Százmilliókat nyomorít meg, az oroszok viszont jól járhatnak vele
ElemzésekMiközben a világ nagy részén komoly problémákat okoz, a klímaváltozás Oroszországban akár kedvezhet is a gazdaságnak. Az agráriumnak óriási lökést adhat.
Sokáig a globális felmelegedés kapcsán még csak az előrejelzések beszéltek várható katasztrófákról. Az utóbbi időben viszont a borús jóslatok elkezdtek valósággá válni. Már a hazai agrárium is át kell alakuljon: az aszályok miatt néhány kis gazdaság kénytelen feladni a kukorica vagy a napraforgó termesztést. Japánban a változó éghajlat euróra számítva évente úgy 30 milliárdos kárt okoz.
Közben Afrikában nem csak a mezőgazdaság van veszélyben: Szomáliában például 2022-ben a hosszú esőmentes időszak 43 ezer ember halálát okozta.
De a java csak ezután jön: 2070-re több mint három milliárdnyian lakhatnak olyan régiókban, amelyekben a klímaválság miatt csak roppant nehezen lehet megélni. Emiatt tízmilliós vándorlási hullámok indulhatnak meg.
Marshall Burke, a téma egyik szakértője a tanulmányában azt írja: 2100-ra az Egyesült Államokban az egy főre jutó nemzeti jövedelem egyharmaddal kevesebb lesz, mint amennyi akkor lehetne, ha nem lenne klímaváltozás.
Viszont van egy maroknyi ország, amely jól járhat a felmelegedéssel: ide tartozik Kanada, a skandináv országok, Izland és Oroszország is.
Utóbbinak a keleti felében már zajlik a nagy átalakulás. A földek túlnyomó többségét errefelé évszázadok óta nem lehetett megművelni. Csak a kínai és mongol határ menti szakaszok, köztük Dimitrovo környéke volt elég mérsékelt ahhoz, hogy a talaj bevethető legyen.
Ám ahogy az éghajlat melegedésnek indult, a körülmények javulni kezdtek. Egy helyi farmer szerint húsz évvel ezelőtt a tavaszi olvadás májusban érkezett, de most áprilisban már csupasz a talaj, az esőzések pedig erősebbek. Kelet-Oroszországban egyre több helyen bukkannak fel szója, kukorica és búza vetések. Ez a folyamat minden bizonnyal fel fog gyorsulni: Oroszország azt reméli, hogy az éghajlatváltozás miatt a bolygó egyik legnagyobb élelmiszertermelőjévé fog válni.
Betakarítási munkálatok az oroszországi Kazanynál (Forrás: Shutterstock)
A változás néhol meglepően gyors. Volt olyan év, amikor a dél-szibériai Krasznojarszk városa mellett az őszi búza és a repce termés egy év alatt megduplázódott.
A 2030-ra várható hőmérsékleti tartományok alapján olyan növények is elterjedhetnek Oroszországban, amelyeket ma még nem termesztenek széles körben. Például az Észak-Kaukázus és a Volga alsó folyásának környékén egyre népszerűbbé válhat a gyapot, a szőlő, a tea, vagy a citrusfélék.
Az orosz búza importja, exportja és termelése
A serpenyő másik oldala
Ám az összkép nem ennyire fekete-fehér. A Notre Dame Egyetem közzétett egy kutatást, amelyből kiderül: a globális felmelegedésnek Oroszországban is vannak negatív hatásai.Hisz egyre gyakoribbak az áradások, a hőhullámok, az erdőtüzek és az aszályok, amelyek a vízkészleteket is érintik.
A klímaváltozás ráadásul óriási hatással van az „örökké fagy alatt lévő területekre”, vagyis a permafosztra. Több mint 14 millió ember él olyan területen, ahol eddig a fagyokat adottnak vették, az olvadás miatt viszont most rengeteg kár keletkezik az épületekben és az infrastruktúrában.
Az orosz északon már nincs olyan település, ahol az alapok elmozdulása miatt ne lenne megrongálódott vagy beomlott ház.
