Több mint 15 ezer milliárd forintot kapunk az Uniótól 7 év alatt
ElemzésekTöbb címen és több alapból összesen 43 milliárd eurót (15 500 milliárd forintot) hívhat le az EU-tól Magyarország a következő hét évben, beleértve a Next GenerationEU keretét is. Mindez a GDP négy százaléka átlagosan, és három százaléka, ha levonjuk a magyar befizetéseket. A britek kilépésével csökkent a befizetők száma, de Magyarország még így is jól jött ki a tárgyalásokból.
A következő hét évben összesen 1074 milliárd euró összeget foglal magában az EU költségvetése (Multiannual Financial Framework - MFF), ezen felül 750 milliárd euró a Next GenerationEU alap forrása - hanzott el a Magyar Közgazdasági Társaság uniós költségvetésről szóló fórumán. A költségvetés durván egyharmada megy kohéziós célokra, ha pedig a NextGenerationEU programot is hozzáadjuk, akkor összesen 1100 milliárd eurót terveztek kohéziós célokra - mondta el a fórumon Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Budapesti Képviseletének vezetője, és Gyenes Zoltán a képviselet vezető gazdasági szakértője.
Magyarország 2021-2027 között
- kifejezetten felzárkózási célokra 22,5 milliárd eurót,
- agrártámogatásokra, vidékfejlesztésre 12 milliárd eurót
- a Helyreállítási és Rezílienciaépítési Eszközből (Reconstrucion Resilience Facility - RRF) 7 milliárd eurót
- a NextGenerationEU egyéb elemeiből 1,5 milliárd eurót kap.
Összesen 43 milliárd euró (15 500 milliárd forint) lesz a magyar büdzsé, ami évente átlagosan a GDP 4 százalékát jelenti. A tagdíjbefizetéseket leszámítva is évente a GDP 3 százaléka lehet az uniós források lehívásának aránya.
A kohéziós támogatások területén Magyarország kapja arányosan a negyedik legmagasabb támogatást, az RRF keretnél a középmezőnyben vagyunk.
A koronavírus okozta károk ellensúlyozására megszavazott helyreállítási alap (Next Generation EU) 2020-as áron bő 800 milliárd eurós uniós helyreállítási terv legfőbb elemének számító Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) mintegy 700 milliárd eurót oszt majd szét a tagországok között.
Miután az utolsó pillanatban sikerült tíz százalékról 13 százalékra emelni az ebben az évben esedékes előleg mértékét, a magyar költségvetés hozzávetőlegesen 750 milliárd forintnyi összeghez juthat várhatóan júliusban ebből a keretből.
Az így kapott összeget – amely részben vissza nem térítendő támogatás, részben pedig hitel – a járvány következtében kialakult gazdasági és társadalmi problémák enyhítésére lehet fordítani. Ahhoz, hogy egy tagállam hozzájusson az összeghez, nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket kell készíteni.
Ezekben a tervekben kiemelten kell szerepelni a zöld átállásnak (a teljes összeg legkevesebb 37 százaléka), a digitalizációnak (a teljes összeg legkevesebb 20 százaléka), a gazdasági kohézió és versenyképesség növelésének, a társadalmi és területi kohézió erősítésének, a válságálló intézményrendszer kialakításának, valamint a tanulás és a készségfejlesztési terveknek, mint megvalósítandó céloknak.
Az RRF teljes összegéből Magyarországnak jutó támogatás mintegy 40 százaléka, 2520 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás, a maradék 60 százalék, 3955 milliárd forint pedig hitel.
A magyar kormány tájékoztatása szerint az RRF-ből mintegy 1510 milliárd forintot költenének egyetemfejlesztésre, ezen belül 955 milliárdot infrastruktúra és eszközfejlesztésre, 382 milliárdot innovációs fejlesztésekre és tudományos parkok kialakítására, 172 milliárdot pedig a szakképzési rendszer egyetemekhez igazítására, elsősorban tartalom és eszközfejlesztésre.
De nem az RRF adja a legnagyobb támogatási összeget, hiszen az csak 32,5 százaléka az unióból az elkövetkező hét évben érkező összegnek.
A kohéziós politikára fordított felzárkóztatási források teszik ki a mintegy 20400 milliárd forintos összes támogatási összeg 38,9 százalékát. A közös agrárpolitikai forrásokból a teljes összeg 21,1 százaléka érkezik majd az országba, ami hozzávetőlegesen 4300 milliárd forintot jelent.
A támogatási rendszer e négy eszközén keresztül juthatunk a 2021-2027 közötti teljes támogatási összeg 91,5 százalékához.
Rajtuk kívül 3,3 százalékos részesedésével még megemlíthetők a közvetlen uniós programok, amelyekben 665 milliárd forint található, illetve REACT-EU elnevezésű, és a teljes támogatási összeg két százalékát, 420 milliárd forintot kitevő alap, amely a koronavírus-járvány miatt legnehezebb helyzetbe került régiók számára nyújt anyagi segítséget.
Fontos még megemlíteni a munkaerőpiaci bérgarancia alapot (SURE) egy százalékos részesedéssel. Ez utóbbit azért érdemes kiemelni, mert ebből az alapból február elején már érkezett 108 milliárd forint a koronavírus okozta hazai bérproblémák megsegítésére.
(Az angol nyelvű grafikonok a Magyar Közgazdasági Társaság fórumán kerültek bemutatásra.)
