Szárnyalnak a magyarországi szállodák - Mit mutatnak az Eurostat adatok?
ElemzésekAz iparunkat érintő sorozatosan rossz hírek után örömre adhat okot, hogy a hazai szolgáltatásoknál az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adataiból javuló eredmények is kiolvashatók. A sokféle ágazattal közül Magyarországon a szállodai szolgáltatások hozták a legjobb eredményt.
A szolgáltatások jelentős arányt képviselnek a bruttó hozzáadott értéken belül. Az EU-s átlag 2024-ben 73,7 százalék, a magyar ennél kevesebb: 69,4 százalék volt. Az Eurostat friss jelentése szerint 2005-höz mérve az EU-s érték 2,4, a magyar érték pedig 5,3 százalékponttal emelkedett.
Egészségügy, szociális munka: visszaesés
Magyarország esetében a legnagyobb növekedés az ingatlan ágazatban (4 százalékpont) és a tudományos, műszaki, adminisztratív területen (2,5 százalékpont) következett be. A legnagyobb csökkenés pedig az oktatás, az egészségügy és a szociális munka területén (2,1 százalékpont) volt tapasztalható.
Összességében a szolgáltatási ágazatok bruttó hozzáadott értékteremtésben játszott szerepe a kétéves időhorizonton alig változott. A nagy eltolódások a mezőgazdaságban (1,5 százalékpont csökkenés), az iparban (4 százalékos csökkenés) és az építőiparban (3,1 százalékos csökkenés) következtek be. Ennek a három termelő ágazatnak a részedése az EU átlagában is csökkenést mutat.
A napokban kiadott Eurostat jelentés azt is megvizsgálta, hogy – 2021. évi bázison – hogyan alakult az egyes országokban a szolgáltatási ágazatok szerepe. Az idősor negyedéves bontásban 2025 harmadik negyedévéig áll rendelkezésre. Az adatok szezonális és naptárhatástól tisztítottak. A következő táblázatban a főbb szolgáltatási ágak termelési értékét látjuk 2025 harmadik negyedévében a 2021. évi bázishoz viszonyítva.
A főbb szolgáltatási ágak szerepének változása
(2025 harmadik negyedév, 2021 = 100)
|
Ágazat |
Magyar-ország |
Cseh-ország |
Lengyel-ország |
Szlovákia |
Ausztria |
|
Szolgáltatások összesen (pénzügy és biztosítás nélkül) |
105,7 |
102,8 |
120,1 |
101,7 |
101,0 |
|
Közlekedés, raktározás |
110,3 |
107,4 |
118,9 |
91,7 |
108,2 |
|
Ezen belül: légi közlekedés |
121,4 |
227,0 |
— |
531,1 |
— |
|
Szálloda, vendéglátás |
135,5 |
127,4 |
147,9 |
176,3 |
156,6 |
|
Ezen belül: Szálloda |
195,7 |
138,9 |
176,4 |
250,2 |
175,6 |
|
Vendéglátás |
122,1 |
124,2 |
134,4 |
136,1 |
140,8 |
|
Infokommunikáció |
115,6 |
108,3 |
143,1 |
113,1 |
107,4 |
|
Ezen belül: Informatikai szolgáltatások |
128,7 |
99,2 |
178,7 |
124,5 |
109,7 |
|
Ingatlan |
127,3 |
104,2 |
111,9 |
71,2 |
78,8 |
|
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység |
109,8 |
113,3 |
134,0 |
106,2 |
96,3 |
|
Ezen belül: Építészmérnöki tevékenység |
95,4 |
118,4 |
138,8 |
93,9 |
88,3 |
Forrás: Eurostat 2026.02.07.
A táblázat adatainak értelmezése kapcsán meg kell említenünk, hogy az adatokat a 2021. évi átlaghoz viszonyítva látjuk, amelynek nagysága – mint kiindulópont – nyilvánvalóan befolyásolja az ehhez képest mért növekedés mértékét: alacsonyabb bázisértékhez mérve a kisebb bővülés is nagyobbnak tűnhet. Ettől függetlenül az arányok változásának kimutatására és a V4-es összehasonlításra is lehetőség nyílik.
Élen az informatika
Az első megállapításunk az, hogy a magyar szolgáltatási szektor ágazatainak többsége – összhangban a teljes hozzáadott értékben játszott növekvő arányával – a vizsgált országok között jelentős bővülést mutat. Kedvezőbb értékeket a legtöbb ágazatnál csak Lengyelország esetén látunk. Két kiugróan magas értéket Szlovákiában a szálláshely-szolgáltatásoknál és a légiközlekedésnél mértek, ami a turizmus bővülésére utalhat.
Magyarországon a szállodai szolgáltatások eredménye nőtt a legjobban. Ehhez képest a vendéglátás bővülése szerény, a legalacsonyabb a vizsgált országok között. Ez összefüggésben lehet az utóbbi időszak étterem bezárásaival. A légiforgalom teljesítménye csak három országnál áll rendelkezésre. Ezek között a magyar érték a legalacsonyabb.
Jó hír viszont, hogy általában az infokommunikációs, de ezen belül még inkább az informatikai szolgáltatások teljesítménye – Lengyelország után –, Magyarországon emelkedett a legjobban.
Kiegyensúlyozott növekedés
Az ingatlanpiaci tevékenység bővülésében pedig Magyarország vezető helyen szerepel. Az azonban rossz hír, hogy a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek eredményénél már csak a harmadik hely a miénk, és ezen belül az építészeti mérnöki tevékenység kibocsátása – a 2021. évihez mérve – még vissza is esett. A visszaesés nemcsak a harmadik negyedévre, de az első és a másodikra, sőt a teljes 2024-es évre is jellemző.
Összességében a teljes gazdasági hozzáadott érték előállítás 69,4 százalékát kitevő szolgáltatási szektor bővülése – 2025 harmadik negyedévében – a vizsgált országok között Lengyelország után Magyarországon volt a legnagyobb.
Ha a magyar szolgáltatási teljesítményt hosszabb időtávon, 2023 harmadik negyede és 2025 harmadik negyede között vizsgáljuk, akkor minden negyedévben kiegyensúlyozott – 2025-ben pedig kicsit erőteljesebb – növekedést látunk. Ezzel az EU-ban a rendelkezésre álló adatok alapján 2025 harmadik negyedévében a 19. helyen álltunk. Ennek, az ipart érintő, sorozatosan rossz hírek után, akár örülhetünk is. A leggyorsabb bővülést egyébként Görögország, Málta, Lengyelország és Románia mutatta fel.
