Szabadesésben a fogyasztói bizalmi indexek – beüt a háború és az energiaválság

Európa-szerte meredeken esnek a fogyasztói bizalmi indexek a háborús infláció, az energiaválság súlyosbodása és a recessziós félelmek miatt.

Az eurózónában a 2008/2009-es gazdasági világválság és a koronavírus válság idején látott mélypontokra zuhant a fogyasztói hangulatindex. Németországban ennél is rosszabb a helyzet, ott új történelmi mélységekben járunk már.

Fogyasztói bizalmi index, eurózóna

Forrás: tradingeconomics

Ez nem is csoda, hiszen a német és a francia lakosságot már arra készítik fel, hogy Oroszország elzárja a gázcsapokat és emiatt jelentősen vissza kell fogni az energiafogyasztást.

Jelenleg Oroszországtól vásárolja az EU a felhasznált földgáz több mint 40 százalékát. Rövidtávon nincs reális alternatívája az orosz gáznak.

Mindeközben a nemzetközi energiaárak meredeken emelkednek. Az áram ára hatszor magasabb Németországban, mint egy éve, de a nemzetközi gázárak is több mint négyszeresükre ugrottak. A magasabb rezsiszámlák miatt az európai lakosságnak nem marad annyi pénze a fogyasztásra.

Magyarországon eddig lényegesen kisebb mértékű volt a fogyasztói bizalom csökkenése. A rezsicsökkentési politika módosítása azonban a hazai fogyasztói bizalmi indexeken is éreztetni fogja a hatását. Annak ellenére, hogy az államilag támogatott, illetve rögzített lakossági gázárakat és áramárakat az átlagos fogyasztás szintjéig továbbra is igénybe lehet venni.

Megtakarítások

A fogyasztásra nézve kedvezőtlen, hogy a koronavírus alatt felgyülemlett kényszermegtakarítások a jelenlegi magas inflációs környezetben elértéktelenednek. Ez visszafogja a vásárlóerőt.

Magyarországon például 8 ezermilliárd forint a készpénzállomány és 10 ezermilliárd forint körül mozog a bankbetétállomány, amely után lényegében nem fizetnek kamatot a bankok.

Az MNB előrejelzései alapján 2 év alatt 20 százalékos infláció várható. Ráadásul ez a prognózis még nem számol az energiaválság súlyosbodásával.

A készpénz és betét jellegű megtakarítások ötöde eltűnhet reálértelemben két év alatt.

Az európai országok estében is hasonló a helyzet. Európa-szerte óriási az infláció. Sok országban számottevően magasabb a pénzromlás üteme, mint hazánkban.

Infláció alakulása az uniós országokban

Forrás: eurostat, MTI

További kockázatok

Az MNB a banki várakozások alapján 12 százalék közelébe emelheti az év végéig az alapkamatot.

Ha a forint árfolyama stabilizálódik és nem lesz súlyos nemzetközi gázválság, akkor itt megállhat a jegybank. A befektetők közül sokan ugyanakkor 14 százalékra várják az alapkamatot.

A kamatkörnyezet emelkedése jelentősen fékezi a hitelkeresletet, ami pedig visszafogja a beruházásokat és végeredményben a GDP növekedést. A borúsabb gazdasági környezetben gyengülhet a lakosság fizetőképes kereslete.

Munkaerőpiac

A munkaerőpiac jelenleg rendkívül feszes. A munkanélküliségi ráta 3 százalék közelében alakul, miközben jelentős munkaerőhiányról beszélhetünk. Ez a helyzet azonban megváltozhat, amennyiben súlyos energiaválság alakulna ki egész Európában. Ezen kockázat miatt óvatosabbá válhat a lakosság és kevesebbet költhet.

Lakossági fogyasztás

Az idén 6-7 százalékkal növekedhet a lakossági fogyasztás a bankok alapforgatókönyvei alapján, miután az első félév nagyon erősre sikerült. A legnagyobb kockázatot itt is az energiaválság esetleges súlyosbodása jelenti.

A foglalkoztatottság csúcson van, kétszámjegyű béremelkedés látható. A kormány is számos támogató intézkedésről döntött. A gyermeket nevelők év eleji szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, a 25 év alattiak szja mentessége, a nagycsaládosok adókedvezményei és az ágazati bérrendezések egyaránt erősítik a háztartások fogyasztását.

A lakossági fogyasztás lehet az idén a gazdasági növekedés motorja. Jövőre azonban e téren is lassulás várható. 2023-ban 2-3 százalékkal bővülhet a fogyasztás, feltéve, ha nem lesz súlyos energiaválság.