IMF: Tavaly még sikerült elkerülni a komolyabb lassulást - Mi lesz idén a világgazdasággal?

Elemzések2020. jan 6.Sz.A.

Több oka is van a világgazdaságot övező bizonytalanságoknak idén. Ezek közül a legfontosabbakat gyűjtötték össze a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői.

Kisebb mélyponthoz közeli állapotba jutott tavaly a világgazdaság, és ebben az amerikai-kínai kereskedelmi viszály mellett számos egyéb tényező is szerepet játszott, amelyet egy tanulmányban mutatnak be a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői.

A globális gazdaság 2019-ben a pénzügyi válság óta mért leglassabb ütemben növekedett, és a lendületvesztés hatással volt a gyorsan fejlődő régiókra is – figyelmeztetnek az IMF szakértői a Valutaalap blogjában közzétett elemzésükben.

Lassító tényezők

A lassulás egyik lényeges tényezője a globális kereskedelem lassulása volt, ami Kína esetében egy ciklikus és strukturális okokból fakadó lassulással is együtt járt. Lefelé ható nyomás érkezett olyan nagy feltörekvő államokból is mint Brazília, India, Mexikó és Oroszország, néhány ország pedig kifejezetten rossz makrogazdasági helyzetbe került (például Argentína és Venezuela).

A globális növekedési ütem fékeződésében a legnagyobb arányban az USA és az euróövezet játszott szerepet. Az alábbi ábra a növekedés lassulásához hozzájáruló térségeket mutatja, többek között az úgynevezett újonnan iparosodó ázsiai gazdaságokat (NIE), a Perzsa-öbölmenti országokat magában foglaló Öbölmenti Együttműködési Tanács (GCC), illetve a válsággal küszködő országokat (stressed).

A világgazdasági lassuláshoz hozzájáruló országok, illetve térségek (forrás: IMF) 

Kevesebb beruházás

A szerényebb növekedés másik oka a bizonytalan környezetből adódó kisebb beruházási kedv, ami elsősorban a hosszú távú beruházásokat, a gép- és berendezés-vásárlásokat érintette. Ami a lakossági fogyasztást illeti, az autóvásárlásoknál lehet látni egy törést, amit a szabályozói környezet változása, elsősorban az új emissziós (szén-dioxid-kibocsátási) célok indokolnak elsősorban.

Visszaeső ipari termelés

A tartós fogyasztási cikkek iránti gyengébb kereslet miatt a vállalatok visszafogták az ipari termelést, amely a tavalyi év folyamán 0,1 százalékkal esett vissza. Ez 2019 második felére visszavetette a globális kereskedelmet is – melynek jó részét épp e termékek, illetve az előállításukhoz szükséges alkatrészek adják –, méghozzá éves szinten csaknem 1,5 százalékkal.

A világgazdasági növekedéshez leginkább hozzájáruló régiók (forrás: Economist)

Függés a jegybanki pénzektől

A jegybankok a világon mindenhol meglehetősen agresszív beavatkozásokkal reagáltak a gyengülő gazdasági teljesítményre. A tavalyi év folyamán az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, az Európai Központi Bank (EKB) és számos más feltörekvő piaci jegybank (például Brazíliában több mint 140 bázisponttal) kamatot csökkentett, az EKB pedig újraindította eszközvásárlási programját.

A fentiek hatására tavaly sikerült elkerülni a komolyabb világgazdasági lassulást, miközben a nem tartós fogyasztási cikkek, illetve a szolgáltatások iránti kereslet változatlanul erősnek mutatkozott a fejlett és a feltörekvő gazdaságokban egyaránt. A munkanélküliségi ráta is tovább csökkent: 2019 novemberére a fejlett országokban öt százalék alá ment a mutató, a feltörekvő országokban viszont mértéke kevésbé intenzíven mérséklődött, és öt százalék felett maradt.

A jelentős munkaerőhiány és az emelkedő bérek növekvő fogyasztói bizalomban és erősödő háztartási költekezésben testesültek meg. Kérdés, hogy e pozitív tényezők mennyire lesznek képesek felhúzni a világgazdaság idei teljesítményét.