Érik a korrekció a részvénypiacokon, de támaszból is van bőven

Gyülekező viharfelhők

A tavalyi évben nagyságrendileg 30 százalékkal emelkedett a legnagyobb 500 amerikai vállalatot tömörítő S&P 500 részvénypiaci index, de a német DAX index sem teljesített rosszul a maga közel 25 százalékos emelkedésével.

A részvénypiacok menetelése rengeteg befektetőt berántott a partvonalról, aminek hatására meglehetősen kifeszítetté vált a befektetői pozícionáltság. Másképpen megfogalmazva már egyre kevesebb a potenciális új vevő, azaz könnyebben tud esni a piac egy-egy rossz hírre.

A volatilitás, vagyis a piacok szórása is historikusan rendkívül alacsony szinteken van. A volatilitást mérő VIX index már több mint egy éve nem mutatott érdemi emelkedést. A részvénypiaci trend érettségének előrehaladásával ugyanakkor egyre nagyobb az esélye a nagyobb kétirányú kilengéseknek.

A részvénypiacok értékeltsége is meglehetősen magas szintre került, például az S&P 500 index esetében a ciklikusságot kiszűrő Shiller féle P/E (részvényárfolyam/nyereség) mutató 31,2 pontra emelkedett, ami közel a duplája a hosszú távú 16,7 pontos átlagnak. A kinyílt olló szintén a túlértékeltség kockázatát növeli.

Kockázatot jelent a világgazdaságnak, Kína és az Egyesült Államok gazdaságának a lassulása is. Az amerikai kötvénypiacokon továbbra is fennáll a veszélye, hogy inverzzé váljon a hozamgörbe. Nevezetesen, hogy a 10 éves kötvényhozamok a 2 éves hozamok alá essenek. Ez a jelenség az elmúlt évtizedekben meglehetősen pontosan előre jelezte a közelgő recessziókat.

Bizonytalanságot okoz az is, hogy milyen mértékben tud a jövőben bővülni a vállalati szektor nyereségessége (EPS számai). A globális EPS növekedés szempontjából rossz hír, hogy a dél-koreai export már több mint egy éve zsugorodik. Utóbbi meglehetősen jól jelezte előre a múltban a vállalatok eredményességének változását.

Egy-egy relatíve gyengébb gyorsjelentési szezon emellett a vállalati sajátrészvény visszavásárlások mozgásterét is szűkíti, amely komoly katalizátorként, támaszként működött az elmúlt években.

Koronavírus

A piac jó eséllyel alulbecsüli a koronavírus negatív gazdasági hatásait. Kínában az ellátási láncon és a fogyasztáson keresztül begyűrűzhet a lassulás több gazdasági ágazatba is.

A kínai növekedés visszaesése a globális GDP bővülést is érezhetően visszavetné. Jelenleg hatalmas a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy egy exponenciális fertőzési szakasz előtt állunk-e vagy sem. Sajnálatos módon nem tudni, hogy mikor sikerül megfékezni a vírust, amely mellesleg a világ több részén is felütötte már a fejét.

Politikai kockázatok

Nem elhanyagolhatóak a politikai kockázatok és a kereskedelmi feszültségek sem. Az Egyesült Államokban ellenben ősszel elnökválasztás lesz, így feltehetően Donald Trump nem nyit új fronton kereskedelmi háborút, ami a gazdasági növekedést és ezáltal az újraválasztásának esélyeit erodálná.

A geopolitikai kockázatok is magasak, főleg a Közel-Keleten. Egy Iránnal szembeni háború azonban az olajárak drasztikus emelkedéséhez vezetne, nem is beszélve a gigantikus emberáldozatokról. Ilyen fejleményekkel szintén nehézkes lenne választást nyerni.

Konklúzió

A piacok jelenleg meglehetősen drágák, emiatt időszerű lehet egy negatív korrekció és a volatilitás megemelkedése. Felülteljesítővé válhatnak ezenfelül a defenzív és a stabil fundamentumokkal rendelkező, minőségi papírok, osztalékrészvények. A ciklikusabb, diszkrecionális tőzsdei vállalatok pedig átmenetileg lemaradóvá válhatnak.

A befektetők másrészről a pozícionáltság kitisztulására is várhatnak, főleg, hogy alacsonyabb szinteken jobb hozam/kockázat arány mellett lehetne felépíteni a részvénypiaci pozíciókat.

Van támaszból is bőven

Egy hatalmas részvénypiaci összecsuklás esélye mindazonáltal továbbra is mérsékelt, miután számos egyéb tényező segíti a piacokat.

A Fed mérlegfőösszege tavaly szeptember óta 400 milliárd dollárral közel 4200 milliárd dollárra nőtt. A rövidtávú likviditási zavarok elhárítása érdekében pedig legalább az idei év közepéig folytathatja a Fed a rövidlejáratú állampapírok vásárlását.

Az Európai Központi Bank változatlanul havi nettó 20 milliárd euró értékben vásárol kötvényeket, ami szintén segít leszorítani a kötvénypiaci hozamokat, miközben növeli a piaci szereplők bizalmát.

Ezzel párhuzamosan stabilak az inflációs kilátások. Következésképpen alacsony szinten maradhat a hozamkörnyezet a fejlett országokban, ami lefelé szorítja a kötvényhozamokat a fejlődő térségekben is. Az alacsony kötvénypiaci hozamok, és az alternatív „hozamtermelő” befektetések hiánya időről időre a részvénypiacok irányába terelheti a befektetőket.

A globális feldolgozóipar továbbra is gyenge lábakon áll a protekcionista intézkedések miatt, azonban az elmúlt hónapokban némileg stabilizálódtak az előremutató feldolgozóipari beszerzési menedzseridnexek. A nehezén minden bizonnyal már túl lehet a feldolgozóipar.

A fenti érvek miatt a hozamra éhes nagyobb intézményi szereplők az esetleges mélypontokat ismételten megvehetik, ami a későbbiekben támaszt adhat a részvénypiacoknak. Most különösen fontos a hosszú távú szemlélet és a jó időzítés. Emellett mindig érdemes rendelkezni pótlólagos megtakarítással, likviditással, hogy a megfelelő időben a megfelelő szintekről - alacsonyabb árazottság mellett - növelni lehessen a részvénypiaci kitettséget.

BUX index

A fenti nemzetközi folyamatok a magyar részvénypiacot is befolyásolják. Esetünkben a kép kiegészül a kedvező hazai makrogazdasági környezettel. A BUX index tavaly nagyságrendileg 15 százalékkal emelkedett, ami ugyan szép teljesítmény, de elmarad a német DAX vagy az amerikai S&P 500 indexek eredményétől. A befektetők még nem "találták meg" a magyar piacot.

Figyelembe véve Magyarország kedvező fundamentumait, makrogazdasági stabilitását, valamint a támogató monetáris és fiskális politikát, további növekedési potenciál azonosítható hosszabb távon a magyar részvényekben. Az esetlegesen magasabb volatiltásra ugyanakkor idehaza is érdemes felkészülni.