Tényleg itt az új hidegháború? – drasztikusan megnőhet a kínai atomarzenál

Vasárnap kezdődött el a Kínai Kommunista Párt 5 évente megtartott kongresszusa. Az eseményt Hszi Csin-ping kínai elnök televíziós beszéde nyitotta, melynek fókuszában a kínai biztonságpolitika, Tajvan és a haderő fejlesztése állt, amellett, hogy szó esett a zéró COVID-politikáról és a kínai gazdaság jövőjéről.

Folytatódnak a reformok

A kínai haderő jövője szempontjából rendkívüli jelentősége lehet a mostani kongresszusnak. Komoly reformok és személyi változások történhetnek ugyanis a jövőben az Egyesült Államok és Oroszország hadereje után a világ harmadik legerősebbjének tartott Kínai Népi Felszabadító Hadseregben (az orosz hadsereg ukrajnai szereplése egyébként kétségessé teszi, hogy valóban erősebb lenne, mint a kínai haderő, elsősorban az orosz atomarzenál mérete miatt tekinthető mégis erősebbnek az orosz hadsereg).

Kína már Hszi elnökségének az elmúlt 10 évében is komoly reformokat hajtott végre a haderő tekintetében. Fejlesztették a haditengerészetet, megnövelték a rakétaarzenált, módszeresen kiirtották a korrupciót, megreformálták a parancsnoki struktúrát és új tengeri bázisokat hoztak létre a délkelet-ázsiai térségben.

Személyi változások

Mivel Hszi a haderőfejlesztés fokozásáról beszélt, ezek a reformok tovább folytatódhatnak. Ezen túl a két millió főt számláló kínai hadsereg parancsnokságán is lehetnek személyi változások.

A haderőt irányító Hszi Csin-ping vezette 6 tagú Központi Katonai Bizottság négy idős korú magas rangú tisztje is nyugdíjba vonulhat. Az ő pótlásuk is a héten a kongresszuson dőlhet el. Az újonnan a helyükre kijelölt tisztek személye sokat elárul majd arról, milyen elképzelési vannak Kínának a jövőre nézve.

Ami valószínű, hogy olyan embereket kereshetnek a Központi Katonai Bizottságba, akik egyaránt lojálisak Hszi-hez és képesek a reformok végrehajtására, és arra hogy a kínai hadsereget ütőképessé tegyék. Ez pedig nem egyszerű feladat. Olyan ’’pártkatonák’’ bőven vannak a tisztek között, akik örömmel szajkózzák azt, amit Hszi hallani szeretne, de valódi harctéri tapasztalattal lassan senki sem rendelkezik a katonai vezetésben (épp most vonulnak nyugdíjba az utolsó tisztek akik harcoltak Vietnámban).

Hszi Csin-ping azonban nem kisebb elvárást támasztott a hadvezetés felé, mint hogy egy olyan haderő jöjjön létre, amely képes harcolni és megnyerni a háborúkat. Egyszerűnek hangzik, de Ukrajnában jól látható, hogy mekkora jelentősége van ennek. Az erősnek vélt orosz hadsereg nem volt eléggé harckész és egyelőre nem volt képes megnyerni a háborút. A kínai elnök olyan haderőre vágyik ami egy esetleges konfliktusban precíz gépezetként működik, szervezett és képes komplex műveletek kivitelezésére.

Kudarc lenne Tajvan lerohanása

A fentieknek Tajvannal kapcsolatban van igazán jelentősége. A kínai haderőt valószínűleg a kínai vezetés sem tartja teljesen alkalmasnak egy sikeres tajvani invázió kivitelezésére és valóban nagy rá az esély, hogy ha idén Peking megindította volna a Tajvan elleni inváziót, akkor hasonló helyzetbe került volna, mint az oroszok Ukrajnában.

Épp ezért, most sokan úgy vélik, a felkészülés ideje fog következni. Az egyik legfontosabb, a különböző parancsnokságokat megfelelően összekössék, egy rendszerbe integrálják és megfelelő vezetési és irányítási rendszert dolgozzanak ki ahhoz, hogy mind a harcvezetés, mind pedig az egyes harcászati mozzanatok egy modern rendszeren keresztül valósuljanak meg. Ez nélkülözhetetlen ugyanis egy hadsereg ütőképessé válásához. Az ukrajnai orosz kudarcok egyik fő oka is, sok egyéb tényező mellett a szervezetlenség, az elégtelen hadvezetés volt, ellenben az ukránok sikereiben nagy szerepe van annak, hogy az ukrán haditervezést és hadvezetést segíti többek közt az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság.

Ilyen téren jó példaként állhat a NATO Kína előtt. A NATO óriási energiát fordít arra, hogy nem csupán egy ország, hanem az összes NATO tagállam hadseregét képes legyen összehangolni és a különböző NATO tagországok hadseregei is folyamatosan fejlesztik azokat a képességeiket, melyek segítségével minél összehangoltabb műveleteket tudnak kivitelezni.

Bővülő atomarzenál

A fentieken túl kiemelt szerepe lehet a kínai atomarzenál bővítésének. A Pentagon jelentése szerint Kínának a következő öt évben akár 700 szállítható nukleáris robbanófeje is lehet és ez a szám 2030-ra 1000-re nőhet. Jelenleg a kínai atomarzenál körülbelül 350 darab körüli nukleáris robbanófejből állhat, amivel méretben legfeljebb Indiával, Pakisztánnal az Egyesült Királysággal, vagy Franciaországgal veheti fel a versenyt, az oroszokkal és Amerikával nem, ez utóbbiak ugyanis 5000 darab fölötti nukleáris arzenállal bírnak, amivel szemben nem jelent elrettentő erőt a kínai arzenál.

Fontos azonban megjegyezni, hogy Kína mind interkontinentális rakétákkal, mind startégiai bombázókkal, mind pedig tengeralattjárók segítségével képes célba juttatni az atomtölteteket, tehát ilyen szempontból hasonló képességekkel bírnak, mint az USA, vagy Oroszország.

Az atomarzenál fejlesztése téren összességében azonban inkább egy lassabb felzárkózásról van még így is szó. Mindez pedig egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy Kína mozgástere megnőjön a nemzetközi porondon. A megfelelő méretű nukleáris arzenál ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy Kína olyan elrettentő erővel bírjon, hogy például egy esetleges tajvani invázió esetén az USA ne merjen nyíltan beavatkozni.