Széttartó Európa – mit mutatnak a legfrissebb makrogazdasági adatok?

Az Eurostat minden hónapban elemzi a 28 alapvető gazdasági mutató értékének alakulását. Ezeket a mutatókat együttesen euró teljesítménymutató táblának (Euro Indicator Dashboard) nevezi. A legfrissebb eredményeket november 24-én adta közre. A 28 mutatóból a következőkben a 11 legfontosabb mutató értékének alakulását mutatjuk be a V4-ek és Ausztria esetén.

1. táblázat. Az infláció 2024 és 2025 októberében (%), valamint az ingatlanárak alakulása 2024 és 2025 második negyedévében, éves összehasonlításban

Azt látjuk, hogy az infláció a vizsgált országok közül háromban és az EU átlagában is emelkedett. Ausztriában volt a legerősebb a drágulás. Az ingatlanárak emelkedése viszont 2025 második negyedévében, éves összehasonlításban Magyarországon a legkiugróbb. Igaz, 2024 második negyedében Lengyelországban is erőteljes növekedést mértek, de 2025 második negyedére az áremelkedés visszafogottabbá vált. Viszont 2025 második negyedében Szlovákiában is jelentősen nőttek az ingatlanárak.

Ausztriában ugyanakkor 2024 második negyedében – 2023 második negyedévéhez mérve – árcsökkenést tapasztalunk.

A 2. táblázatban a GDP és a háztartási fogyasztás adatait látjuk.

2. táblázat. A GDP és a háztartási fogyasztás alakulása az előző negyedévhez mérve (%)

* A 2025 Q3 adat még nem áll rendelkezésre.

A 2. táblázat azt mutatja, hogy a GDP és a háztartási fogyasztás bővülése egyaránt visszafogottnak nevezhető a vizsgált országokban. Legnagyobb növekedést, mindkét mutató esetén, Lengyelországban látunk. Ausztriában a GDP 2025 második negyedében és a fogyasztás 2025 első negyedében még csökkent is.

3. táblázat. Háztartási megtakarítások (a bruttó elkölthető jövedelem százalékában) és az üzleti beruházások (a bruttó hozzáadott érték százalékában).

  *A szlovák adatok nem állnak rendelkezésre

A 3.táblázatban érdekes tendenciákat figyelhetünk meg. Először is a lakossági megtakarítások az elkölthető jövedelemből Lengyelország kivételével minden országban és negyedévben magasak. 2025 első és második negyedévében – Magyarország kivételével – még bővülést is látunk.

Ami a céges beruházásokat illeti, arra kell felfigyelnünk, hogy ha azokat a hozzáadott érték százalékában vizsgáljuk, akkor a magyar adatok minden negyedben a legmagasabbak a vizsgált országok között. Igaz, a cseh értékek nagyon közel vannak a miénkhez. Abszolút értékben azonban – tekintettel a magasabb cseh bruttó hozzáadott értékre – a cseh beruházási értékek a jelentősebbek. Jegyezzük meg azonban, hogy önmagukban ezek az értékek kevés érdemi információt adnak. Az igazán fontos az, hogy milyen beruházások történnek (anyagi-műszaki tartalom) és mekkora azok céges és társadalmi hozama.

A makroadatok között különösen fontos az államháztartás helyzete. A 4. táblázatban a költségvetési hiánnyal és az adóssággal kapcsolatos adatokat látjuk.

4. táblázat. Költségvetési hiány és adósság (%)

A hiány tekintetében a nagyon magas lengyel és osztrák érték szembetűnő. A magyar adat a vizsgált időszakban enyhe javulást mutat. A legnagyobb hiánycsökkenést Szlovákia esetében látunk. Az adósságszint 2025 második negyedében csak Csehorsz ág és Lengyelország esetén van a 60 százalékos maastrichti kritérium alatt. A magyar érték növekszik, de alacsonyabb az osztráknál és az EU átlagnál egyaránt.

Az 5. táblázatban az ipar és a szolgáltatások teljesítménye szerepel.

5. táblázat. Ipari termelés és szolgáltatások teljesítménye (%)

*A legtöbb országra szeptemberi adatok még nem állnak rendelkezésre.

A termelési és szolgáltatási adatok csaknem minden vizsgált időszakban gyengék. Különösen meglepők a szolgáltatások csökkenését jelző értékek. Az osztrák ipari visszaesés és az alacsony szolgáltatási kibocsátás, ami messze rosszabb az EU-s átlagnál, figyelemre érdemes. A magyar teljesítmény szintén gyenge mindkét területen.

Végül vizsgáljunk meg egy, a gazdasági szereplők versenyképességet, a gazdaság erősségét mérő, ritkán idézett mutatót. Ez a nettó nemzetközi beruházási pozíció, amely azt méri, hogy mekkora a nemzeti tulajdonú cégek külföldi, illetve a külföldi cégek adott országban lévő befektetéseinek GDP arányos értéke. Ha ez utóbbi a nagyobb, akkor a mutató értéke pozitív, ha az előző a nagyobb, akkor az érték negatív. Azt szokták mondani, hogy minél nagyobb a pozitív érték, annál erősebb, fejlettebb a gazdaság. A negatív érték pedig a nemzetgazdaság gyengeségét, kisebb versenyképességét jelzi. Az adatokat a 6. táblázatban látjuk.

6. táblázat. Nettó nemzetközi beruházási pozíció a GDP százalékában (%)

A 6. táblázatból látjuk, hogy a V4-es országok nettó nemzetközi beruházási pozíciója negatív. Gazdaságukban jelentős a külföldi beruházott vagyon aránya, és ehhez képest kevesebb ezen országok más államokban lévő beruházási értéke. Legnagyobb külföldi beruházási értékkel a németek, dánok és a svédek rendelkeznek. A német cégek kiugróan magas külföldön lévő beruházási vagyona mutatja a fogadó országok gazdaságának erőteljes függőségét Németországtól. A V4-eken belül a csehek állnak a legjobban, ami egyben gazdasági fejlettségüket, versenyképességüket is érzékelteti. A legnagyobb negatív értéket Szlovákiában találjuk.

Összességében azt látjuk, hogy a V4 országok esetében valamennyi mutató értéke javításra szorulna. De figyelemre érdemes az osztrák adatok romlása is.

A gyengeségre utaló adatok az adott nemzetek esetében a külső körülményeknek betudható gazdasági nehézségek mellett szerkezeti problémákra, a változó környezethez való lassúbb alkalmazkodásra, következésképpen versenyképességi gondokra is utalnak.