Sokkal kevesebb új céget alapítanak, de a csődök száma is kisebb nálunk - Európában pont fordított a kép
ElemzésekAz új cégek létrejötte gazdasági optimizmust érzékeltet, a csődök növekvő száma viszont gazdasági problémákra utalhat. Másrészről dinamizmust vihet a gazdaságba, ha a kevéssé piacképes cégek helyett új, innovatív cégek jelennek meg.
Az Eurostat 2024. augusztus 16-i jelentése szerint az első negyedévhez viszonyítva a másodikban
2,1 százalékkal csökkent az új cégek regisztrációja, és 3,1 százalékkal nőtt a csődök száma.
Ez az arány azonban kedvezőtlennek tekinthető.
Az új regisztrációk száma minden ágazatban csökkent, viszont a csődök száma ágazatonként eltérő képet mutat.
A regisztráció csökkenés a kereskedelemben és az iparban volt a legnagyobb (4,7 és 3,6 százalék) és a pénzügyi ágazatban a legalacsonyabb (0,7 százalék).
A csődök száma az építőiparban, a pénzügyi területen, a kereskedelemben és az iparban volt a legmagasabb (a növekedés mértéke: 3,8, 2,6, 2,4 és 1,6 százalék), viszont alacsonyabb lett az infokommunikáció, a közlekedés, a vendéglátás és az oktatás, szociális munka területeken. (A csökkenés mértéke 4,8, 1,6, 1,1 és 1,0 százalék).
Az adatokból úgy tűnik, hogy
a gond leginkább az iparban és a kereskedelemben jelentkezik.
Ezekben az ágazatokban erőteljesen csökkent az új cégregisztráció, és nőtt a csődök száma. Érdekes a pénzügyi ágazat helyzete: itt az új cégek regisztrációja csak enyhén csökkent, viszont a csődök száma nagyot növekedett (-0,7, +2,6 százalék). A táblázatban három V4-es ország, Németország adatait, és az EU-s átlagértékeket látjuk a közölt ágazatokra.
Az értékek a 2024 első negyedéről a második negyedre történt változásokat mutatják.
A „-„ regisztráció a csökkenést, a „+” a növekedést jelzi. A csődöknél viszont a „+” érték a csődök számának százalékos növekedését, a „-„ pedig a csődök számának csökkenését mutatja. Csehország és Ausztria adatai nem állnak rendelkezésre. A német adatok pedig egy negyedről korábbiak, a 2023. 4. negyedről 2024 első negyedre mutatják a változást.
Regisztrációk és a csődök alakulása néhány országban és ágazatban
|
Ágazatok |
Magyarország |
Lengyelország |
Szlovákia |
Németország |
EU átlag |
|||||
|
Regisztráció |
Csőd |
Regisztráció |
Csőd |
Regisztráció |
Csőd |
Regisztráció |
Csőd |
Regisztráció |
Csőd |
|
|
százalékos változás (2024 elsőről második negyedévre)* |
||||||||||
|
Üzleti szektor |
-2,5 |
+2,1 |
-6,5 |
-0,8 |
-4,6 |
+7,6 |
-1,8 |
+8,8 |
-2,1 |
+3,1 |
|
Ipar |
-11,3 |
-13,3 |
-3,4 |
-7,1 |
-8,2 |
+40,0 |
-3,3 |
+26,3 |
-3,6 |
+1,6 |
|
Építőipar |
-4,7 |
+9,9 |
-1,5 |
+11,7 |
-15,3 |
+5,4 |
-4,5 |
+11,5 |
-2,2 |
+3,8 |
|
Kereskedelem |
-5,9 |
-0,5 |
-9,1 |
+29,7 |
-50,5 |
-37,9 |
-1,8 |
+6,6 |
-4,7 |
+2,4 |
|
Közlekedés és raktározás |
+3,9 |
+2,1 |
-4,0 |
-33,2 |
-18,0 |
+69,0 |
-2,4 |
+4,8 |
-2,8 |
-1,6 |
|
Szálloda, vendéglátás |
+1,5 |
+5,1 |
-6,4 |
-25,0 |
-17,5 |
+86,8 |
+7,7 |
+2,6 |
-2,1 |
-1,1 |
|
Info-kommunikáció |
-1,4 |
-4,3 |
-8,9 |
-40,5 |
+0,6 |
+66,7 |
-0,2 |
+9,0 |
-1,6 |
-4,8 |
|
Pénzügyek, ingatlan, szakmai-tudományos terület |
-5,1 |
-5,8 |
-1,8 |
+11,6 |
+21,7 |
-10,8 |
+0,1 |
+11,0 |
-0,7 |
+2,6 |
|
Oktatás, szociális terület |
-3,3 |
+3,1 |
-2,7 |
-44,3 |
-6,2 |
+120,0 |
+4,9 |
-7,4 |
-3,4 |
-1,0 |
*a német adat a 2023. negyedéről a 2024. első negyedre való változást mutatja.
