Equilor-vezér: Továbbra is megéri hosszú távra részvényekbe fektetni

Interjú2020. jan 27.Harsányi Péter

Szécsényi Bálinttal, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk a Budapesti Értéktőzsde fontosabb mérföldköveiről, a technológiai kihívásokról, a befektetési házak helyzetéről, a hazai részvénykibocsátásokról és az MNB Növekedési Kötvényprogramjáról.

Hogyan értékeli az elmúlt 30 évet a hazai tőkepiac szempontjából? Milyen fontosabb mérföldköveket tudna kiemelni a Budapesti Értéktőzsde és az Equilor Befektetési Zrt. esetében?

30 év hosszú idő, nem sok BÉT-alapító cég van ma már a magyar piacon. Az újkori magyar tőzsdének több mint 40 alapítója volt 90-ben, közöttük az Equilor is, ebből ma már csak 5 van talpon, közöttük egyetlen magyar szolgáltatóként az Equilor.

Mindebből következik, hogy jelentős átalakulás volt a piacon, de a zsugorodás nem volt lineáris: A 90-es években, az újkori tőzsde hőskorában rengeteg új bevezetés volt, számos magyar nagyvállalat privatizációja a tőzsdén keresztül zajlott, ami a csúcsidőben a piac szereplők számát is 100 felfele tornázta.

A konszolidációt egyrészt a piaci turbulenciák, így a 90-es években a távol-keleti, majd orosz orosz-válság, majd a 2000-es években a dotcomlufi és a 2008-ban kirobbant gazdasági válság hozta mind a kibocsátók, a befektetők és a szolgáltatók körében is. Nem feledkezhetünk meg a Quaestor-botrányáról sem, mely az egész piacot nehéz helyzetbe hozta és csak többéves munkával tudta a felügyelet és a piac is a bizalmat visszaépíteni.

Mindeközben az elmúlt 10-15 évben a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó szolgáltatások a szabályozás és a magyarokat terhelő különadók miatt versenyelőnybe kerültek a hazai szolgáltatókkal szemben és az online kereskedés is egyre inkább teret nyert, az országhatárok kereskedési szempontból leomlottak.

Ma épp olyan könnyű egy magyar, egy cseh, egy angol, amerikai vagy akár távol-keleti részvényt megvenni. Az Equilor Csoport mindeközben a kihívásoknak megfelelve alakította, formálta szolgáltatási portfólióját, bővítette a csoport tagjait, így ma már a klasszikus brókeri tevékenység mellett többek között alapkezeléssel, vagyonkezeléssel, vállalati tanácsadással egyaránt foglalkozunk, több lábon állunk és büszkén mondhatom, hogy csoportszinten évről évre piaci átlag felett növekszünk.

Fontos az is, hogy tevékenységünk ma már földrajzilag is diverzifikált, a magyar mellett a lengyel és a cseh tőzsdén is jelen vagyunk, vállalati tanácsadási üzletágunk régiós tevékenységet folytat és az egyre inkább privát banki szolgáltatásokat nyújtó lakossági üzletágunk pedig lényegében határok nélkül valósítja meg az ügyfelek befektetési elképzeléseit.

Fontos azonban kiemelni, hogy számunkra mindig is a magyar tőzsde lesz az anyapiac, ezt ismerjük a legjobban, itt nőttünk fel, így kiemelten fontos a magyar tőzsde és a tőkepiac fejlesztése és az abban való közreműködés.

Hogyan látja a hazai befektetési házak jövőjét? Mekkora kihívást támasztanak az újfajta technológiai megoldások?

Úgy gondolom, hogy a piac még működő magyar szereplőinek a száma lényegében állandó, velünk együtt két nagy teljes körű szolgáltatást nyújtó szereplő van a piacon. A kisebbek között nagyobb konszolidációra már nem számítok, főleg azok körében, amelyek több lábon állnak, ügyfeleiknek sokféle szolgáltatást nyújtanak.

Online kereskedés szinte minden piaci szereplőnél elérhető, így nálunk is, így ez nem jelent különösebb versenyelőnyt, vagy annak hiánya hátrányt senki számára. Ami problémát jelenthet, az a határon átnyúló szolgáltatók továbbra is jelentős versenyelőnye a hazai szolgáltatókkal szemben.

