Sorra építik újra az elpusztult műemlékeket Európában - nem példa nélküli a Várnegyed rekonstrukciója

Nem példa nélküli

Budapesten a Nemzeti Hauszmann Program (NHP) keretében számos jelentős korábban elpusztított – lebontott történelmi épületet építenek újjá a Várban. Ezek közül a Lovarda, a Főőrség, a Stöckl-lépcső teljes és korhű rekonstrukciója már el is készült. A József főhercegi palota és a volt Vöröskereszt Székház visszaépítése, illetve a Honvéd Főparancsnokságnak és a Pénzügyminisztérium régi épületének a helyreállítása pedig jelenleg is zajlik. Sokan örülnek a Várnegyed rekonstrukciójának és nagy a társadalmi érdeklődés az építkezések iránt, ezt jól jelzi, hogy az NHP facebook oldalát a cikk írásakor 112 ezer ember követte. Vannak azonban ellenzői is a projektnek, többen megfogalmaztak kritikát az újjáépítésekkel szemben, többek közt történelmietlennek, feleslegesnek, történelem hamisításnak titulálják a rekonstrukciókat.

Az újjáépített Lovarda a Budai Várban

Fontos azonban kiemelni, hogy a Várnegyed helyreállítását célzó projekt nem példa nélküli Európában. Számos olyan esetet találhatunk ugyanis szerte az öreg kontinensen, ahol újjáépítettek teljesen lerombolt, megsemmisült épületeket, sőt van ahol egy komplett városnegyedet rekonstruáltak. Összeszedtünk néhány jelentősebb európai példát az ilyen jellegű visszaépítésekre.

Varsó

Talán a legjelentősebb hasonló projekt a lengyel fővárosban zajlott. A II. Világháború során a német csapatok 1944-ben módszeresen porig rombolták Varsó történelmi épületeit, többek közt a lengyel királyi palotát is szándékosan felrobbantották. A barbár pusztítás szörnyű, sokak által visszafordíthatatlannak gondolt károkat okozott a városban. Napjainkban azonban, ha ellátogatunk Varsóba az óvárosba most is megcsodálhatjuk a királyi palotát, a várfalat, és a gyönyörű barokk - klasszicista házakat. Ez azért lehetséges, mert a világégés után a lengyelek elkezdték újjáépíteni a fővárosuk történelmi városmagját. A rekonstrukciós munkálatok persze évtizedeket vettek igénybe, azonban végül sikerrel zárultak. Ezt jól jelzi, hogy Varsó (újjáépített!) történelmi központja 1980-ban felkerült az UNESCO Világörökségi Listáján szereplő helyszínek sorába.

A rekonstruált varsói királyi palota; Forrás: warsawtour.pl

Drezda

Németország is bővelkedik az újjáépítésekben. A II. Világháború pusztításait a német városok is megszenvedték. Drezda városát például gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé a szövetséges erők légitámadásai. A bombázások során az 1743-ban épült Frauenkirche, a város ikonikus temploma is megsemmisült. A romokhoz a szocializmus évei alatt nem nyúltak hozzá, azonban 1992-ben úgy döntöttek, hogy újjáépítik ezt a gyönyörű műemléket. A munkálatok 2005-ben fejeződtek be, így ma már megnézhetjük az egyik legnagyobb német evangélikus templomot.

A Frauenkirche napjainkban, Drezdában; Forrás: frauenkirche-dresden.de

Berlin és Potsdam

Hasonlóan az eddigiekhez a Potsdami Városi Palota, azaz a porosz királyok nyári rezidenciája és a berlini királyi palota, a Hohenzollern-dinasztia székhelye is a pusztulás sorsára jutott. Azonban ennek a két épületnek nem a világháború adta meg a végső kegyelemdöfést. Talán ezekben az esetekben lehet a legerősebb párhuzamot vonni a budai újjáépítésekkel, ugyanis a potsdami és a berlini palota hasonlóan József főherceg palotájához, a Lovardához, vagy a Főőrséghez a II. Világháborúban, ''csupán'' súlyosan megsérült. A végső pusztulásukat a szocializmus évei hozták el számukra, mivel egytől egyig elbontották őket a helyreállítás helyett. A németek azóta visszaépítették mindkét épületet. A Potsdami Városi Palotát 2013-ban adták át, a porosz uralkodók berlini rezidenciája pedig 2021-re készült el véglegesen.

Rekonstrukciós tervek Berlin belvárosában előtérben a királyi palotával; Forrás: berliner-schloss.de

Balkán

Tőlünk délre a Balkánon is találunk hasonló rekonstrukciókat. Ezek legismertebbike a mostari Stari Most azaz Öreg híd. Az 1567-ben épült átkelő a szerb-bosnyák háborúk során 1993-ban semmisült meg. A hidat nemzetközi összefogással 2004-re újjáépítették, 2005-ben a világörökség részének nyilvánították.

A Stari Most rekonstrukciós munkálatai; Forrás: mostarmuseum.com

Hasonló a helyzet a karlovaci Szent Miklós szerb ortodox székesegyházzal. A jugoszláv háborúk során 1991-ben gyakorlatilag teljesen elpusztult az eleve rossz állapotban lévő templom. 2012-re azonban tökéletesen rekonstruálták és ma már látogatható. Szintén a jugoszláv háborúk alatt semmisült meg Banja Luka egyik értékes történelmi emléke a Ferhat pasa mecset. 14 évig tartottak az újjáépítési munkálatai, amelyeket csak 2016-ra sikerült befejezni.

Sok épületet rekonstruáltak

A felsorolás nem teljeskörű, az eddigieken kívül számos kisebb – nagyobb újjáépítés zajlott/zajlik Európában, nem beszélve az olyan rekonstrukciókról, ahol ugyan nem semmisült meg teljesen az adott épület, de drasztikusan megrongálódott. Jó példa erre a párizsi Notre Dame helyreállítása is. Az épület annyira kiégett, hogy egyes részeit szinte a nulláról kell felépíteni.

A fenti összefoglalás alapján tehát látható, hogy nem példa nélküli a Budai Vár rekonstrukciója. Több európai ország is visszaépítette elvesztett történelmi épületeit, ebből a szempontból pedig jogosnak tekinthető az az igény, hogy a magyar főváros ékessége a Várnegyed is újra régi fényében pompázhasson. 

(A borítókép és a címlapi kép forrása: mostarmuseum.com)