Tartott az MNB – maradnak a magas kamatok
ElemzésekA piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatlábakon az MNB a mai kamatdöntő ülésén. Az alapkamat 13 százalékon maradt. A 18 százalékos irányadó kamatláb érdemi csökkentésére legkorábban a tavaszi, nyári hónapokban kerülhet sor az infláció meggyőző csökkenésével párhuzamosan. A lazább pénzpolitikát elősegíthetné a geopolitikai kockázatok mérséklődése, a szankciós politikák puhulása és a nemzetközi energiaválság enyhülése. Az uniós forrásokról történő megállapodás szintén pozitívan hatna a gazdasági kilátásokra és az ország külső finanszírozási képességére, ami növelné a jegybank mozgásterét. Virág Barnabás, az MNB alelnöke a kamatdöntést követően a 15:00-kor kezdődő sajtótájékoztatón beszél az aktuális monetáris politikai kérdésekről.
A Magyar Nemzeti Bank a várakozásokkal összhangban nem változtatott a 13 százalékos alapkamaton a mai kamatdöntő ülésén.
Az egynapos betéti kamatlábat 12,50 százalékon, az egynapos fedezett hitelkamatlábat 25 százalékon hagyta a Monetáris Tanács. A kamatfolyosó tehát nem változott.
Az irányadó egynapos betéti gyorstenderen 18 százalékos kamatot határozott meg a jegybank. Az irányadó kamatlábakra vonatkozó utalást Virág Barnabás tehet az MNB 15:00-kor kezdődő sajtótájékoztatóján.
Mi várható?
Amíg nem kezd el meggyőzően csökkenni az infláció, addig jó eséllyel fenntarthatja az MNB a jelenlegi magas irányadó kamatszintet. A fogyasztói árak legkorábban az év végén tetőzhetnek Magyarországon, illetve 2023 első félévében lassan, fokozatosan mérséklődhetnek.
Gyorsuló ütemben 2023 második félévében csökkenhet az infláció hazánkban.
A szigorúbb monetáris politikának ugyanis egy-másfél évre szüksége van, hogy kifejtse hatását.
Emellett a magasabb egy évvel ezelőtti bázis segítheti jövő év második felétől az árdinamika lassulását. Ehhez a normalizálódó nyersanyagárak is hozzájárulhatnak.
Az EKB jegybankárainak várakozásai szerint az eurózónában 2023 első felében tetőzhet az infláció, majd ezt követően mérséklődhet. Ezzel összhangban az importált infláció is 2023 második felétől csökkenhet Magyarországon.
A fentiek tükrében várhatóan a jövő tavaszi, nyári hónapoktól kezdheti el legkorábban újra mérsékelni az irányadó kamatlábat a Magyar Nemzeti Bank.
Ennél korábbi lazításnak kockázatai lennének, melyek többek között a devizapiaci árfolyammozgásokból erednének.
Uniós pénzek és geopolitika
A geopolitikai kockázatok mérséklődése, a szankciós politikák puhulása és a nemzetközi energiaválság enyhülése jelentős pozitív hatást gyakorolna a gazdasági és inflációs kilátásokra.
Emellett ilyen forgatókönyv esetén érdemben javulna a befektetői kockázati étvágy, ami erősebb forintot is jelentene.
Mindez lehetővé tenné az MNB számára, hogy akár már korábban elindítson egy óvatos kamatcsökkentési ciklust.
Ugyanezt segítené, ha megállapodna hazánk Brüsszellel az uniós pénzekről.
A helyreállítási alapból megközelítőleg 5,9 milliárd eurót, az aktuális hétéves ciklusból pedig 22 milliárd eurót kaphatunk. Ez a közel 30 milliárd euró 7 év alatt évente átlagosan 1 százalékponttal emelné meg Magyarország GDP növekedési pályáját.
Az uniós források megérkezése másfelől jelentősen javítaná hazánk tőkemérlegének egyenlegét, és egyúttal a külső finanszírozási képességünket. Ez szintén forinterősítő hatású lenne, illetve segítené az országkockázati prémiumok és az államkötvényhozamamok csökkenését.