Bízom benne, hogy a hazai szabályozók, jogalkotók felismerik a helyzetet és megfelelően fogják kezelni, hogy a különböző szabályozások terén a magyarok ne kerüljenek még nagyobb versenyhátrányba, sőt, javuljon a helyzetük. Más gazdasági területekhez hasonlóan a pénzügyi területen is előtérbe kellene helyezni a nemzeti érdekeket.

Ebből a szempontból fontos a Brexit-ügye is, hiszen az angol tőkepiac eddig is erős volt, kétségünk ne legyen afelől, hogy a brit nemzeti érdekeket a végsőkig képviselni fogják az angolok az unióval szemben, így kulcsfontosságú, hogy a magyar érdekek is megfelelően legyenek ebből a szempontból is képviselve az EU-ban.

Mekkora mozgásteret lát a hazai részvénykibocsátások tekintetében?

A 90-es évek aranykora talán sosem jön vissza, de ez természetes. Azóta a gazdaság is átalakult, másképp működik minden, így azon keseregni, hogy nagy cégek nem jönnek, vagy ettől várni a tőzsde fellendülését felesleges. Bizonyos, hogy a BÉT új tulajdonosi háttere, majd ezt követően meghirdetett új stratégiája pezsgést hozott a piacra, már vannak új kibocsátások, befektetők a piacon, ezt mi is látjuk, sőt mi magunk is hozzáteszünk az Equilornál befektetői és kibocsátói oldalon is ügyfeleinkkel.

Ennek a munkának a gyümölcse hosszabb távon érhet be, így meggyőződésem, hogy van értelme a magyar tőkepiacba fektetni. Azonban rövidtávon nem lehet ledolgozni azt a hátrányt, amit a 2000-es évek második, 2010-es évek első felében a BÉT elszenvedett a fejlesztések terén. A fejlődéshez azonban az is kell, hogy a szabályozói környezet kiszámítható maradjon, a piac kellő támogatást kapjon a kormányzattól.

Rövidtávon van még egy tényező, ami kevésbé segíti a tőkepiac növekedését: az alacsony kamatok és likviditásbőség korában a vállatoknak számos más olcsó és egyszerű lehetőség áll rendelkezésre ahhoz, hogy nevekedésüket finanszírozzák anélkül, hogy részesedésüket csökkentenék és másokat odaengednének a kormánykerékhez.

Befektetői oldalról pedig kihívást jelent a MÁP, ami olyan magas kockázatmentes hozamot biztosít a lakosságnak, mely mellett nehéz vonzónak tekinteni a nyilvánvalóan kockázatosabb tőzsdei befektetéseket.

Ez közép- hosszútávon változhat: egyrészt a kamatok is csökkenhetnek, másrészt az infláció is növekedhet, így a befektetők új befektetések felé fordulhatnak, akár a tőkepiac irányába. Hosszútávon ugyanis statisztikák bizonyítják, hogy a részvénybefektetés jó hozamot nyújt, de ehhez megfelelő portfoliót kell kialakítani hosszabb távon.

Milyen vállalatok léphetnek az idei évben tőzsdére?

Az Equilor vállalati tanácsadói csapata is több tranzakció előkészítésében vesz részt, de ezekről egyelőre nem nyilatkozhatom és az sem látszik egyelőre, hogy ki készül a tőzsdére egy-két kisebb bevezetéstől eltekintve. Abban biztos vagyok, hogy ha a környezet a mostanihoz hasonló marad, akkor egy-két bevezetés biztosan lesz.

Mennyire pezsdítheti fel véleménye szerint a vállalati kötvénypiacot a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramja? Milyenek a kezdeti tapasztalatok?

A kezdeti tapasztalatok kedvezőek, már most élénkülés jelei tapasztalhatóak, ami fokozódhat, főleg ha az MNB újabb kört indít. Bizakodó vagyok, közép- hosszútávon a vállalati kötvénypiac is beérhet, bár ezen a téren is még sok lemaradást kell a piacnak ledolgoznia.