Szárnyalnak a tőzsdék, csak a Fed ijedt meg a koronavírustól

Hullámvasút

Egyre hevesebb árfolyammozgások zajlanak a világ tőzsdéin, éles irányváltásokkal. A konkrét hírek, mint például világot most leginkább foglalkoztató koronavírus-helyzet, követhetetlenül hatnak a piacokra, ha hatnak egyáltalán. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed annál inkább megijedt: egyből szokatlan mértékben, 50 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot.

Semmitől nem ijedtek meg

Az európai és amerikai tőzsdeindexek emelkedésén hónapokig csak ámult a világ: már tavaly sem foglalkoztak a befektetők a kockázatokkal. A kínai-amerikai kereskedelmi háború sem vetette vissza a részvényvásárlási kedvet, a Brexit-bizonytalanság sem (most ráadásul újra fennáll a gazdasági értelemben vett kizuhanás veszélye), és az év eleji közel-keleti drámai események is csak egy-két napra fékezték a lendületet.

Januárban már aggasztónak tűnt a koronavírus felbukkanása, februárban már az is nyilvánvaló lett, hogy a világgazdaság növekedését is visszafoghatja a járvány, az indexek azonban két héttel ezelőttig csak emelkedtek, naponta új csúcsokat döntve, ahogy az jellegzetes tőzsdei mániákban szokás. Nyilvánvaló volt, hogy ebből hatalmas korrekciónak kell következnie, hisz egy ilyen mániát mindig jelentős visszaesés, esetenként összeomlás követ, függetlenül attól, hogy van-e hozzá valamilyen hír.

Tankönyvi korrekció

Nos, a múlt héten erre tankönyvi példát láttunk: a főbb indexek a csúcsukról több mint 10 százalékkal zuhantak, amire ilyen rövid idő alatt valóban igen ritkán van példa, de hangsúlyozni kell, hogy az ezt megelőző emelkedés is példátlan volt. A legtöbben rögtön a koronavírussal kezdték indokolni a folyamatot, noha nyilvánvaló volt, hogy ha a koronavírus kínai elterjedésekor bőszen vásárolták a részvényeket, akkor nem megfelelő magyarázat, hogy az európai, jóval kisebb mértékű elterjedéskor pedig ugyanilyen hevesen eladnak.

Visszatértek a vevők

Már pénteken éles fordulat történt az amerikai tőzsdéken, ezt követően pluszban is zártak, így aztán ez a hét már Európában is nagy emelkedést hozott. Hétfőn az amerikai indexek közel 5 százalékkal emelkedtek, de pénteken már napon belül is hasonló mértékű volt a mozgás. A grafikonon látható gyertyák mutatják, hogy az emelkedés ugyanolyan heves lett, mint az esés volt, pedig a koronavírus helyzetről minden elmondható, csak az nem, hogy javult volna közben (legfeljebb Kínában, ahol már lassul a járvány terjedése).

S&P 500 index: két nap alatt ledolgozta a zuhanás felét. Forrás: stooq.com

A pénz erősebb

Látszik tehát, hogy önmagukban most sem a hírek mozgatják a piacokat, hanem elsősorban a pénzmennyiség, ami a nagy jegybankok régóta különösen laza monetáris politikájának köszönhetően óriási a piacon, ott a helyét keresi, részvényekbe áramlik. Amikor aztán túlzott lesz az emelkedés, heves korrekció jön, de utána megint belép a helyét kereső pénz, és újra meredeken emelkednek az árak. Ezt most külön megerősíti, hogy a szárnyalás akkor gyorsult be igazán, amikor a piac várni kezdte, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nagymértékű soron kívüli kamatvágásokat eszközöl, még jobban elárasztva pénzzel a piacokat.

A tervezett lépés ki is szivároghatott, hisz pontosan úgy történt, ahogy várták: 50 pontos kamatcsökkentés történt, 1,50-ről 1 százalékra módosult az alapkamat. A piacon eleve két ilyen lépésről suttogtak, így jó esély van rá, hogy heteken belül jön a következő vágás is. Ezzel a Fed arra az üzemmódra váltott, amit 1998-ban az orosz válság idején, majd 10 évvel később a sokkal nagyobb válság idején alkalmazott.

Törhetetlen trend

Ennek eredményeként a pénz még inkább elárasztja a világot, és ilyen folyamatok mellett a 11 éves emelkedő tőzsdei trend nem tud érdemben sérülni, szinte bármi történik. Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy nem is tudni, milyen rossz hír kellene ahhoz, hogy a befektetők tényleg megijedjenek, remélhetőleg nem fogunk ilyennel szembesülni. Ráadásul a „jegybankok jegybankja” a Fed most már nyilvánvalóan nem csak az inflációval foglalkozik, hanem a részvényárakkal is, miután rögeszmésen fél attól, hogy egy kiadós tőzsdei medvepiac önmagában gazdasági lassulást hozna.

BUX az élen

A kamatcsökkentés után az amerikai piacok mínuszba kerültek, valószínűleg a „pletykára venni, hírre eladni” tipikus esete zajlott. Az európai piacokon azonban kitartott az optimizmus, a BUX pedig a legjobban teljesítők egyike lett. Ennek egyik oka a Richter szárnyalása, amit az váltott ki, hogy a cég húzótermékét, a cariprazine hatóanyagot, amely lényegében ma már a teljes nyereség javát adja, Dél-Koreában is forgalmazhatják. Miután a termék rendkívül jól megy Amerikában, az a lehetőség, hogy esetleg újabb és újabb piacokon ismétlődhet meg a siker, felkeltette a vevők fantáziáját. A papír árfolyama két nap alatt felszaladt korábbi csúcsa, 7000 forint közelébe.

Mikor jön a medve?

Mindent összefoglalva úgy tűnik, hogy noha előfordulnak heves esések a részvénypiacokon, masszív, utoljára 2008-ban látott eső trend egyelőre nem tud kialakulni a tőzsdéken, egyszerűen ehhez túl nagy a jegybanki likviditás a piacon. Ez most már vélhetően nem is fog megváltozni egész addig, amíg egyszer csak fel nem erősödik az infláció akár Amerikában, akár az eurózónában (esetleg mindkettőben egyszerre), ezt azonban most még nehezen tudja bárki is elképzelni.