Forrás: Eurostat 2024.08.17.
A táblázat alapján a következő észrevételeket tehetjük:
- a vizsgált ágazatok többségénél Szlovákia és Németország adatai a legkedvezőtlenebbek: jelentős az új cég regisztráció csökkenés, és ezzel együtt a csődök számának növekedése. Németországban a legtöbb csőd az ipart jellemzi, miközben az új cég regisztráció is jelentősen csökkent
- Szlovákia esetén két ágazat, a kereskedelem és a pénzügyek kivételével magas a csődök számának növekedési üteme úgy, hogy közben az új cégek regisztrációja is csökkenő tendenciát mutat. Ismét a pénzügyek adatai mutatnak eltérést: a csökkenő csődök mellett jelentős az új cégek regisztrációjának növekedése. A legdrámaibb adat a szálloda, vendéglátásnál tapasztalható: 17,5 százalékos regisztráció-csökkenés és 86,8 százalékos csődszám növekedés. De nagyon rossz az ipari adat is: 8,2 százalékos új regisztráció csökkenés mellett 40 százalékos csődszám növekedés.
- Lengyelország adatai meglepők: csak három ágazatot jellemez a csődök számának növekedése. (Építőipar, kereskedelem, pénzügyek). Az iparban a csökkenő új cégregisztráció csökkenő csődszámmal jár együtt. Viszont egyetlen ágazatban sem nőtt az újonnan regisztrált cégek száma.
- A magyar adatok érdekesek: A 11,3 százalékos új regisztráció csökkenés egy 13,3 százalékos csődszám csökkenéssel járt együtt. A legnagyobb csődszám növekedés az építőiparban és a szálloda-vendéglátásban következett be. De előnytelen az oktatás, szociális területet jellemző 3,3 százalékos új regisztrációcsökkenés, amit egy 3,1 százalékos csődnövekedés kísér. Viszont csődszám növekedés a 8 vizsgált területből csupán 4-et jellemez.
- A szálloda-vendéglátás területet pedig az 5,1 százalékos csődszám növekedés egy 1,5 százalékos új regisztráció növekedéssel járt együtt.
Összességében
a magyar adatokat inkább a kiegyensúlyozottág jellemzi.
Ezt tükrözi az is, hogy a teljes üzleti szektorban 2,5 százalékos az új regisztráció csökkenés - ez enyhén rosszabb, mint az EU-s átag (2,1 százalék)-, viszont a csődök számának növekedési üteme 2,1 százalék, ami jobb érék, mint az EU-s átlagg (3,1 százalék).
Meg kell azonban említenünk, hogy
ezek az adatok csupán egyetlen negyedéves összehasonlítást mutatnak.
Tendenciákat akkor tudunk majd elemezni, ha megjelennek a következő, a 3. negyedéves és a 4. negyedéves adatok is.
Azt is elemezni kellene, hogy a megszűnő és a létrejövő cégek milyen tartalmi változást visznek az ágazati szerkezetbe: például, hogy milyen hozzáadott értéket állítottak elő a megszűnt és milyet fognak az új cégek, továbbá milyen új munkahelyek jönnek létre.
Ehhez kapcsolódva fontos újra hangsúlyoznunk, hogy
önmagában a csőd akkor nem gond, ha rosszul fizető, alacsony hozzáadott értéket előállító cégek szűnnek meg, de a helyükre korszerűbb technológiát, több tudást alkalmazó cégek lépnek.
Ez ugyanis hozzájárul a gazdasági szerkezet korszerűsödéséhez, ellenállóképessége növekedéséhez.
A szerző közgazdász, egyetemi tanár.
