dollárt igyekezett összekalapozni. De a hírek szerint a leépítéseket és a kiadás csökkentéseket így se tudják megúszni. Az újraindulásnál az egyik legnagyobb feladat a bizalom visszaszerzése lesz.

Ahogy korábban irtunk is róla: ennek érdekében a jövőben rendszeresíthetik a testhőmérést, kiterjeszthetik a fedélzeti orvosi központokat, az idősebb turisták számára pedig kötelezővé tehetik az olyan orvosi papírok beszerzését, amelyek igazolják, hogy az illető alkalmas az utazásra. Jó hír a hajózási cégeknek, hogy a tehetős vendégek jó része alig várja, hogy visszatérjen. A következő évre szóló előfoglalások már majdnem azon a szinten állnak, mint tavaly ilyenkor.